Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

5-6. szám - LIII. Hidrobiológus Napok: „A hidrobiológia szerepe a víz-stratégiákban” Tihany, 2011. október 5–7.

93 fokozatosan természetes élővízzé alakult át, miközben az zen belül az ammónia/ammónium-N (t=-7,12/ p<0,05) — oldott szerves anyagok jelentős része formáltakká, a szer- szerves formákká transzformálódtak, vetlen formák - az összes-szervetlen-N (t=-7,12/ p<0,05) e2. táblázat A termál csurgalékvíz (VO) és a tóvíz vízkémiai vizsgálatának eredményei 2010-ben (átlagiS.E.) Mértékegység VO TO 2010.03.23. TO 2010.07.20. TO 2010.09.20. vezetőképesség (20 °C) |i S/cm 4 123±146 3 930±73

2 4640±4

3 4555±6 KOI

k (eredeti) mg/l 1 028±11

1 524±88 399±10 429±12 BOIs mg/l 848±44' 235±124 46,1 ±7,7 59,2±9,6 ammónium-N mg/l 13,9±0,5' 4,96±1,53

2 0,220±0,056 0,240±0,126 nitrit-N mg/l 0,020±0,001 0,020±0,005 0,030±0,005 0,030±0,005 nitrát-N mg/l 0,100±0,000 0,050±0,016

2 0,130±0,029 0,100±0,000 összes-szervetlen-N mg/l 13,9±0,5' 5,02±1,52

2 0,310±0,106 0,280±0,134 összes-oldott-szerves-N mg/l 1,33±0,41

2 3,06±0,38 3,48±0,65 összes-formált-szerves-N mg/l 3,04±0,33

2 7,63±0,41 8,22±0,81 összes-szerves-N mg/l 1,50±0,43' 4,37±0,44

2 10,7±0,1

3 11,7±0,2 összes-N mg/l 15,4±0,5' 9,38±1,08 11,0±0,1

3 11,9±0,0 ortofoszfát-P mg/l 0,160±0,057 0,070±0,032 0,330±0,159 0,060±0,005 összes-P mg/l 0,200±0,084' 0,290±0,030

2 0,580±0,072 0,490±0,011 összes fenol mg/l 9,04±0,66' 3,23±0,76

2 0,920±0,058 1,28±0,20 Nátrium mg/l 1 250±10 1 132±16

2 1 327±4 Kálium mg/l 73,9±41,1 25,9±0,7

2 91,8±10,2 Kalcium mg/l 4,26±0,175' 10,1±1,2 7,71 ±0,62 Magnézium mg/l 0,94±0,190' 2,74±0,38 2,10±0,13 Na-egyenérték % % 96,1±1,7 97,2±0,1

2 95,2 ±0,3 'szignifikáns különbség (VO-TÓ átlag, n=12) Szignifikáns különbség (TÓ 2010.03.23. és 2010.07.20. között, n=4) 'szignifikáns különbség (TÓ 2010.07.20. és 2010.09.20. között, n=4) Az epifluoreszcens mikroszkóppal végzett sejtszámolás eredményei alapján a vízmintákban átlagosan 3,96 * 10

7 mikrobasejtet számoltunk ml-enként, és a sejtszámok között sem a mintavételi helyek, sem az időpontok szerint nem találtunk számottevő eltéréseket. A termál csurgalékvízben átlagosan 2,99 * 10

6 mikrobasejtet számoltunk ml-enként, ami a tóvízben észlelt értékeknél egy nagyságrenddel volt kisebb. A tározótavi mintákban lévő baktériumközösségekből nyert 16S rRNS génszakaszok Denaturáló Gradiens Gélelektroforézis (DGGE) vizsgálata során az egyes mintáknak megfeleltethető gélsávokban előforduló csíkok számának és gélben való helyzetének figyelembevételével TotalLab szoftver segítségével hasonlósági dendrogramot szerkesztettünk (/. ábra). Mintavételi időponttól függetlenül a vízminták baktériumközösségeiben hasonló számú (tavasszal 11-14, nyáron 14-17, ősszel 12-17) domináns csíkot detektáltunk. A gélsávokban való elhelyezkedésük alapján mindhárom mintavételi időpontban a vízminták baktériumközösségei mutatták egymáshoz a legnagyobb hasonlóságot, ami a planktonikus baktériumoknak a víztestben való egyenletes eloszlására utal. Az üledékminták baktériumközösségeiben a domináns csíkok száma az őszi minta kivételével mintánként és mintavételi időpontokként is nagyobb eltéréseket mutatott (tavasszal 18-27, nyáron 9-17, ősszel 14-17), mint a vízmintáké. A dendrogramon (/. ábra) a baktériumközösségek mintázata alapján négy nagyobb csoportot lehet elkülöníteni: (1) a tavaszi vízminták, (2) a tavaszi és nyári üledékminták, (3) a nyári és őszi vízminták, valamint (4) az őszi üledékminták csoportját. A mintákat reprezentáló gélsávok csoportosulása alapján megállapítható, hogy a víz- és üledékminták baktériumközösségeinek szerkezetében az időbeni változások sokkal határozottabban megnyilvánultak, mint az egyes mintavételi helyek közti térbeli különbségek, hiszen az egyes időpontokból származó azonos típusú minták baktériumközösségei mindhárom mintavétel alkalmával nagyfokú hasonlóságot mutattak egymással. A mintázatok összehasonlító elemzése alapján látható az is, hogy a vízmintákban bekövetkező közösségszerkezeti változások időben eltolódva jelentek meg az üledékmintákban. Erre utal, hogy legjobban a tavaszi vízminták különültek el a többi mintától, továbbá a nyári és őszi vízminták egymáshoz nagyon hasonló közösségszerkezettel voltak jellemezhetők. Ugyanakkor az üledékminták esetében a tavaszi és nyári közösségek szerkezete volt egymáshoz hasonló, és az őszi üledékminták közösségei nagyobb hasonlóságot mutattak a nyári és őszi időszakból származó vízminták közösségeivel, mint a korábbi üledékmintákkal. A termál csurgalékvíz baktériumközössége a DGGE gélsávokban lévő csíkok száma és elhelyezkedése alapján mindhárom mintavételi időpontban jelentősen különbözött mind a tóvíz mind az üledék baktériumközösségétől.