Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

5-6. szám - LIII. Hidrobiológus Napok: „A hidrobiológia szerepe a víz-stratégiákban” Tihany, 2011. október 5–7.

78 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 5-6. SZ. fihony "iszabccs A Tisza vízminőségi adatsorainak vizsgálata többváltozós adatelemző módszerekkel Tanos Peter 1, Kovács József 1, Magyar Norbert 1, Hatvani István Gábor 1, Kovácsné Székely Ilona 2 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, 1117, Budapest, Pázmány P. sétány 1/C. 2Budapesti Gazdasági Főiskola, Módszertani Intézet, 1054. Budapest, Alkotmány u. 9 - 11. Kivonat: A dolgozat egy példát mutat be a feltáró adatelemző módszerek alkalmazására a folyók vizminösitése területén. A kutatás a Tiszán mért fizikai-, kémiai-, és biológiai paramétereket ölelte fel az 1974-2005-ös időintervallumra, a Tisza teljes magyarországi szakaszának nyolc mintavételi pontján. Ez mintegy -500.000 adatot eredményezett. Ez a jelentős adatmennyiség indokolttá tette, hogy a bennük rejlő infor­mációt egy- és sokváltozós adatelemzési módszerek használatával nyeljük ki. A hosszú távú többváltozós adatelemzés lehetőségét alá kell támasztani az alapstatisztikák eredményeivel, valamint ha lehetséges hatásidő becsléssel. A kutatás során a leíró statisztikák értéke­lése után, első lépésként korreláció analízist, majd fökomponens analízist végeztünk. A korreláció analízis során külön vizsgálat tárgyai voltak a változópárok sztochasztikus kapcsolatai télen illetve nyáron. Eredményei jelentős különbségeket azonosítottak. A fökomponens analízis (PCA) segítségével néhány látens hatás által létrehozott folyamatok vizsgálhatók. Az eredmények alapján ezek mind időben, mind a folyó hosszában változnak, továbbá mutatják, hogy a folyamatok alakulásában nyáron illetve télen mely különböző változók ját­szanak kiemelkedő szerepet. Nyáron a nitrogénhez köthető paraméterek míg télen az egyéb szervetlen komponenseké a föszerep.A vizs­gálatok azt bizonyítják, hogy a téli, illetve a nyári adatok nem kezelhetők egyszerre, továbbá a vízminőséget alakító folyamatok vizsgá­latakor figyelembe kell venni a Tisza antropogén változásainak következményeit és a nagyobb mellékfolyóinak hatását is. Kulcsszavak: Tisza, adatelemzés, vízminőség, variogram, sztochasztikus kapcsolatok, fökomponens analízis­Bevezetés Magyarország legtöbb felszíni vizén évtizedek óta folyik a vízminőséget jellemző fizikai, kémiai és biológiai paramé­terek mintavételezése, kevés kivételtől eltekintve ezeket az így létrejött adatokat rövid időskálán vizsgálják és leggyak­rabban az adatfeldolgozás metodikáját szinte kizárólagosan a leíró statisztikák és kétváltozós adatelemző módszerek hasz­nálata jellemezi. Kutatásunk alapját képezték ezek közül az alábbiak: Csépes és társai (2000) fontos megállapításokat tettek az árvizek tekintetében, miszerint az áradások idején először egy nagy fajlagos vezetőképességű hullám vonul le a folyón, ami a későbbiekben az olvadékvizek hatására egyre hígul. Szabó és társai (2004 a, b) a vízhozam és fajlagos ve­zetőképesség illetve vízhozam és klorofill-a külön- illetve e­gyüttváltozásait elemzik. Kettőnél több többváltozós adate­lemző módszer használatával csak nagyon kevés publikáció foglalkozik, Lajter és társai (2009) „tíz ökológiailag fontos" változót vizsgál. Ugyancsak elenyésző számban készültek hosszú távú vizsgálatok a vízminősítésben. Hatvani és társai (2011) 13 éves időskálán vizsgálja a Kis-Balaton vízminősé­gi adatait többváltozós és idősoros adatelemző módszerek­kel. A Tisza a Kárpát-medence keleti részének vizeit gyűjti össze. Vízgyűjtő területe 157.186 km 2 (Lászlóffy W. 1982). A Tisza a Máramarosi Havasoktól Titelig (torkolatáig) 966 km-t (Teplán I. 2003) tesz meg. Vízgyűjtőterületének keve­sebb, mint egyharmada, található Magyarország határain belül, ezért a magyarországi Tisza szakasz vízminősége a mellékfolyóin és a határon túli szakaszán keresztül ki van szolgáltatva a szomszédos országok ipari, mezőgazdasági és egyéb tevékenységének. Jelen közlemény célja, hogy folyóvízi vízminőségi adtok hosszú távú elemzésének lehetőségét mutassa be matemati­kai statisztikai módszerek felhasználásával a Tisza adatsora­in, különös tekintettel a többváltozós adatelemző módsze­rekre. Felhasznált adatok és az adathalmaz előkészítése. A magyarországi Tisza szakasz (Törzshálózati Rendszer­ben rögzített) 8 mintavételi pontjának 1974-2005-ig rögzí­tett adatai kerültek elemezésre (1. ábra). A vizsgált időtartam elején, a '70-es években a KGST e­lőírásai, majd 1994-től a máig hatályos Magyar Szabvány (MSZ 12749:1993) előírásai szerint történt a mintavétele­zés. Elmondható, hogy mintavételi helyenként illetve évente átlagosan 26 mintát vettek, több mint 54 változóból, melyek körét a későbbiekben leírtak szerint szükítettük. 1. ábra. A magyar Tisza és a vizsgált mintavételi pontjai. Mint ismeretes a hosszú távú adatfeldolgozáson alapuló vizsgálatokkor sajátos problémák adódnak, ezeket részlete­sen T. Nagy Mariann és munkatársai foglalták össze (2004). Az elsődleges nehézség hogy a vizsgált 31 év alatt mind a mintavételi, mind a mintakezelési módszerek változtak. Változott továbbá némely paraméter definíciója is. Továbbá az összehasonlíthatóság szempontjából az is problémát je­lent, hogy nem egyetlen laboratóriumból származnak az a­datok. Ekkora adatmennyiség esetén óhatatlanul hibás ada­tok is belekerülhetnek az adatsorokba. Matematikai szem­pontból az adathalmazban mind a négy hibafajta megtalál­ható (abszolút-, relatív-, szisztematikus- és véletlen hiba). E­zek matematikai módszerekkel nem küszöbölhetők ki, ezért az adathalmaz előzetes, „manuális" vizsgálata elengedhetet­len. Az ilyen extrém kiugró értékek (függetlenül attól, hogy pozitív vagy negatív irányúak) megkeresése és eltávolítása nagyon fontos, mert ezek egyértelműen rontanák a statiszti­kai adatelemző módszerek eredményét és azok hatékonysá­gát. Több változó esetében adódott adathiány. Például a KOI d és az N0 2-N idősora Záhonynál hiányzott, ezért az eredmé­nyek összehasonlításakor ezek a változók a többi mintavéte­li ponton sem vehetők figyelembe. Jó példa az adathiányra a klorofill-a , amelyet csak az 1990-es évek elejétől mértek rendszeresen, de az egyes mintavételi pontokon eltérő idő­ben (3/a ábra). Ezért csak attól az időponttól használható, ahonnan az összes mintavételi ponton mérték (3/b ábra). Az adatelőkészítés elvégzése ezt a nagyfokú gondosságot az e­redmények összehasonlíthatósága miatt igényli. E megálla­pítás hátterében az áll, hogy a miért adatok alapján kapott statisztikák valószínűségi változók, ugyanis azok a mintavé­telezéstől függnek (Kovács J. és Kovácsné Székely I. 2006a, 2006b).

Next

/
Oldalképek
Tartalom