Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)
5-6. szám - LIII. Hidrobiológus Napok: „A hidrobiológia szerepe a víz-stratégiákban” Tihany, 2011. október 5–7.
6 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 5-6. SZ. A kvagga kagyló (Dreissena bugensis) térhódítása a Balatonban Balogh Csilla 1 és Purgel Szandra 2 "MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, 8237. Tihany 2Szegedi Egyetem, Ökológia Tanszék, 6722. Szeged Kivonat: A kvagga kagyló (Dreissena bugensis) éppúgy, mint a vándorkagyló (Dreissena polymorpha) a Dreissenidae családba tartozó, elsősorban szilárd felületen megtelepedő, intenzív szűrő szervezet, mely erőteljes inváziója révén hívta fel magára a figyelmet világszerte. A kvagga kagyló az 1900-as évek közepétől kezdett a Dnyeper felső szakaszán elterjedni, a vándorkagylóhoz hasonló útvonalon. A Duna magyarországi szakaszán, a Balatoni iszapban és a kövezésen 2008-ban figyeltek fel az új fajra. A 2009-es évtől nyaranta több párhuzamban nyomon követtük a két kagylófaj denzitását, egymáshoz viszonyított arányát Tihanyban a Somosnál és a Kis-öbölben. A kvagga kagyló sikeresen kolonizált a tóban és a 2009-es év nyarára tömegesen elteijedt, új konkurenst jelentve a vándorkagylónak. A kvagga kagyló 2009-ben átlagosan 23-9%-át, 2010-ben 54-11%-át, 201 l-ben 72-26%-át alkotta a Dreissenaknak. A vándorkagyló denzitása 201 l-re csökkent, míg a kvagga kagylóé kilencszeres növekedést mutatott, denzitása elérte a 9061-520 ind m" 2-t (kőfelület egység). A Kis-öbölben a kvagga kagyló nagyobb arányban és mennyiségben volt jelen, mint a Somosnál. A vándorkagyló hossza átlagosan 8-0,7 mm, a kvagga kagylóé 12-0,7mm volt. A kvagga kagyló a vándorkagylóval szemben alacsonyabb hőmérsékleten tenyészik, gyorsabb a szaporodása, alacsonyabb az anyagcsereszintje és gyorsabb a növekedésének üteme, valamint puha üledékben is képes megtelepedni, mindez elősegítette sikeres kolonizációját és erőteljes előretörését. Kulcsszavak:kvagga kagyló, vándorkagyló, denzitás, arány, invázió. Bevezetés A kvagga kagyló (Dreissena bugensis) épp úgy, mint a vándorkagyló (Dreissena polymorpha) a Dreissenidae családba tartozó, elsősorban szilárd felületen megtelepedő, intenzív szűrő szervezet. A Dreissena bugensis angol elnevezése quagga mussel, mely nevet a zebra egyik, mára már kihalt rokonáról (Equus quagga) kapta. A kvagga kagyló első példányát a Bug folyóban találta Andrusov (Andrusov, 1897), innen ered a „bugensis" elnevezés. Az 1900-as évek közepétől kezdett a Dnyeper felső szakaszán elterjedni, a vándorkagylóhoz hasonló útvonalon. A Nagy Tavakban a vándorkagylóval közel egy időben 1989-ben hurcolták be, óceánjáró kereskedelmi hajók ballasztvizében, majd 1995-re elterjedt a Nagy Tavakkal összeköttetésben lévő vizekben. A Michigan tóban 2000 és 2005-ben majdnem teljesen megfordult a két Dreissena faj aránya. A Dunában először a torkolat közelében, Romániában detektálták (Micu és Telembici, 2004), majd egy évvel később Szörényvárnál, a románszerb szakaszon észlelték (Popa és Popa, 2006). 2006-ra eljutott Nyugat-Európába, Hollandiában Willemstad közelében találták meg a Rajna-delta vidékén (Molloy és mts., 2007). 2007 májusában a Majnában, Németország területén is előkerült (Van der Velde és Platvoet, 2007). A Duna magyarországi szakaszán a vizsgált keresztszelvények közül hat esetben fordult elő az új Dreissena faj, Komárom és a Szentendrei-ágban Kisoroszi és Leányfalu között (Szekeres és mts., 2008). 2008 szeptemberében találtak rá az újabb pontokáspi inváziós fajra, a kvagga kagylóra a balatoni iszapban (Majoros, szóbeli közélés) és a Balaton kövezésén (Balogh és mtsai., 2010). A vándorkagylóval főbb tulajdonságaikban megegyeznek, néhány különbség azonban van a két faj között: - A Dreissena bugensis mélyebb vízben is megtelepszik (e tulajdonsága a sekély Balatonban nem jelent előnyt); - alacsonyabb hőmérsékleten tenyészik és gyorsabb a szaporodása; - alacsonyabb anyagcsere-szint jellemzi és gyorsabb növekedésének üteme; - vékonyabb kagylóhéjjal rendelkezik; - puha üledékben (pl.:iszap) is képes megtelepedni. A két Dreissena faj között morfológiai eltérések is megfigyelhetők: Míg a vándorkagyló héjának profilja szögletes, háromszög alakú (a kagyló hasi oldalára fektetve megáll, egyenes vagy konkáv alapzat jellemzi), addig a Dreissena bugensis lekerekített (a kagyló hasi oldalára fektetve nem áll meg, konvex alapzat jellemzi), köríves formákkal jellemezhető. A vándorkagyló esetében a két teknőfél szimmetrikus, a kvagga kagylónál aszimmetrikus. A Dreissena polymorpha ventrális vonala egyenes a Dreissena bugensis-éval ellentétben, mely hullámos. Emellett a kvagga kagyló héján nagyobb méretű halvány kifehéredés is látható, valamint a héja kevésbé zömök, mint a vándorkagylóé. Munkánk célja a 2008-ban megjelent új pontokáspi inváziós kagylófaj, a kvagga kagyló (Dreissena bugensis) mennyiségi alakulásának nyomon követése az elmúlt három évben, valamint az új jövevény, vándorkagylóhoz viszonyított arányának összevetése. Anyag és módszer A mintavételekre 2009, 2010 és 2011 augusztusában került sor Tihanyban a Somosi-öbölben és a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet előtti szakaszon, a Kis-öbölben. Mintavételi helyenként öt-öt hasonló méretű követ emeltünk ki a partot erősítő kőszórásból. Ezekről a vízparton éles pengével eltávolítottuk a rögzült Dreissena egyedeket, melyeket 70 %-os alkoholban rögzítettünk. A 2 mm-nél nagyobb kagylókat okulármikrométerrel ellátott sztereomikroszkóp alatt azonosítottuk, számláltuk, illetve mértük hosszukat. A feldolgozását követően kalkuláltuk a két pontokáspi inváziós kagylófaj egymáshoz viszonyított relatív abundanciáját, meghatároztuk az egyes kagylófajok kőfelület egységre eső denzitását, valamint populáció-összetételt vizsgáltunk. Eredmények 2009-ben augusztusában Tihanyban a beállt kövezésen a vándorkagyló a kvagga kagyló felett még dominált, egyes köveken akár kilencszer nagyobb arányban voltjelen. A kvagga kagyló átlagosan 23-9%-át alkotta a Dreissenaknak, de az is előfordult, hogy relatív abundanciája esetenként majdnem elérte az 50 %-ot. 2010. augusztusában Tihanynál megfordult a két kagylófaj aránya, a kvagga kagyló ekkor már átlagosan 54-11%-át alkotta a Dreissenanak. 2011-ben a Dreissena polymorphya és a Dreissena bugensis arányának teljes átrendeződését tapasztaltuk, a kvagga kagyló 72-26 %-át alkotta a Dreissenaknak. Mindhárom évben a kvagga kagyló a Kis-öbölben, nagyobb relatív abundanciával voltjelen, mint a Somosi-öbölben, a vándorkagyló a Somosi-öbölben nagyobb arányban fordult elő, mint a Kis-öbölben (/ ábra).
