Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)
4. szám - Nekrológ. Zorkóczy Zoltán (1932–2012)
50 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 4. SZ. SCHEUER GYULA dr., oki. geológus, a földtani tudomány kandidátusa (1984). 1955-ben szerzett geológus oklevelet, 1964-ben egyetemi doktorátust az Eötvös Loránd Tud. Egyetem Természettudományi Karán. Kandidátusi értekezésének témája: Budapest hévizei, illetve a Budai-hegység és a Gerecse édesvízi mészkő összletei. Szakmai működési területe: vízkutatás, hidrológiai vizsgálatok, mémökgeológia, karbonátos forrásüledék. KELE SÁNDOR, PhD, (2009), ukl. geológus (2003), a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa, a 2006-ban megalakult Geokémia és Paleoklíma Kutatócsoport egyik alapító tagja. Kutatási területe: kontinentális karbonát képződmények (travertínók, mésztufák, barlangi karbonátok, dolomitok) stabil-izotóp geokémiai és szedimentológiai vizsgálata, paleo-klimatológiai és paleo-környezeti értelmezése. Elérhetőség: 1034. Budapest, Kenyeres u. 29-31, 1. emelet, 9. CAPEZZUOLI, ENRICO PhD (2006), oki. geológus (1999), jelenleg posztdoktori kutató a Sienai Egyetemen (Toszkána, Olaszország). Kutatási területe: kvarter képződmények, kontinentális karbonátok geológiája, travertínók és mésztufák szedimentológiai és diagenezis vizsgálata, paleo-klimatológiai és neotektonikai szempontú értelmezése. Elérhetőség Dipartimento di Scienze della Terra, Universitá degli Studi di Siena, Via Laterina, 8 - 53100 SIENA - Italy. Tel. 0577/233974, Fax. 0577/233938 Nekroló g Zorkóczy Zoltán Szolnok, 1932. július 10.—Budapest, 2012. szeptember 18. 1973-1990. között az Országos Vízügyi Hivatal osztályvezetője, majd főosztályvezetője; 1990-1994 között a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője volt.Több mint három évtizeden át irányította az árvízvédelmi és folyószabályozási szakterületet. Nevéhez fűződik a szakterületek szakmai alapjainak meghatározása, az ország árvízvédelmi rendszerének és szervezetének fejlesztése, a kiemelkedő nagy árvizek védekezési munkáinak megszervezése és irányítása. Nyugállományba vonulása után szakmai tanácsadóként dolgozott az OVF-ben; árvizek idején az Országos Műszaki Irányító Törzs mellett működő tanácsadó testület tagja volt. Szakirodalmi munkásságát számos publikáció, könyvfejezet, főiskolai és szakmérnöki jegyzet jellemzi. 56 évvel ezelőtt, még szigorló mérnökhallgatóként lépett be a Magyar Hidrológiai Társaságba. 1975-85 között az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Szakosztály alapító titkára, 1986-tól egy évtizeden át elnöke volt. Társasági tevékenységét 1980-ban Pro Aqua Emlékéremmel, 1989ben Schafarzik Ferenc éremmel, 1993-ban Kvassay Jenő díjjal, 2002-ben tiszteleti tagsággal ismerték el. 2006ban. a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen aranydiplomát kapott. Sz. L - F.L. 1856-ban szerzett mérnöki, 1968-ban vízépítési műtárgyak szakmérnöki oklevelet. 1956-1973 között az Eszak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnöke, osztályvezetője, főosztályvezetője volt.
