Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

4. szám - Scheuer Gyula–Kele Sándor–Capezzudi, Enrico: Jelentősebb toszkánai mészképző hévforrások geokémiai vizsgálata

48 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 4. SZ. rű növekedés mutatható ki a klórban. Emiatt a vezető anionként a klór jelentkezik (5. ábra), de a klór mellett még jelentős szerepet játszik a másik két anion is. A fent leírtak alapján megállapítható, hogy e vizek nátriumkloridos típusba sorolhatók jelentős kalcium, magnézium, illetve hidrogén karbonát és szulfát tartalmuk következtében. így magas oldott sótartalmú poligenetikus összetett vízként jellemezhetők a makroelem összetételük alapján, megőrizve még bizonyos karsztos jelleget is. A két víznél a mikroelemekben is jelentős mennyiségi és eloszlási növekedés mellett nagy különbségek mutathatók ki az előzőekben vizsgált vizekhez viszonyítva, miközben a domináns elemek közül stronciumban és a fluorban lényegi változás nem tapasztalható (2. és 6. ábra). A domináns nyomelemek közül ugrásszerű növekedés tapasztalható a lítiumnál, mert a típusvíznél eléri a 9587 fig /l, míg a másiknál a kimutatott mennyiség 2600 fxg/1, tehát a két ide sorolt víz lítium tartalma között is lényegi eltérést tapasztalható. A fenti megállapítások érvényesek a bórra is. A bórt a típusvízben 52,130 jig/1 értéket mutat. A legalacsonyabb bór mennyiséget a Bagni San Filippo, II Bollore -ban (305 ng/1) mértünk. A két víz között tehát 170 szeres a bértartalomban kimutatott különbség, vagyis a vizsgált vizek esetében a bór mennyisége tág határok között ingadozik. Ez tapasztalható még a rubidium, a cézium, a bróm és a jód esetében is, mert ezek az elemek is a típusvízben szokatlan magas értékekkel dúsulnak fel. Az ide sorolt II Doccio-i víznél is jelentős mértékű dúsulás tapasztalható az előzőekben felsorolt elemekben, de nem éri el a típusvizét, ezért mintegy átmenetet mutat a rendkívül magas nyomelemtartalmú Acqua Borra-i víz és a másik négy vizsgált forrás között. Az előzőekben leírtak alapján megállapítható, hogy az Acqua Borra-i viztípust képviselő források, olyan hidrodinamikai rendszerrel állnak genetikai kapcsolatban, ameaz egykori vulkáni tevékenységnek, mélyből feláramló gázoknak és fluidumoknak hatása mind a mai napig fokozottan jelentkezik. Ebből eredően megnövekszik a makroelemek közül nátrium és klór mennyisége, miközben továbbra is jelentősen érvényesül a vízben a többi makroelem is, és ezen belül főleg a karsztos jellegre utaló elegyrészek. Ez a mennységi növekedés kimutatható a domináns nyomelemeknél is különösen a lítiumnál, a bornál és a kísérő vezető elemeknél. Ez azzal magyarázható, hogy a rendszeren belüli áramlási pályákhoz kapcsolódó makro- és mikroelemek gazdagodásának feltételei különösen e típusvíznél igen kedvezőek, amelyek azt eredményezték, hogy a vizsgált hat víz közül ez a leggazdagabb makro- és nyomelemekben. A leírtak alapján arra következtethetünk, hogy az egymástól lényegesen eltérő mészképző hévizeket a hozzájuk kapcsolódó vízkörforgalmukon belüli áramlási pályák menti különböző oldási és fluid áramlási folyamatok idézik elő ezért: a. Rapolano Terme-i víztípus kialakulása alapvetően szénsavas oldási folyamatoknak köszönhető, amelyhez még a szulfátos hatás is járul. b. A Bagni San Filippo-i víztípust túlnyomó részt kénes-szulfátos folyamatok hozták létre, amelyhez áramlási pályák mentén szénsavas oldatok és C0

2 is társul. c. Az Acqua-Borra-i víztípust pedig döntően sósavas oldási folyamatok és fluidumok alakítják ki, amelyhez a rendszeren belül szénsavas és szulfátos egyaránt kapcsolódik. Ehhez járul ennél a rendszernél még az, hogy a fő vízszállító áramlási pályák mentén különösen kedvezőek egyes domináns és kísérő nyomelemek feldúsulásának feltételei és ezen belül a bornak és a lítiumnak mennyiségi növekedése rendkívüli. Az előzőekben vizsgált nyomelemek feldúsulása és megosztásuk alapján, valamint a vizsgált vizek típusba sorolásuknak érdekében állítottuk össze a 5. táblázatot. lyeknek vízkörforgalmához tartozó áramlási pályák mentén 3. táblázat A vezető nyomelemek mennyiségi és eloszlási táblázata a domináns és kísérő nyomelemek százalékos megoszlásával Hely Térképi szám Vezető nyomelemek fig/1 Vezető nyomelemek összege fig/1 uominans nyomelemek összege ..„/i nyomelemek % Kísérő nyomelemek % megoszlása Itália Toszkána Térképi szám Domináns Kísérő Vezető nyomelemek összege fig/1 uominans nyomelemek összege ..„/i nyomelemek % Kísérő nyomelemek % megoszlása Itália Toszkána Térképi szám B Sr F Li Br I Rb Cs Mn Al Vezető nyomelemek összege fig/1 uominans nyomelemek összege ..„/i nyomelemek % Kísérő nyomelemek % megoszlása Rapolano Terme 1 9580 14,730 2000 970 365 333 120 109 60,2 77,3 28,394 27,695 97,5 2,1 Bagni di Petriolo 2 6690 13,434 2000 880 231 57,7 107 73,8 122 28,4 23,624 23,400 99,0 1,0 San Filippo il Bollore 3 341 15,200 3000 156 55,5 10,5 27,4 5,95 193 109 19,099 18,709 97,9 2,1 San Filippo Fosso Bianco 4 305 13,350 2000 180 53,1 14,8 24,7 4,15 90,1 23,3 15,957 15,791 98,9 1,1 11 Doccio 5 16,248 14,720 2500 2600 1494 316 205 215 14,9 10,8 38,324 37,562 98,0 2,0 Acqua Borra 6 52,139 11,690 2500 9587 4720 847 706 564 178 134 83,065 80,636 97,0 3,0 Rendszerek átlaga 14,217 13,854 2333 2395 1158 263 198 162 108 64,0 34,762 33,653 98,0 2,0 Összefoglalóan megállapítható, hogy a térségben a negyedidőszakon át napjainkban is aktív lemeztektonikai folyamatok és a kapcsolódó vulkánosság, olyan hidrotermás hidrodinamikai rendszereket hoztak létre, amelyek az egyes korokban lezajló földtani események és folyamatok révén fejlődtek ki és jutottak el a mai állapotukig. E folyamathoz kapcsolódik, hogy az egykori középső-pleisztocén vulkánosság (Monte Amiata) ma már lecsengő, de kimutatható szerepet játszott a térség hidrodinamikai rendszereiben lezajló folyamatokban a különböző gázok és fluidumok feláramlásával. Ebből eredően az egymástól eltérő felszín alatti megnyilvánulási formában keresztül (pl. karsztosodás) a felszínen feltörő források változatos típusú édesvízi mészköveket raktak le. Az egyes vizsgált hévforrások hőmérsékleti adottságait és az ezekhez tartozó hidrodinamikai rendszerek hőháztartását is a vulkánossághoz kapcsolódó, magma felöl történő hőáramlások befolyásolták, illetve biztosították. Ezért aktív szerepet játszottak az egyes rendszerek vízkörforgalmán belüli áramlási pályák hőháztartásában, így a hévforrások hő-