Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

4. szám - Bezdán Mária: A felszín alatti és a felszíni vizek kapcsolat-rendszerének vizsgálata

36 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 4. SZ. 120 I 100 0Ű 'fi! n 80 « 8 2004.11.08 £ 5 60 MS.nov »! mZZ.im 0 Debrecen K-2073 Debrecen B-2041 3. ábra: A Debrecen K-2073 és a B-2041 jelű rétegvíz-kutak ellentétes vízmozgása 2004. november 22-én a martfűi vízálláskilengéssel egy időben 5. Összefoglaló A folyók kisvízi állapotában nagy csapadék esetén jól kimutatható a megcsapolódási helyeknél a felszín alatti vizekkel való kapcsolat, mert ilyenkor a talajban a nagy nyomásszint változás nagyobb vízszint-ingadozást indukál a folyókban is, ami szembetűnő. Ezek a vízállás-kilengéses helyek több mint száz éve produkálják a jelenséget, amit az eddig gondosan regisztrált vízállás-adatok rendre kirajzolnak. Feltehetően ezeknél a megcsapolódási helyeknél a folyókban nemcsak a nagy csapadékok alkalmával van meg a kapcsolat a felszín alatti vizekkel. Azért, mert valami nem látszik, attól még nem biztos, hogy akkor nincs jelen, csak olyanok a körülmények (magas a folyó vízállása, kicsi a nyomásszint-változás az érintett rétegvíz-testben), hogy nem vehető észre. Célirányos vizsgálatokkal azonban kimutatható lehet (Pl. hőmérséklet-méréssel, vízhozam-méréssel, áramlás-mérőkkel, sebesség-méréssel, mederanyag vizsgálattal, vízminta vizsgálattal, mederfenék feltérképezéssel...). Nagy mennyiségű melegebb víz a folyóban meggátolhatja a jégképződést a beáramlás helyén. Ez szemrevételezéssel is jól megállapítható. Tiszafürednél is volt jól kimutatható vízállás-kilengés, amíg nem épült meg a Kiskörei duzzasztómű. Most a Tisza-tó magas vízállása miatt nem látszik a vízfelszín-görbén kilengés. A tó vize azonban egyes helyeken nem szokott befagyni - dr. Nagy István volt KÖTIKÖVÍZIG igazgató állítása szerint. Martfűnél a helyszíni bejárás alkalmával szembetűnő volt az igen alacsony vízállású folyó sima víztükrén a fodrozódás azon a helyen ahol a helyi lakosok is megerősítették, hogy csónakkal ott járva igen erős vízáramlás tapasztalható olyankor is, amikor a folyó vize alig mozog. Ez a feltételezhető egyik beáramlási hely a Tisza sodorvonalával szemközti oldalon található. Ahhoz, hogy a Tiszában Martfűnél a kisvízi vízállások tartományában jól kiugró vízállásváltozás alakulhasson ki, nagy nyomásszint változásnak kell bekövetkeznie a felszín alatti vizeknél. Amennyiben a felszíni vizeknél a vizálláskilengést a mederfenéken beáramló vízhozam okozza, az a BEZDÁN MÁRIA gyors hozamváltozással a mederfenék anyagának feltorlasztását is előidézheti. Ez pedig a megnövekedett vízhozammal együtt megtorlaszthatja a Tisza felülről érkező vízhozamát. Amikor a bányászat miatt csökkent a felszín alatti vízkészlet, az nemcsak a környékbeli Hévízi tóra, illetve a budai hévízforrásokra jelentett hozamcsökkenést, hanem a Tisza alsó szakaszának (Kiskörei tározó alatt) vízállásaira is kihatással lehetett. 6. Köszönetnyilvánítás Nagy segítségemre volt a gyors adatszolgáltatás. Ezért köszönetet mondok az érintett Vízügyi Igazgatóságok Vízrajzi Osztályai dolgozóinak, hogy munkájukkal hozzájárultak a tudományos kutató-munkámhoz. Köszönöm továbbá a Geohídro Kft.-nek és Reisinger Krisztiánnak a talajminták bevizsgálását és értékelését. Irodalom: http://www.nvuduvizig.hu7?m=13

7 2012-07-08 Alföldi L. 2012: Egy kis brain storming a vízről. Hidrológiai Közlöny, 2. sz. pp. 2-4. Bezdán M. 2011: A Tisza rejtélyesnek tünő vizállás-változásai Martfűnél. Hidrológiai Közlöny, 5. sz. pp. 45^18. Bezdán M. 2012: Egyidejüségi vizsgálat a Tisza martfíii vízmércéjén észlelt vízállás-kilengések és a hazai felszínalatti vizek kilengései között. Hidrológiai Közlöny, 2. sz. pp. 15-18. Hidasi J. - Zelenka T. 1997: Kőszén, építőanyagok, nemesérces ásványkincsek. In: Karátson D. (főszerk.): Magyarország földje. Kitekintéssel a Kárpát-medence egészére, pp. 206-215. Marton L. 2010: Alföldi rétegvizek potenciometrikus szintjeinek változása, n. Hidrológiai Közlöny, 2. szám pp. 17-21. Marton L. 2012: Nem-gravitációs felszín alatti vízmozgások a Pannon medence példáján. Hidrológiai Közlöny, 2. sz. pp. 5-14. Mezősi G. 2011: Az Alföld természeti képének kialakulása. In: Rakonczai J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. A Nagyalföld Alapítvány kötetei 7. pp. 15-24. Mindszenty A. 1997: Bauxit. In: Karátson D. (főszerk.): Magyarország földje. Kitekintéssel a Kárpát-medence egészére, pp. 199-202. Molnár J. 1965: Távlati Földtani kutatás 1963. Magyar állami Földtani Intézet. 268 p. Rónai A. 1978: Az alföldi mélységi vízfigyelés eredményeinek elemzése. Hidrológiai Közlöny, 2. sz. pp. 49-96. Rónai A. 1983. A vízszintingadozások többéves irányvonala az alföldi artézi víztartó rétegekben. Hidrológiai Közlöny, 7. sz. pp. 289336. Schmidt E. R. 1967: Felszínalatti vizek. Hidrológiai Közlöny, 4. sz. pp. 166-171. Sümeghy J. 1944: A Tiszántúl. Magyar tájak földtani leírása, 6. Budapest, Magyar Királyi Földtani Intézet, 208 p. Tóth J. 1995: A nagy kiterjedésű üledékes medencék felszín alatti vizeinek hidraulikai folytonossága. Hidrológiai Közlöny, 3. sz. pp. 153-160. Urbancsek J. 1960: Az alföldi artézi kutak fajlagos vízhozama és abból levonható vízföldtani és ősföldrajzi következtetések. Hidrológiai Közlöny, 5. szám pp. 398—403. Vágás I. 1995: A vízlökés szerepe a felszín alatti vizek mozgásában. Hidrológiai Közlöny, 3. sz. pp. 161-162. http://hu.wikipedia.org/wiki/Bauxitbánvászat Magvarországon 2012.05.2

5. A kézirat beérkezett: 2012. szeptember 11-én PhD (2011), vízépítő mémök (1995). Felsőfokú tanulmányait a PMMF - Vízgazdálkodási Intézetében Baján és a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte. Öt évig a PMMF-VGI Vízgazdálkodási Tanszékén hidrológia, vízhasznosítás és vízgazdálkodás tárgykörben oktatott, és hidrometriai mérőgyakorlatokat vezetett Magyaregregyen. A dr. Zsuffa István professzor által írt Műszaki Hidrológia tankönyvek szerkesztője. 1998 óta a VIZITERV Consult Kft. alkalmazza. Több árvízvédelmi célú tározó tervezője. 201 l-ben szerzett PhD fokozatot a Szegedi Tudomány Egyetem Földtudományok Doktori Iskolájában. Kutatási területe a természetes és a mesterséges duzzasztások hatása a vízjárásra. Három gyermek édesanyja. Connection-systems between surface- and subsurface waters Bezdán, M.