Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

4. szám - Bezdán Mária: A felszín alatti és a felszíni vizek kapcsolat-rendszerének vizsgálata

33 A felszín alatti és a felszíni vizek kapcsolatrendszerének vizsgálata Bezdán Mária 1113. Budapest, Vincellér u. 40. Kivonat: A Dunántúli-középhegység mélységi vizei a bányászat hatására lesüllyedtek, és megváltozott a felszín alatti vizekben a nyomásszint, ami lecsökkentette többek között a Hévízi-tó forráshozamát is. A nyomásszint változás nemcsak a Dunántúlon, de a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon is a folyószabályozás és a vízszint-süllyesztéssel járó beavatkozások hatására, hasonlóan bekövetkezett. A felszín alatti vizek ilyen mértékű megfogyatkozása mellett azonban intenzív csapadék hatására nagyobb vízszint-ingadozás következhet be a felszín alatti talajrétegekben, ami alkalmas arra, hogy a folyók medrében a vízállás-kilengéssel láthatóvá tegye a mélységi vizek megcsapolódási helyeit. Kulcsszavak: bányászat, vízszint-süllyesztés, nyomáskülönbség, ellentétes vízmozgás, agyagtalajok térfogatváltozása, repedések. 1. Bevezetés A NYUDUVIZIG honlapjára feltöltött „Baj van-e a Hévízi-tóval?" című összefoglaló tájékoztatóban a Dunántúli-középhegység 150-200 millió éve lerakódott kőzeteiben kialakult több nagy felszín alatti áramlási rendszer működéséről szerezhetünk hasznos információkat, amelyek a hegységperemeken a felszínre törhetnek, ilyen források pl. a Budai meleg források, és ilyen a Hévízi-tó forrása is. „A Dunántúli-középhegység területe ásványi nyersanyagokban gazdag, azonban a felszíni- felszín közeli bauxit, barnakőszén, mangánérc telepek kimerülésével a bányászat egyre mélyebb szintekre kényszerült. A vízbetörések megelőzése érdekében az 1960-as években elkezdték a fő karsztvíz-tárolóban a bányaüzemek környezetében a vízszint fokozatos süllyesztését. A vízszint-süllyesztés a bányaterületeken elérte a 125 -150 m-t, a középhegységben átlagosan 35 m körül alakult. A vízkitermelés hatására felborult a Dunántúli-középhegység természetes vízháztartása, a nagy áramlási rendszerek károsodtak, a források elapadtak, hegyi patakok száradtak ki, kiszáradt pl. a tapolcai tavas-barlang. A Hévízi-tóra a Dunántúli-középhegység Ny-i részének vízkiemelései, közülük elsősorban a nyírádi bauxitbánya vízkiemelése hatott károsan, a tó vízhozama lassan a felére esett vissza. A tó forráshozama a századfordulón 600 l/s körül lehetett, a környező ivóvíz-kivételek, a helyi termálvíz-kivételek hatására az 1960-as években 500-550 l/s között változott, majd a bányászati vízkiemelések hatására az 1980-as években 300 l/s körülire csökkent." - tájékoztat a leírás. „Mi volt a vízhozam-csökkenés közvetlen oka? - A Hévízi-tó 109 mBf tengerszint feletti magasságban található, tőle ÉK-i irányban a Keszthelyi- hegységben (125 mBf), Nyírádon (170 mBf), az Északi-Bakonyban (220 mBf) egyre emelkedő karsztvíz-szintek voltak jellemzőek a nyírádi vízemelést megelőzően. Alapvetően ennek a nyomáskülönbségnek köszönhetően tör a Tó-forrás a felszínre, és a nyomáskülönbség nagyságától függ a Hévízi-tó hozama. A bányászati vízkiemelések mértéke a Dunántúli-középhegységben több mint 20 éven keresztül 12 000 l/s körül volt, amikor a rendszer csapadékból történő természetes utánpótlása több év átlagában csak mintegy 8000 l/s. (Jelenleg a karsztvíz-tárolóból kitermelt és a forrásokon elfolyó vízmennyiség+/- 4500 l/s.) A fentiekből következik, hogy több mint 20 éven keresztül a bányászati vízemelés meghaladta a karsztvíz-rendszer utánpótlását, a karsztvíz-szintek csökkentek, a Hévízi-tó és a karsztvíz-rendszer közötti nyomáskülönbség csökkent, aminek egyenes következménye volt a tó hozamának csökkenése. A bauxitbányászat kedvezőtlen hatása szakmai körökben ismert volt, de az akkori politikai körülmények közt a bányászatot nem lehetett leállíttatni. Erre csak a társadalmi nyomás hatására került sor 1990-ben a nyírádi területen, ezt követően a tó hozama folyamatosan emelkedésnek indult, és 2004-ben már 400-430 l/s között változott. A Tó-forrás vízhozamának emelkedése azonban nem egyenletes, a vízhozam-növekedés időnként nagymértékű, máskor több évig stagnál, sőt előfordul, hogy átmenetileg csökken." - íija a tanulmány 2004-ben. „Miért nem egyenletes a vízhozam-növekedés, a javulás? - 1990-ben a nyírádi bányászati célú vízszint-süllyesztést megszüntették, majd ezt követte több bányászati vízszint-süllyesztés leállítása. 1992-ben a vízmérleg pozitívvá vált, a karsztvíz-szintek emelkedésnek indultak, megkezdődött a regenerálódás folyamata. A Keszthelyi-hegységben és a DNy-Bakonyban a csapadék eloszlása nem egyenletes, a beszivárgás szempontjából nem mellékes a csapadék időpontja sem, ezek alapján a regenerálódás szintén nem egyforma. A karsztvíz nyomása bonyolult földtani közegen keresztül érvényesül, de befolyásolják azt a tó körzetében lévő termál kutak is. A karsztvíz-rendszert ma is 4000 l/s átlagos vízkivétel terheli, időben ez se egyenletes, előfordul, hogy átmeneti jelleggel rövid időszakaszon a vízkivétel meghaladhatja a beszivárgást. Ennek következtében a Tó-forrás hozamnövekedése nem egyenletes, ha átlagosnál csapadékosabb az időjárás, a hozamnövekedés felgyorsul (ez történt 1999-ben). Ha a csapadék az átlagosnál kevesebb, a forráshozam csökken vagy stagnál (1. ábra, 2. ábra). Erre példa a 2000-2003. év közötti időszak. A hangsúly azonban a trenden van, ami egyértelműen a folyamatos javulást jelzi. A Hévízi tó evi átlagos vtihozsm «dotal HüHHHiijMHüSHgHKHHHHHHmmHHimil 1. ábra: A Hévízi tó évi átlagos vízhozam adatai (1990-2003). (Forrás: NYUDUVIZIG honlap 2012.07.08) „Csökken-e a tó vízhőmérséklete? - A Tó-forrás barlangjában hideg és meleg források találhatók. A forrásbarlangból kilépő karsztvíz hőmérsékletét legelőször 1971-ben mérték meg búvárok, ekkor az 38,8°C volt. A forráshozam csökkenésével a hideg források vízhozama nagyobb mértékben csökkent, mint a meleg vizet szállító forrásoké, így a kevert víz hőmérséklete 1983-ban 39,4°C, 1992-ben 39,7°C volt. A tó forráshozam-növekedésével természetes, hogy az eredeti állapot felé mozdul el a forrásbarlang kevert vízének hőmérséklete. Mivel a tó hozamának növelése érdekében 10 évvel ezelőtt leállítottak Cserszegtomajon két vízbázist, ennek következménye, hogy a Tó-forráson belül az ún. hideg ág aránya az össz-vízhozamon belül csekély mértékben növekedett, a víz-hőmérséklet néhány tized fokot csökkent.