Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

1. szám - Scheuer Gyula: A hazai egyes lemez-tektonikai szerkezeti egységek karsztos hévizeinek előzetes összehasonlító nyomelem-vizsgálata

1 A hazai egyes lemez-tektonikai szerkezeti egységek karsztos hévizeinek előzetes összehasonlító nyomelem vizsgálata Scheuer Gyula 1126. Budapest. Szendrő u. 6. Kivonat. A közelmúltban (2010) a Kárpát-medencéhez kapcsolódó lemez-tektonikai folyamatok során keletkezett kasztos szerkezeti egységekhez kapcsolódó hévíz-rendszereket megcsapoló kutak és források nyomelemeinek megismerésére vonatkozó kutatási munkálatok kezdődtek. Ennek célja volt a forrásokkal és kutakkal összefüggő karsztrendszerek vízkörforgalmának pontosabb megismerése és kapcsolatuk kimutatása a mai aktív lemez-tektonikai folyamatokkal, remélve azt, hogy esetleg ezekből érdekes és értékes új adatok nyerhetők. Továbbá esetleg lehetőség nyílik még ezekhez kapcsolódó vízföldtani kísérőjelenségeknek mélyebb megismerésére a Kárpát-medencében. E célok megvalósítása érdekében nyomelem meghatározásokhoz, vízminta-vételezés történt, egyes legismertebb és legjelentősebb hazai hévízkarsztos szerkezeti egységekhez kapcsolódó forrásokból és kutakból. így a bükki szerkezeti egységhez tartozó bükkaljai, darnó-zónai, Gerecse-budai-hegységi és a villányi hévíz-karsztokat megcsapoló forrásokból és kutakból. A vízmintákból 33 nyomelemet határoztak meg. E nyomelem vizsgálatok bebizonyították, hogy a nyomelemek mennyiségében és eloszlásában alapvető eltérések mutathatók ki a karsztos hévizekben. Ezeknek alapján megkülönböztethetők vezető nyomelemek, amelyek minden vízben közepes, magas vagy kiugróan magas mennyiségi értékekben fordulnak elő a vizsgált vizekben. Ezek a következők: bór, stroncium, fluor, lítium, bróm, jód, bárium, rubidium és a cézium. A többi vizsgált elem ritkán és csak esetenként éri el vagy haladja meg a 10 ng/1 mennyiséget a vizsgált vizekben, így a vezető nyomelemek mennyisége és eloszlása alapján tipizálhatók a vizsgált hazai karsztos hévizek. A nyomelem vizsgálatokból az a karsztvíz-földtani következtetés vonható le, hogy az egyes hévíz-karsztos rendszereknél kialakult áramlási pályákkal összefüggő lemeztektonikai folyamatokhoz kapcsolódó mélyszerkezeti adottságok változó mennyiségi és eloszlási körülmények között érvényesülnek. Ezért amelyek nyomelemekben gazdagok, azoknál az áramlási pályáikon belül az aktív lemez-tektonikával összefüggően az ásványvizek mennyiségét és minőségét befolyásoló folyamatok igen erőteljesen érvényesülnek, mint azoknál, melyekben a vezető nyomelemek menynyisége sokkal alárendeltebb. Ez azzal függ össze, hogy e rendszerekhez kapcsolódó víz-körforgalmak kisebb mélységben (1-2 km) és közvetlenebb víz-utánpótlódási körülmények mellett történik, ezért az aktív lemez-tektonikai folyamatokkal való összefüggésük korlátozott. A vizsgálatokkal kimutatott és tárgyalt nyomelemek egy része a COj gázzal együtt minden bizonnyal nagy mélységből a mai aktív lemeztektonikai folyamatokkal összefüggésben a köpeny felől feláramló fluidumokkal állnak genetikai kapcsolatban. Kulcsszavak: lemez-tektonika, szeizmicitás, karsztos hévizek, nyomelemek, vezető nyomelemek. 1. Bevezetés Korábban részletesen foglalkoztam a részben Kárpát-medence körüli (2011), részben pedig a bükki karsztos hévizek nyomelemeinek vizsgálatával, változatos helyszín kiválasztással és ennek keretében történő mintavételezéssel (Scheuer Gy. sajtó alatt). E nyomelem vizsgálatoknak kedvező eredményei arra ösztönöztek, hogy az ilyen irányú kutatásokat a hazai vonatkozásban folytassam, kiterjesztve további karsztos lemez-tektonikai szerkezeti egységekre. Ennek a célnak megvalósítása érdekében vízminta-vételezés történt 2010-ben Eger környékén, a Darnó zónában, a Gerecsebudai-hegységi és a Villány-Bihari egységhez kapcsolódó hévíz-kutakból. A fenti karsztos szerkezeti egységek területén több mint 70 minta begyűjtésére és vizsgálatára került sor. így a kapott eredmények biztosították azt a lehetőséget, hogy a különböző karsztos szerkezeti egységek nyomelem adottságait általánosságban és részleteiben megismeijem. Továbbá, hogy a karsztos szerkezeti egységekre jellemző általános és egyedi nyomelem adottságaikat bemutassam és értékeljem ebben az összeállításban. A jelen közleményben felhasználtam még a teljesebb összehasonlítás és az összefüggések jobb megismerése érdekében a Zalakaros-i, Bükfürdő-i és Sárvár-i karsztos hévíz-kutaknak a nyomelem adatait, amelyeket a fürdők honlapjukon közöltek. A jelen anyag megírása során felhasználtam a szakirodalomból a saját összeállításaimon túlmenően Haas J. és munkatársainak 2004, 2010-ben megjelent térképeit, továbbá Alföldi L.-Böcker T.-Lorberer Á. (1977), Korim K. (1977), Marosi S.-Szilárd J. (1967), Szederkényi T. (1964), Urbancsek J. (1977), Lovász Gy.-Wein Gy. (1974) által közölt anyagokat is. A nyomelem vizsgálatára vonatkozó mintavételi helyeket az 1. ábrán tüntettem fel. Az 1. táblázatban pedig a vizsgált medencealjzati karsztos szerkezeti egységek legjellemzőbb hévízkútjainak nyomelem-vizsgálati eredményeit közlöm. A táblázattal kapcsolatban megjegyzem, hogy az Eger környéki hévíz-kutak halogén nyomelemek eredményeinek egy részét az üzemeltetők bocsátották a rendelkezésemre, továbbá a Harkány-fürdőnél a stroncium meghatározását Emszt K.-tól vettem át, amelyet 1926-ban közölt, és az I. sz. ma már üzemen kívüli kút vizében mutatott ki. A begyűjtött vízminták nyomelem vizsgálata a Magyar Állami Földtani Intézet laboratóriumában készültek Barta András irányításával. /. ábra. Áttekintő helyszínrajz a tárgyalt karsztos szerkezeti egységek elhelyezkedéséről 1. Bükki szerkezeti egység, 2. Darnó zóna, 3. Dunántúli középhegységi egység északkeleti szárnya, 4. Villány-Bihari szerkezeti egység délnyugati része, 5. Közép-dunántúli egység (Zalakaros), 6. FelsőAusztroalpi egység (Bükfürdő, Sárvár). A mintavételi helyek és szerkezeti egységek kiválasztásánál alapvető szempont volt, hogy azok szeizmicitásilag ma is aktív mozgó zónákhoz kapcsolódjanak, amelyeket a földrengések napjainkban is jeleznek. Ehhez felhasználtam a Kárpát-medence földrengés kataszterét és térképeit (Musson R. M. W. 1999, Tóth L.-Mónus P. 2006, Zsíros T.Mónus P. Tóth L. 1988). 2. A nyomelemekre vizsgált karsztos szerkezeti egységek lemeztektonikai és szeizmicitási adottságai Az előzetes összehasonlító nyomelem vizsgálatokat a következő karsztos medencealjzati egységekre terjesztettem ki első lépésben annak érdekében, hogy az egyes szerkezeti egységekhez kapcsolódó karsztos hévízrendszereknek olyan adottságait ismerjük meg, amelyek eddig kevésbé voltak