Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

3. szám - Bezdán Mária: A Debrecen K-2073 jelű kútban észlelt rétegvízszint változásainak kapcsolata a tiszai vízállásokkal és a vízállás-kilengésekkel

liEZDÁN^Nl^Debrec« 900 800 700 Hf 600 t/i m 1= 5 400 300 200 100 600 800 Tiszafüred vízállás [cm] 1000 6. ábra: Szolnoknál és Tiszaugnál észlelt tiszai vízállások kapcsolata 2000-ben 900 800 700 N E 600 (n o a> JC CO 500 m rt> !* 400 t­N 300 200 100 -500 0 500 Martfű vízállás [cm] 1000 900 800 700 _ 600 n £ £ Ä 500 c N H > 300 5. áéra: Tiszakeszinél és Tiszafürednél észlelt tiszai vízállások kapcsolata 2000-ben 7. ábra: Tiszakeszinél és Martfűnél észlelt tiszai vízállások kapcsolata 2000-ben A tengelyek felcserélésével azonban a pontpárok által kirajzolt alakzat is megváltozik (8. ábra). Tehát, ha pl. a korrelációs számítást végeznénk, más-más eredményt kapnánk, ha alkalmaznánk a tengelycserét. Ez azonban megkérdőjelezi a korrelációs értékhez való nagyfokú ra­gaszkodást. A szakirodalomban már több módon is bizo­nyították, hogy a korrelációs tényező a koordináta rend­szer elforgatására nézve nem invariáns (Yule-Kendall, 1950; Fényes, 1980; Vágás, 1980, 1981; Hankó, 1981). 200 100 -13 -11 -9 -7 -5 Debrecen K-2073 rétegvizszit [m] 8. ábra: A Tiszakeszinél észlelt tiszai vízállások és a Debrecen K-2073jelű kútban észlelt rétegvízszintek kapcsolata 2000­ben (a 3. ábra tengelyek felcserélésével) 3. Összegzés A kapott eredmények azt igazolják, hogy van olyan réteg­víz-test, amely közvetlen kapcsolatban áll a csapadékvízzel és a felszíni vizekkel. A kútban mért vízszintek előrejelzés céljából felhasználhatók lehetnének, ha az utolsó vízállás­kilengéses időszak (2003-2005) óta nem változott volna meg a kút vízjárása. Eddig az időpontig éves szinten több méteres ingadozást mutatott a kútban a vízszint (nagyjából a terep alatt 6-11 m között mozgott). 2005-ben (5,6-8,8 m), 2006-ban (5,2-8,2 m ), 2007-ben (5,3-6,2 m), 2008-ban (5,2-5,6 m), 2009-ben (5,1-5,8 m), 2010-ben (4,3-5,5 m) és 201 l-ben (4,0-5,2 m) között ingadozott a rétegvíz szint­je. Hasonlóan megemelkedett a rétegvízszint a Debrecen K­2092 (2733) jelű kútban is, és ott is lecsökkent a vízjátéka. A felszíni vizek kilengéseivel összefüggést mutató Pécs K­90 karsztvíz-kút is hasonló tendenciát mutat. Nem valószí­nű, hogy a kutak meghibásodásáról van szó. A lecsökkenő vízhasználat (Marton, 2010) sem indokolja a vízjáték ilyen mértékű korlátozódását, és a kutak pozitívvá válásának folyamatát. A debreceni kutakban, és a pécsi karsztvíz-kút­ban a vízszintemelkedés inkább az általuk észlelt réteg/ek megcsapolódási zónái valamilyen mértékű elzáródására utal a 2005. év óta (pl. vízzáró résfal építése, beomlások), ami meggátolja a korábbi nagy vízszint-ingadozás lehetőségét (Rónai, 1956, 1985). Autópályák, vízügyi létesítmények, stb. vízzáró résfalai keresztezhetik a vonalszerű, régi elte­metett folyómedreket (Urbancsek, 1960; Borsy, 1996; Gáb­ris - Nádor, 2007; Mezősi, 2011) , amelyek a felszín alatt részt vesznek a víz nyomás alatti továbbításában (Tóth, 1995; Vágás, 1995). A víz visszasajtolásából is adódhat a nyomásszint néhány éve kialakuló stagnálása. Megfigyelhető továbbá, hogy míg a Tiszántúlon az érin­tett rétegvíz-test(ek)ben szintemelkedés következett be az u­tóbbi években, addig a Duna-Tisza közén a Bükkben fúrt rétegvíz-kutakban folyamatos süllyedés tapasztalható. Itt nagy valószínűséggel a lignitbányászat következményeként süllyednek igen drasztikusan a rétegvíz-szintek. 30 év alatt több mint 30 m-es vízszint-süllyedés következett be. 4. Kitekintés Minél sűrűbb az észlelés gyakorisága, annál több infor­mációt olvashatunk ki belőle. A napi egy észlelés lehet, hogy bemér egy kiugró vízállásértéket, amit hibának köny­velünk el, holott lehet, hogy éppen egy néhány órás felszín alatti áradás igen értékes adatát sikerült ezzel elvetnünk. Vannak még a felszín alatt eddig meg nem fejtett jelensé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom