Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)
1. szám - Koris Kálmán: Egy „elveszett” árvíz és a hidrológiai mérőgyakorlat (A Török-Morgó patak 1999-i árvize)
16 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 1 . SZ. valamint vélhetően a felszín alatti talajrétegeket is jelentősen telítette vízzel. Számszerűen: Nagy-Hideg-hegyen június 13-20. között 155 mm, míg Kóspallagon (ez vízgyűjtőn kívüli, de a határvonalhoz közeleső állomás) egyedül június 18-án 72,3 mm csapadék esett! Az árhullámot a július 2122-i csapadék váltotta ki, melynek területi átlaga 21-én 42,5 mm, 22-én 61,3 mm volt. A területi átlag így összesen C= 103,8 mm, ami rendkívüli értéknek számít. A csapadéktest súlypontja a vízgyűjtő felső ENy-i részén volt, amit a NagyHideg-hegy-i 132,1 mm-es és a Kóspallag-i 105,9 mm-es csapadékösszeg jól mutat. A nagycsapadékok szélsőségességének valószínűségi jellemzését csak az intenzitások ismeretében lehetne megadni, erre pedig a napi csapadékösszegek nem alkalmasak. 2. táblázat. Az észlelt csapadékok a vízgyűjtőn* lenleg a Május Június Jún. k Csapadékmérő havi havi Június Június 21-22. S. csap. csap. 21. 22. összege S. összeg összeg (mm) (mm) (mm) (mm) (mm) 1. Nagy-Hideg-hegy _** 322,7 32,9 99,2 132,1 2. Királyrét 52,8 253,1 50,9 55,0 105,9 3. Kóspallag 46,9 184,3 46,3 42,0 88,3 4. Kismaros 59,6 189,6 39,8 49,0 88,8 5. Területi átlag: 237,4 42,5 61,3 103,8 *Az Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztályának adatai alapján (Révész B. és Szerdahelyi E. összeállítása). **Nagy-Hideg-hegyen az észlelések 1999. júniusban indultak. 1. sz. szelvén y (Bp. - Szob vasúti híd szelvény) 2 3 lm] J 7i999.O6.22. 4 5 9 10 11 12 [ml 3.a. szelvén y (Verőcemaros, ABC melletti közúti híd) 0 2 lm] 7i999.O6.2z 9 10 11 12 13 lm] 8. sz. szelvén y (Szokolya, délről a második közúti híd) 0 1 2 3 lm] f 1999.06.22. XXTXXX 0 1 2 3 4 5 6 7 lm] 2. ábra. A keresztszelvények az árvízszintekkel (1999. 06. 22.). Az előzőkben leírtak szerint egyes szelvényekben, közvetlenül az árvíz után árvíznyomokból, keresztszelvény és esés felvételekből, valamint közelítő hidraulikai módszerekkel számítani lehetett a levonuló maximális vízhozamokat. Ezek a következők (lásd még 1. táblázat): 1. sz. szelvény, Budapest-Szob vasúti híd: Q=153 m 3/s, 3.a. sz. szelvény, Verőcemaros, közúti híd: Q=89 m 3/s, 8. sz. szelvény, Szokolya, közúti híd: Q=90 m 3/s. Az árhullám valószínűleg június 21-23. között vonult le, erre hiteles adatunk nincsen. Már 21 -én elkezdődhetett az áradás, 22-én a késő esti órákban, vagy 23-án hajnalban (reggel) lehetett a tetőzés. (A Wisnovszky-képlettel számított összegyülekezési idő T = 3,3 óra, ez igen gyors, a 22-i dátumot valószínűsíti.) A rendkívül nagy vízhozamokhoz érdemes néhány megjegyzést fűzni. Az 1. sz. szelvény vízhozama nemcsak a Morgó patak vízgyűjtőjének árvizét jelenti, hanem a Nagyvölgyi patakét is (az együttes vízgyűjtő terület A = 177,1 km 2). Az árvíznyomok és szemtanuk adatai alapján a két patak összefolyásánál nagy területet öntött el a víz (valóságos „tenger" volt), és számos épület, mely erre a területre esett, szenvedett súlyos károkat. A Morgó patakon meghatározott két árvízi adat egyezőséget mutat. Ebben a vízgyűjtő sajátosságai tükröződnek, hiszen az árhullám végleges nagysága már Királyrét után kialakul, ugyanis a Hársas patak után jelentős mellékvízfolyás már nincsen, így a Szokolyán észlelt árhullám (8. sz. szelvény) némileg ellapulva fut be Verőcemarosra (3.a. szelvény). Az árhullám ellapulást a közbenső kis patakok vízhozamai (Nacsagromi, Csömöle) némileg csökkenthetik. Ezt a hidraulikai helyzetet a mérőgyakorlati mérésekből levont, sok évtizedre visszanyúló tapasztalatok is alátámasztják, a pillanatnyi vízhozam hosszszelvények ábrázolása alapján. Ezért tehát a szokolyai Q = 90 m 3/s, és a verőcemarosi Q = 89 m 3/s nem mondható ellentmondásnak. Ebből az is következik, hogy a Morgó vízszállítása az összefolyás előtt 85-90 m 3/s, a Nagy-völgyi pataké 63-68 m 3/s körüli érték lehet (csábító a Q = 65 m 3/s). Ezek a vízhozamok arányaikban a patakok vízgyűjtő-területeinek morfológiai és egyéb - lefolyást befolyásoló - jellegzetességeit is tükrözik. Az 1999. június 22-i árhullám csúcs-vízhozamának előfordulási valószínűségét részben empirikus becsléssel, részben hidrológiai analógián alapuló közelítéssel határozhatjuk meg. A p = 1 %-os valószínűségű árvízhozam empirikus értéke a Csermák-eljárással (a Nagy-völgyi patakba való betorkolás előtt, A=51,5 km 2): Qi%=tB 3 %-VI=1,3-4- =37,3 m 3/s (Érdekességképpen ugyanezen valószínűségű vízhozam az 5. ábra alapján: Qio / o= q l %A = 0,58-51,5=30,0 m 3/s.) A Q1999 = 89 m 3/s, és a Qi%= 37,3 m 3/s vízhozamok aránya: 89/37,3 = 2,4. A p = 1 % és az ismeretlen p 199 9 valószínűség arányát az extremális eloszlásfüggvények típusának, és a hidrológiailag hasonló vízgyűjtő+hasonló csapadék-lefolyás esemény alapján lehet közelítőleg megbecsülni. Erre lehet jó párhuzam a Kövicses patak (Mátra hegység) 2005. április 18-19-én levonult ugyancsak extremális árvize. A vízgyűjtő itt is hegyvidéki, viszonylag kis területű; A = 36 km 2. A p = 1%-os valószínűségű árvízhozam empirikus értéke a Csermák-eljárással: Qi%= 39,0 m 3/s, az árhullám csúcs-vízhozama (2005. 04. 18.): Q 2oos = 163,0 m 3/s. A vízhozamok aránya itt: 163,0/39,0 = 4,2, jóval szélsőségesebb. A Kövicses patak árvíz-hozamaira - elméleti megfontolások után - a Pareto II. eloszlásfüggvényt alkalmaztuk, ennek formulája (részletezéstől eltekintünk): xe D(y) G Ax )= + hay* 0 [l-expf-x} hay= 0
