Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

2. szám - Nagy László: Történelmi zagygát-szakadások

72 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 2. SZ. 5. ábra. Zagygátak tönkremenetele szerkezeti kialakításuk szerint A zagygátak építése alapvetően több módszerrel lehetséges. Az első felvetődő kérdés, hogy épülhet-e a zagytározó saját anyagából. A saját anyagból épülő zagygátak alvízi, felvízi és központi bővítéssel is épülhetnek. Mindegyik építésnek megvannak a szabályai. A zagy anyag alapján sok tározóhoz foldgátat kell építeni. Ennek tervezése és kialakítása hasonlít leginkább a nagygátak, vagy árvízvédelmi gátak építéséhez. A zagytározók gátjának szerkezete szerinti gátszakadások számát az 5. ábra mutatja. Bár nem lehet tudni, hogy a zagygátak szerkezetük szerinti kialakítása milyen arányt mutat, az azonban bizonyos, hogy a zagyból készült gátaknál leggyakrabban a felvízi bővítést használják, ennél ritkábban van az alvízi bővítés, és viszonylag ritkán alkalmazzák a központi bővítést. A tönkrement zagygátak éves megoszlásának vizsgálata ötéves bontásban a XX. században. Kétségtelen tény, hogy a gátszakadások a második világháború utáni években a globális világméretű tömegtermelés kialakulásával jelentkeztek. A sok visszariasztó statisztikai adat mellett reménykeltőek a XX. század utolsó két évének csökkenő tendenciáját mutató adatok. Reméljük, nemcsak bízni lehet abban, hogy a preventív intézkedések, a jogszabályok, a biztonsági követelményeket tartalmazó előírások (a zagygátakkal kapcsolatos ismeretek bővülése, a tudomány fejlődése) stb. vezetett el odáig, hogy a nagygátak mostoha testvérénél is a biztonság fokozottan előtérbe kerül (6. ábra). Remélhetőleg Magyarországon a 2010. év lehetett a fordulópont, amikor mind törvényi, jogi és biztonsági oldalról is a zagygátak a helyükre kerülnek a műszaki létesítmények körében. 1911- 1916- 1921- 1926- 1931 15 20 25 30 35 1936- 1941 40 45 1946- 1951- 1956- 196150 55 60 65 1966- 197170 75 1976- 198180 85 3- 1991- 1S 90 95 2000 6. ábra. Zagygátak tönkremenetele ötévenkénti bontásban Összegzés A zagygátakat rendszerint az ipari létesítmények közé sorolják. A zagygát építése többnyire jelentősebb geotechnikai előtanulmányok nélkül készül, gyakran szokás alapján. A zagygátak tönkremenetele rendszerint súlyos környezeti kárral jár, esetenként a halálos áldozatok száma meghaladja akár a 100-st is. Azonban a tönkremenetelek mögött csaknem minden esetben fellelhető az ismeretek hiánya, a gondatlanság, a karbantartás elmulasztása, vagy a monitoring rendszer hiánya. Gyakran ezek kombinációja vezet a katasztrófához. A zagygátakkal kapcsolatos általános tudásszint emelése (ami magába foglalja a jogi szabályozás javítását is) hozzájárulhat a gátszakadások számának és arányának csökkenéséhez. 2. kép. A 31 méter magas Merriespruit (Dél-Afrika) zagygát az átszakadás után A zagygátaknál nemcsak a zagy és a víz mennyisége, de a minősége is veszélyforrás. A veszélyek, a mechanizmusok és a következmények együttes értékelése a kockázatszámításban szuperponálódott. A zagygátak, mint veszélyforrások kockázat alapú értékelése még hátra van, remélhetőleg a döntéshozók figyelme hamarosan erre a területre is kiterjed és a hagyományos biztonsági tényező helyett, azt is felhasználva komplex értékelés készül a biztonságról. A kockázat alapú értékelés ugyanis nem csupán egy állékonyság-számítás, de a hatások és ellenállások széles körű figyelembe vétele a következmények számszerűsítésével. Irodalom Alonso E. E. és társai: Dynamics of Dam Sliding: Aznalcóllar Dam, Spain. Geomechanics of Failiures, Advanced Topics, 2004. Huszák T., Nagy L., Czap Z. (2011): Zagygátak tönkremenetele, Innotéka, május, pp. 44-47. ICOLD Symposium on Major Challenges in Tailings Dams, Harvey McLeod, Len Murray; Klohn Crippen Berger Ltd.: Tailings dam versus a water dam, what is the design difference?, Canada, (2003). Nagy L. (2011): Zagygátak biztonsága. El ne öntsön a méreg. Mérnök Újság, január, pp. 16-17. USCOLD: Tailings Dam Incidents, U.S. Committee on Large Dams USCOLD, Denver, Colorado, ISBN 1-884575-03-X, 1994, p. 82. UNEP: Environmental and Safety Incidents concerning Tailings Dams at Mines: Results of a Survey for the years 1980-1996 by Mining Journal Research Services; a report prepared for United Nations Environment Programme, Industry and Environment Paris, 1996, 129 pages. UNEP-ICOLD: Tailings Dams - Risk of Dangerous Occurrences, Lessons learnt from practical experiences, Bulletin 121, Published by United Nations Environmental Programme (UNEP) Division of Technology, Industry and Economics (DTIE) and International Commission on Large Dams (ICOLD), Paris 2001, 144 p. Vick S. G.: Planning, Design and Analysis of Tailings Dams; A Wiley Interscience Publication, 1990. A kézirat beérkezett: 2011. június 10-én NAGY LÁSZLÓ PhD, oki. mérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Geotechnikai Tanszékének docense