Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

1. szám - Koris Kálmán: Egy „elveszett” árvíz és a hidrológiai mérőgyakorlat (A Török-Morgó patak 1999-i árvize)

14 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 1. SZ. magas szintű képzését tette, és teszi a mai napig is lehetővé, és külföldi oktatók figyelmét is felkeltette. 1990-től Kardoss László adjunktus, majd Kontur István docens vezette a gyakorlatokat, kinek halála után, 2003-tól 2009-ig Kőris Kálmán irányitja a mérőgyakorlatot. (Ő egyébként helyettesként 1973-tól folyamatosan 2009-ig - tehát csaknem 40 évig - vett részt ilyen minőségben a mérőgyakorlatok irányításában és szervezésében.) 2009-től a mérőgyakorlatokat Hajnal Géza docens szervezi és irányítja. 1989-ben a mérőtelep a szintén Duna-menti Alsó-Gödre költözött, s 1990-től itt folytatódtak a mérőgyakorlatok, 1993-tól már jó körülmények között, miután ekkor az egyetem megépítette az új csónakházat és sóját. Ekkor vette fel a mérőgyakorlati telep a „Németh Endre Mérőtelep és Oktatási Központ" nevet. 2004-ben töltötte be a mérőtelep (az előd nagymarosi teleppel együtt) fennállásának 110. évfordulóját. (Megjegyezzük, hogy 2008-ban volt 130 éves az 1878-ban alakult Vízépítési Tanszék!) Jelenleg is folyamatosan sor kerül a mérőgyakorlat megtartására, évente több mint 250 fő hallgató részvételével. Az időközben bevezetett kétfokozatú oktatás első BSc. Lépcsőjében a mérőgyakorlatok visszafejlődtek az Építőmérnöki Karon. Jelenleg csak az un. infrastruktúra szakos (vízépítőés közlekedésépítő) hallgatók részére ír elő a tanterv hidrológiai mérőgyakorlatot évente kb. 100-120 fős létszámmal. A mérőtelep rendeltetése, oktatási-szakmai programja. A mérőtelepen a Műegyetem Építőmérnöki Karának hallgatói sajátítják el a hidrometria legfontosabb fejezeteit. Részt vesznek a mérőgyakorlaton az idegen nyelvű (angol) képzésben részt vevő hallgatók is, és az ELTE TTK hidrológus szakos hallgatói is. (A nagymarosi mérőtelepen gyakorlatoztak a bajai Vízgazdálkodási Főiskola, s az Ybl Miklós Főiskola hallgatói is.) Korábban a mérések a nappali és levelező hallgatóknak kétféle programmal zajlottak. A szerkezetépítő és földmérő hallgatók Vízmérnöki mérőgyakorlatot, az infrastruktúra szakos hallgatók (vízépítők, közlekedésépítők) Vízi-környezeti mérőgyakorlatot végeznek. A mérőgyakorlatok szakmai programja röviden az alábbi volt: Vízmérnöki mérőgyakorlat. 2 nap. Göd • Sebesség, hordalékmérések a Dunán. • Vízszín-esés mérés, függélyek helymeghatározása. • Mérések kisvízfolyásokon (patakfelmérés, vízhozam meghatározás különböző módszerekkel). • Meteorológiai és hidrológiai műszerek bemutatója, használata. • Talajvíz mérések és feldolgozások, parti szűrésű vízbeszerzés ismertetése. 1 nap. Laboratórium: • Hidraulikai berendezéseken áramlási jelenségek megfigyelése, jellemző hidraulikai paraméterek mérése. Vízi-környezeti mérőgyakorlat. 3 nap. Göd • Sebesség, hordalékmérések a Dunán, vízhozam és keresztszelvény jellemzők számítása. • Vízszín-esés mérés, függélyek helymeghatározása. • Dunai mederfelvételi módok gyakorlása (szondás tachigrafikus, Sokkisha-rendszerű mérő-adatgyűjtős). • Felszíni lefolyás- és beszivárgás mérések esőztető parella alkalmazásával. • Talajvíz mérések és feldolgozások. Csőkút és csáposkút bemutató, a parti-szűrésű vízbeszerzés ismertetése. • ADCP áramlásmérő bemutató és mérés (keresztszelvény, áramlási profil, vízhozam). • Vízkémiai és vízbiológiai mintavétel különböző felszíni és felszín alatti víztestekből. Gyors laboranalízis és vízminősítés. • Mérések kisvízfolyásokon (Török-Morgó patak vízgyűjtője). Különböző vízhozam mérési módszerek gyakorlása (mérőszárnnyal, hígulásos kémiai eljárásokkal, bukókkal, köbözéssel). Pillanatnyi vízhozam hossz-szelvény szerkesztése. Patakfelvétel. • Meteorológiai és hidrológiai műszerek bemutatója, használata. • Hidraulikai mérőpad használata. Csővezetékben mozgó vízhozam meghatározása szabványos mérőperemmel. Mérőperem Q-H görbéjének kimérése. Esőztető szórófej jelleggörbéinek meghatározása. 2 nap. Laboratórium: • A terepen vett vízminták részletes vízkémiai és vízbiológiai analízise. A felszíni és felszín alatti víztestek vízminősítése. Jelenleg a kétfokozatú képzés BSc. tanrendjében Vízmérnöki mérőgyakorlat tárgycímen az előző 3-napos program kissé módosított gyakorlati méréssorozata szerepel. Érdemes megemlíteni, hogy a mérőgyakorlatok már a kezdetektől kiteijedtek a kisvízfolyások vizsgálatára is (Óbuda és Visegrád patakjain). Ma már jegyzetek is segítik a gyakorlatokat (Kőris K.-Winter J.: Hidrológiai mérőgyakorlat. Sz: 91099. Műegy. Kiadó, 1999. Kőris K-Szabó Zs. - Musa I.: Vízmérnöki mérőgyakorlat. HEFOP elektronikus jegyzet. Budapest, 2004. HEFOP/2004/ 3.3.1/0001.01) Árvízi felvétel a mérőgyakorlaton, az árvízhozamok kiszámítása. Az 1999. évi mérőgyakorlatok (a korábbi évekhez hasonlóan) május végétől július elejéig tartottak. A vízépítő szakos hallgatók programjában a kisvízfolyásokon történő expedíciószerű vízhozam mérés sorozat szerepelt. Eszerint a Morgó patakon történő sorozatos vízhozam mérés és pillanatnyi vízhozam hossz-szelvény meghatározása volt előirányozva, az időjárási - és ezáltal vízjárási - feltételeknek megfelelően. A Morgó patak vízgyűjtő területét az 1. ábra mutatja be. Mint említettük 1999. június 21-23-án a vízrendszeren rendkívüli árvíz vonult le, ami miatt még a gyakorlatok kezdetén is olyan nagy vízhozamokat észleltünk a vízfolyásokon, hogy az hallgatói mérésekre nem volt alkalmas. Június legvégén már lehetőség nyílt a szokásos vízhozam mérések lebonyolítására, és árvíznyomok felvételére. Ennek kapcsán az 5. számú mérőcsoport három szelvényben elvégezte az árvíznyomok felvételét, kikérdezte a helybeli lakósokat az árvízről („interjú módszer"), és kellő pontossággal keresztszelvény felvételeket és mederfenék esés méréseket is végzett. A felvétel 1999. június 27-én történt, és a hallgatói mérőcsoport tagjai megérdemlik, hogy nevüket felsoroljuk:Boldis Gábor, Gölöncsér Zsuzsa, Gyűrű Ilona, Lukács Gergő, Wolf Zoltán. A három szelvény az 1. ábra szerint az 1. számú, 3.a. számú és a 8. számú volt. Az 1. számú szelvény Verőcemaroson, a Budapest-Szob vasútvonal hidszelvényében, a 3.a. számú a Morgó patak Nagyvölgyi patakkal való csatlakozása felett kb. 300 m-rel, a közúti híd szelvénye alatti (szintén kiépített kőburkolatú) meder volt, és a harmadik Szokolyán, a befogadótól felfelé számított második közúti hídszelvénynél volt kijelölve. A három keresztszelvényt a 2. ábra mutatja be. Ezekből az árvízhozam számításhoz szükséges meder-jellemzők meghatározhatók. Ugyancsak mérésekkel a helyi medereséseket is meghatároztuk. Mindezen adatokat az 1. táblázatban foglaltuk össze.