Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

2. szám - Nagy László: Hajósüllyesztés a gátszakadás bezárására

58 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 2. SZ. 4. kép. A gátszakadásba befordított hajó az 1953 évi árvízbél a Groenedijk gátszakadásnál A 4. képen jól látszik, ahogy a hajó neki támaszkodik az árvízvédelmi gátnak, a hajó melletti részeket pedig homokzsákkal töltötték ki. Úgy tűnik, az 5. kép alapján, hogy hajót süllyesztettek az Egyesült Államokban is az 1927 évi Nagy Mississippi árvíznél. A gátszakadás 1927. április 23-án következett be, a Louisiana-i Junior mellett egy elszabadult gőzhajó miatt, ami a gátnak ütközött (Frankenfeld 1927). Összefoglalás A hajósüllyesztés kétségtelenül az árvízvédekezés, a gátszakadás elzárás leglátványosabb és egyben leghatékonyabb módja lehet. Közvetett bizonyíték van arra, hogy a XVIII. században a probléma felvetődött. A hajósüllyesztés gondolata több gátszakadás elzárásnál is felmerült a XX. században is, azonban rendszerint elvetették ezt a lehetőséget. így történt az 1980. évi Körös-völgyi árvíz Hosszúfoki gátszakadásánál is. Bár a közelben volt egy kővel megrakott uszály, a védelemvezetés úgy döntött, hogy a kopolya mélysége miatt nem vezetett volna érdemleges eredményre a süllyesztés, így figyelembe véve az utólagos bonyodalmakat is, amit a parton lévő uszály jelentett volna, inkább elálltak a hajósüllyesztéstől (Dr. Szlávik Lajos szóbeli közlése alapján). NAGY LÁSZLÓ PhD, oki. mérnök, a Budapesti Műszaki és Gazda: 5. kép. A Mississippi gátszakadás Mint ahogy a cikkben szereplő hat eset is bemutatja, a hajósüllyesztés körülményei nem kellően dokumentáltak, az általános mérnöki hozzáállást jelentő elképzeléseken kívül további részletes információt nem szolgáltatnak. Tény, hogy a történelmi példák között van pozitív és negatív tapasztalat is, azonban a műszaki részletek hiánya rögtönzésre kell, hogy késztesse a jelen kor árvízvédekezőjét, ha ilyen szakmapolitikai döntést kell végrehajtania, ugyanis jelenleg nincs olyan módszer az árvízvédelem birtokában, amelyikkel gátszakadást el lehetne (hatékonyan) zárni. Irodalom Frankenfeld, H.C. (1927): The Floods of 1927 in the Mississippi Basin, Monthly Weather Review Supplement No. 29. Gyalokay M., Szolgai J. (1966): Az 1965. évi árvíz Csehszlovákiában, In 1965 Dunai árvíz, Vízügyi Közlemények külön szám, szerk.: Ihrig Dénes, pp. 113-125. Gyulai R. (1896): Az Alsó-csallóközi és Csillizközi Egyesült Armentesítö és Alsó-csallóközi Belvízlevezető Társulat története, reprint Kalligram kiadó 2003, Pozsony. Kruzslicz I. (1988): A hódmezővásárhelyi árvíz 1887-ben, Hidrológiai Közlöny, 68. évf. 5. sz., szept.-okt., pp. 305-307., Budapest. Kardos I. (1975): Szeged árvízvédelmi rendszere, ATIVIZIG, Szeged. Károlyi Zs. szerk. (1969): A szegedi árvíz 1879. Vízügyi történeti füzetek 1. Budapest. Kiers Gerrit (2008): Két gátszakadás Hollandiában az 1953. évi árvíz alatt, Kézirat, Budapest. Korbély J. (1937): A Tisza szabályozása, Magyar Nemzet Könyv és Lapkiadó, Debrecen. Péch J. (1892): Gátvédelem, Gyakorlati kézikönyv vízi mérnökök és gátvédők részére, Budapest. Reizner J. (1899): Szeged története. A kézirat beérkezett: 2011. június 10-én. udományi Egyetem Geotechnikai Tanszékének docense jével forgassa majd be a hajót a gátszakadásba. Ekkor a kapitány egy pillanat alatt elhagyta a hajót, de elfelejtette kikapcsolni a motort. A hajó csodálatosan befordult a szakadásba, de a motor továbbra is járt, és félni lehetett, hogy a hajócsavar mélyen belemar a töltésbe, ami rontotta volna a töltés állékonyságát, és ezzel a hajó helyzetét is. Nem tudni milyen szidalmakat kiabált a polgármester a hajó kapitányára, de utána visszamerészkedett a hajóra és kikapcsolta a motort." Klossy Irin alkotása