Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

1. szám - Scheuer Gyula: A hazai egyes lemez-tektonikai szerkezeti egységek karsztos hévizeinek előzetes összehasonlító nyomelem-vizsgálata

SCHEUER GY.: A hazai egyes lemez-tektonikai szerkezeti egységek 11 nyiségileg csak 19 %-ot képvisel természetesen jelentős szóródás mellett (90,5-49,9%). Továbbá megállapítható még, hogy a halogén elemek átlagban 35,1 %-ot tesznek ki a karsztvizekben a vezető nyomelemek össz-mennyiségéből jelentős szóródással (19-63,8 %). 11. ábra. A domináns nyomelemek átlagolt százalékos eloszlása a vizsgált karsztos hévizekben, a 2. tábL alapján 1. Zsóry-fürdő, 2. Eger környéki hévizkutak, 3. Darnó zóna, 4. Gerecse-Budapest és környéke, 5. Drávai süllyedék, 6. Dél-Dunavölgyi kutak, 7. Zalakarosi hévízkút. 5.4. Az 1. táblázatban további egyéb hazai és külföldi források nyomelem-adottságokat közlök az összehasonlítás érdekében. így egy alföldi felső-pannon homokos hévíztartó nyomelem összetételt, továbbá két külföldi karsztvíznek és karsztos hévíznek nyomelem adottságaikat tüntettem fel. A szegedi Anna-ivókútból vett vízmintában a makro elemek alapján a hévíz nátrium-hidrogénkarbonátos típusú és a vízben igen alacsony a kalcium és magnézium mennyisége. A nyomelemek vonatkozásában a vizsgált karsztos hévizek és e típusú hévíz között bizonyos egyezések mellett jelentős különbségek tapasztalhatók a vezető nyomelemek mennyiségéből és eloszlásából adódóan . Az Annakút vizében is a vezető nyomelem a bór és a fluor. Jelentős még a bróm is. Viszont alacsonyabb a stroncium, a rubidium és a cézium. E víznél is a halogén nyomelemek feldúsulása tapasztalható és ezeken belül a fluor mennyisége figyelemre méltó. A rodoszi karsztos hévízben feltűnően feldúsult a bróm, amelyet sem a fluor, sem pedig a jód nem követ. E vízben a stroncium feldúsulása miatt ez a domináns nyomelem. A marokkói vízben is jelentős mennyiséggel a stroncium a fő nyomelem. Továbbá mindkét vízben feltűnő a bór alacsony mennyisége. így e külföldi vizeknél határozott egyezések és különbségek tapasztalhatók, amelyek bizonyosan a lemez-tektonikai folyamatok eltéréseire vezethetők vissza. 5.5. Hazánk területén a vizsgálatok kimutatták, hogy a lemez-tektonikai folyamatok hatására a Kárpát-medencében kedvező geotermikus adottságok alakultak ki. Ez a medencén belül a kontinentális kéreg elvékonyodásának és a köpeny feldomborodásának köszönhető. Ezekből az adottságokból valószínűsíthető, hogy a köpenyből kiinduló nyomás és anyag áramlás a kéreg mélyebb részein is kivált olyan folyamatokat, amelyeknek hatására megindul a kéreg felsőbb lemez-részei felé a lemez-tektonikával összefüggésben kialakult mélyszerkezeti törések mentén makro és nyomelemekben gazdag gáz és fluor feláramlás. Majd ezek az anyag-feláramlások kapcsolatba kerülnek a kéreg felsőbb lemezrészein olyan hidrodinamikai rendszerekkel, amelyeken belül kialakultak hozzájuk kapcsolódó vízkörforgalmak megfelelő le és feláramlási pályákkal. Ez a keveredési folyamat eredményezi ezután, hogy gázokban oldott sókban gazdag ásványosodási folyamat zajlik le az áramlási pályák mentén. Ez a keveredés az áramlási pályák szállította hő és anyag mennyiségi adottságaitól függ. Ezért van az, hogy az adott nagy hidrodinamikai rendszereken belül az ásványosodásban makro és mikro elemek összetételekben, gáz és hőmérsékletben lényeges eltérések tapasztalhatók, mind ahogy a vizsgálatok kimutatták. Irodalom Alföldi L.-Böcker T.-Lorberer Á. 1977: Magyarország karbonátos repedezett hévíztárolóinak hidrogeológiai jellemzői. In.: Magyarország hévízkútjai (1973-1976). III. k. Vituki kiadvány 17-25. Ádám L.-Marosi S.-Szilárd J. szerk. 1981: A Dunántúli dombság (Dél Dunántúl) Magyarország tájföldrajza 4. Akadémiai Kiadó Budapest. Bendefy L. 1962: Közép-Európa legbővebb hévizü kútja. Hidrológiai Tájékoztató ápr. 16-19. Cordines I. 1993: Magmatic carbon dioxide at the crusts surface int he Carpathian Basin. Georchemical Journal 27. 241-249. Csíky G. 1961: Az észak-magyarországi szénhidrogén kutatások kőolajföldtani eredményei. Földtani Közlöny 91.2. 95-120. Csomor D.-Kiss Z. 1958: Magyarország szeizmicitása. Geofizikai Közlemények VII. 3-4. 169-180. Csontos L. 2002: A Kárpát-Pannon térség nagyszerkezete. In.: Karátson D. szerk: Magyarország földje. Magyar Könyvklub kiadványa. 70-72.. Dank V. 1963.: A délalföldi miocén medencék rétegtani viszonyai és kapcsolatuk a dél-baranyai és a jugoszláviai területekkel. Földtani Közlöny 93 3. 304-322. Deák I.- Karácsonyi S.-Scheuer Gy. 1969: Vízföldtani tapasztalatok Beremend környékén. Hidrológiai Közlöny 49.11. 503-515. Deák J. 2006: Az egri fürdő forrásainak és kútjainak (At 8-At 10) kormeghatározása. G W.I S Kft szakvéleménye. Dobos I. 1984: Ásványvíz kutatás és feltárás Parádsasváron. Hidrológiai Tájékoztató április 33-35. Erdélyi M.. 1955: A Duna-völgy nagyalföldi szakaszának üledékei. Hidrológiai Közlöny 35. 2. 159-169. Erdélyi M.. 1967: A Duna-Tisza közének vízföldtana. Hidrológiai Közlöny 47. 8. 331-340. Erdélyi M.. 1967: Észak Bácska vízföldtana. Hidrológiai Tájékoztató. május 82-90. Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 1950-1990: Talajmechanikai, vízkutatási, nyersanyag kutatási, vízbeszerzési, vízföldtani, vízkémiai szakvélemények. FTV Zrt Adattára. Fülöp J.-Dank V. 1995: Magyarország Földtani Atlasza. Magyarország Földtani Térképe a kainozoikum elhagyásával. M= 1:500 000 MAFI kiadvány. Haas J. et al. 2004: Magyarország geológiája. Triász ELTE Eötvös kiadó. Budapest 15-24. 303-350. Haas J.-Budai T.-Csontos L.-Fodor L.-Konrád Gy. 2010: Magyarország pre-kainozoós földtani térképe. M= 1:500.000 Magyarország földtani térképsorozata. MÁFI kiadvány. Halamic J. et al. 2009: Tumac geoloäke karte Republike Hrvatske 1:300.000. Hrvatski Geoloäki Institut Zagreb. Hámor G. 1995: Magyarország Földtani Atlasza. A Kárpát-medence miocén ősföldrajzi és fácies térképei. MÁFI kiadvány. Korim K. 1977: Hazai hévízfeltárások eredményei 1971-1976 között. In.: Magyarország hévízkútjai (1973-1976). III. k. VITUKI kiadvány 9-16. Leél Össy S. 1953: Geomorfológiai megfigyelések Baja és Bátaszék vidékén. Földrajzi Közlemények 101-114. Lóczy L. (ifj.) 1912: A Villányi és Báni hegység geológiai viszonyai Földtani Közlöny 42. 672-695, 781-807. Lóczy L. (ifj.) 1914: A Báni hegység (Baranya megye) geológiai viszonyai. MÁFI Évi Jel. 1913-ról 353-360. Lovász Gy.-Wein Gy. 1974: Délkelet Dunántúl geológiája és felszínfejlődése. Baranya megyei monográfia sorozat. Pécs. Marosi S.-Szilárd J. szerk. 1967: A dunai Alföld. Magyarország tájföldrajza. I. Akadémiai Kiadó Budapest. Musson R. M. W. 1999: Probabilistic seismic hazard maps for the North Balkan region. Anali di Geofisica 42. 6. 1109-1124. Pelikán P. és munkatársai 2005: A Bükk-hegység földtana. Budapest. Pentelényi L. 2005: A bükkaljai miocén piroklasztikum összlet. In.: Pelikán P. szerk.: A Bükk-hegység földtana. 111-125. Budapest MAFI kiadvány.