Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

2. szám - Szigyártó Zoltán: A Kiskörei-tározó hatása az árhullámok ellapulására

SZIGYÁRTÓ Z.: A jCjskorej-tározójisjízár^^ 31 Gyakorlati megállapítások 1. Függetlenül a Kiskörei-tározó üzembe állításától, visszamenőleg az 1930-as évekig, az évi legnagyobb tetőző vízállásoknak a Tiszadorogma vízmérce-állomáson előálló minden egy méteres emelkedése — átlagos viszonyokat alapul véve — a Kisköre-alsó vízmérce-állomáson (illetve annak helyén) az ellapulás nagyságának mintegy 40 cm-es csökkenésével (a tetőző vízszint ottani ugyanekkora megemelkedésével) jár együtt. 2. Az előző pont szerinti jelenség hatására a Tisza, Kisköre-alsó vízmérce-állomáson az 1 %-os árvízszint magasságának a növekedése elsősorban az évi jégmentes vízállásoknak a Tisza, Tiszadorogma állomáson bekövetkezett megemelkedésére vezethető vissza; s ennek hatására az 1 % -os árvízszint a Kisköre-alsó állomáson mintegy egy méterrel emelkedett meg. 3. A Kiskörei-tározó üzembeállításának hatására a tiszadorogmai évi legnagyobb jégmentes vízállásokat okozó árhullámok ellapulása (az átlagos viszonyokat figyelembe véve) a Kisköre-alsó vízmérce-állomásig mintegy 20 cm-rel csökkent. Tehát ennek eredményeként a Kisköre-alsó állomáson a szóban forgó árhullámok tetőzése (az előző pont szerinti, mintegy egy méteres megemelkedéshez hozzáadódva) ugyanennyivel megemelkedett. Javaslatok 1. Igényes mérnöki munkával (vagyis a szükséges hidrológia és hidraulikai vizsgálatokon alapuló matematikai statisztikai számítások gondos elvégzésével) ellenőrizzék azt, hogy a már elkészült Tiszaroffi-, továbbá az éppen építés a latt álló Nagykunsági- és Hanyi-Tiszasülyi árvízi tározó tízembe állítása elégséges-e ahhoz, hogy utánuk a mértékadó árvízszint ismét egybeessék az 1 %-os árvízszinttel. 2. Az előző pont szerinti vizsgálat eredményétől függetlenül mindhárom árvízi tározónál, hasonló igényességgel határozzák meg a tározóteret feltöltő vízbevezető műtárgyaknak a szükséges (tehát a tározótérfogat nagyságával összhangban álló) vízszállító-képességét. Továbbá határozzák meg ezeknek a tározóknak az üzemeltetési rendjét, s ezzel kapcsolatban a három tározó együttműködésének a módját. 3. Újabb árvizi tározók létesítése helyett — az előző két pont szerinti vizsgálatok elvégzését követően — a szükségesnek ítélt módosításokat mindhárom tározónál hajtsák is végre. 4. A vízszállító-képesség növelése, továbbá a tározók felülvizsgálatának, illetve a szükségesnek ítélt új tározók tervezésének a megalapozása érdekében, haladéktalanul kezdjék meg a tiszai hullámtér rendezésére vonatkozó átfogó terv elkészítését. Ezt követően sürgősen fogjanak hozzá e tervek kivitelezéséhez, majd a rendezett árvizi meder karbantartásának a megszervezéséhez. 5. Tisztázzák azt, hogy az 1%-os árvízszintnek a Kiskörei-tározó környékén tapasztalható megemelkedése milyen mértékben vezethető vissza arra, hogy a két összehasonlított (az 1970-re és a mára érvényes) 1 %-os árvízszintet különböző módszerrel határozták meg. Tisztázzák továbbá annak a hatását is, hogy a Kiskörei-tározó üzembeállítása előtti időszakra vonatkozó 1 %-os árvízszintet nem az 1901-1973 közötti, hanem az 1901-1970 közötti időszak adatai alapján határozták meg. Végül szükség van annak a tisztázására is, hogy milyen mértékben különbözik a Kiskörei-tározó üzembeállítása után érvényes 1 %-os árvízszint amiatt, hogy azt nem a ma lehetséges leghosszabb, 1973-2009 közötti, hanem az 1971-2001 közötti időszak adatai alapján határozták meg. Köszönetnyilvánítás Mondanivalónk végére még meg kell, hogy emlékezzünk azokról, akiknek a segítsége nélkül ez a tanulmány, így nem készülhetett volna el. Ekként mindenekelőtt meg kell köszönnünk a VITUKI Nonprofit Kftnek a vizsgálatokhoz elengedhetetlen alapadatok rendelkezésre bocsátását, s ott Bíró F. Akos kollégánknak azt a türelmet és készségességet, melyet az adatkérések során velünk szemben mindig tanúsított. Meg kell továbbá köszönnünk dr. Rátky István kollégánknak, hogy akárcsak korábban mindig, most is készségesen elvállalta ennek a tanulmánynak a lektorálását, s számtalan tanácsával elősegítette a szabatosabb fogalmazást és az anyag megfelelőbb szerkezetének a kialakítását. Irodalom Csorna J. - Szigyártó Z: A matematikai statisztika alkalmazása a hidrológiában. Vízgazdálkodási Tud. Kutató Intézet, Budapest, 1975. Csorna J. - Szigyártó Z: Hidrológiai alapok a magyarországi folyók mértékadó árvizeinek meghatározásához. 4. Hidrológiai Statisztikai vizsgálatok. Vízgazdálkodási Tud.Kutató Központ. Budapest, 1976. Hankó Z. Kiss Z.: A mértékadó árvízről Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) 2001-2004. 3. program. Az árvízi kockázatok meghatározásához szükséges műszaki és tudományos alapok megteremtése, új árvízi gyakorisági- és kockázat- becslési módszerek kidolgozása. XI. A mértékadó árvíz. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Tud.Kutató Int. Kht. (VITUKI), Budapest, 2005. 7-94. o. Szigyártó Z.\ Tennivalók a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése során előirányzott árvizi tározók hidrológiai méretezésével kapcsolatban. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 2008. 1. sz. 1-8. o. Szigyártó Z:. A mértékadó árvízszint és a valószínűség. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 2009. 1. sz. 23-34. o. Szigyártó Z. - Bénik L.\ A hazai 1 %-os árvízszintek változása a Tisza völgyében. Kézirat, Budapest, 2003. április. Szigyártó Z. - Bénik L. - Szlávik L. - Bálint G.: Változások a Tiszának és mellékfolyóinak a jégmentes nagyvizi vízjárásában az 1970-es évek elejétől 2001-ig. Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) 2001-2004. 3. program. Az árvízi kockázatok meghatározásához szükséges műszaki és tudományos alapok megteremtése, új árvízi gyakorisági- és kockázat- becslési módszerek kidolgozása. V. Árvízi gyakoriság vizsgálatok 3. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Tud. Kutató Intézet Kht. (VITUKI), Budapest, 2005. 29-183. o. Szigyártó Z. - Rátky I.: A tiszai hullámtér leromlott vízszállító-képességének rendezése. Hidrológiai Közi, Bpest, 2010/a. 1. sz. 29-31. o. Szigyártó Z. - Rátky /.: Eljárás a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése során előirányzott árvizi tározórendszer hidrológiai méretezéséhez. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 2010/b. 2. sz. 26-35. o. Szigyártó Z. - Rátky /.: A vízszinttartás mellett levonuló árhullámok néhány törvény-szerűsége. Kézirat, Budapest, publikálásra leadva a Hidrológiai Közlöny részére 2011. március 14-én. VITUKI Rt.: A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése. Koncepció-terv. Budapest, 2002. március 25. A kézirat beérkezett: 2011. augusztus 12.-én SZIGYÁRTÓ ZOLTÁN Gyémántdiplomás okleveles mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, címzetes egyetemi tanár. A Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja és a Magyar Mérnöki Kamara örökös tagja. Effect of Kisöre-Reservoir on the flow wave attenuations Szigyártó, Z.