Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

2. szám - Bezdán Mária: Egyidejűségi vizsgálat a Tisza martfűi vízmércéjén észlelt vízállás-kilengések és a hazai felszínalatti vizek kilengései között

15 Egyidejüségi vizsgálat a Tisza martfűi vízmércéjén észlelt vízálláskilengések és a hazai felszínalatti vizek kilengései között Bezdán Mária 1113. Budapest, Vincellér u. 40. Kivonat: A Tisza Martfű vízmérce-állomásán időszakosan tapasztalt vízállás-kilengések összefüggést mutatnak a hazai felszínalatti vizek kilengéseivel. Egyidejüségi vizsgálattal meghatározhatók azok az egész országot behálózó észlelési helyek, ahol hasonló jelenségek tapasztalhatók. A vízszín-lengések peremfeltételekhez köthetők. Kulcsszavak: vízállás-kilengés, vízjárás, rétegvíz-kút, karsztvíz-kút, talajvíz-kút, vízjáték, vízfelszín-görbe, peremfeltétel. 1. Előzmények A Hidrológiai Közlöny 2011/5. számában megjelent tanulmányomban (Bezdán, 2011) a Tisza martfűi vízmércéjén észlelt vízállás-kilengésekről számoltam be. E publikációmban további vizsgálatok eredményeit szeretném ismertetni. A rendelkezésemre álló (1889-2011) napi vizállás-adatok alapján kigyűjtöttem az összes vízállás-kilengést, ami Martfű állomásnál jelentkezett. Megállapítottam, hogy a vízállások alapján kimutatható, és jól látható vízállás-kilengés „csoportosan" jelentkezik, a vízhiányos években, amikor a Tisza vízjárásában hosszabb időn át kisvizes időszakok a jellemzőek. Ilyenkor a felszín alatti vízkészletek megfogyatkozása igen nagymértékű lehet, és egy intenzív csapadékhullás elindíthat „érdekes" folyamatokat. A Vízrajzi Osztályok által regisztrált réteg-, talajvíz- és karsztvíz-kút adatok átvizsgálását hajtottam végre, mert a Tiszában Martfűnél tapasztalható jelentékeny vízállás-változás kiváltó ok nyomát az egyidejűleg jelentkező hasonló extrém változásokban kerestem. A duzzasztóművek (a Tiszán a Tiszalöki-, Kiskörei- és Törökbecsei-, és a Hármas-Körösön a Békésszentandrási-) üzemeltetése hatására (Kertai 1963, Dóra 1996, Kardos 2001), és a 90-es évektől a csökkenő vízkivételeknek köszönhetően javult a Tiszántúl talajban tárolt vízkészletének állapota (Mosonyi et al., 2004; Marton, 2010; Bezdán, 2011), ami megváltoztatta a lejátszódó folyamatot, és megváltoztatta a Martfű állomásnál tapasztalható kilengések milyenségét. Ugyancsak változás következett be a Tisza más szakaszain is. Pl. a Tisza-tó megépülése előtti időkben a martfűi kilengést előjelezte Tiszafüreden egy kisebb vízállás-kilengés (1. ábra). Azóta viszont Tiszakeszinél jelentkezik kisebb kiugrás (2. ábra). 1976 óta Martfűnél egy-egy kisebb vízállás-kilengéstől eltekintve az 1992-95 és 2003-05 időszakban történt látványos vízállás-változás. A hosszabb ideig tartó kisvizes periódusokban éves szinten „hebeg" a vízállás az érintett vízmércéknél. Ezt a nagy ingadozást egyes rétegvíz-kutak adatainál is fel véltem fedezni. A Tisza vízfriszíli-göi béi 200-1 június közepén Tiszailob és TiszafUml között 2. ábra: Vízállás-kilengés a tiszakeszi vízmércén 2. A rétegvíz-kutak vizsgálatának eredménye A 2003-05 években bekövetkező vízállás-kilengések 2003 őszén kezdődtek. A Debrecen 2268 (4472) jelű kútban hirtelen megemelkedett a vízállás (-58,25 m-ről -52,98 mre) több mint 5 méterrel, a 68,67 mBf szintre. A Debrecen B-2041 (4100) jelű kútban ebben az időben a vízállás emelkedése meghaladta a 93,6 mBf értéket, azaz a -36,0 méter fölé emelkedett. A Debrecen K-2073 (2731) jelű kútban pedig a vízszint-változás ellentétes mozgást végzett az előző két kúthoz képest, és pár nap alatt 2,5 m-rel lesüllyedt. Majd néhány nap alatt újra megemelkedett 3,5 m-rel. Annak ellenére, hogy a Tisza vízállásainál és a legtöbb rétegvíz-kútban éves szinten inkább csökkenő tendencia volt kimutatható a vízállásokban, addig a Debrecen B-2041 (4100) jelű kút adatai az általa megfúrt réteg telítődésének tényét mutatta. Ahhoz, hogy Martfűnél, vagy Tiszakeszinél a vízállásban a szomszédos vízmércék észlelési adataihoz képest kimutatható eltérés (kiemelkedés a vízfelszín görbén) keletkezzen, a jelzett kútban a vízszintnek hirtelen kell a -36 m szint fölé emelkednie. A 2004. évben mind Tiszakeszinél, mind pedig Martfűnél igen gyakoriak voltak a vízállás-kilengések. Ebben az évben az érintett debreceni kutakban is nagy vízjátékkal gyakran ingadozott a vízszint, összefüggést mutatva a tiszai vízállás-kilengésekkel. Martfűnél 1996 óta vízállás-regisztráló szolgáltat órás adatokat. A telepített nyomásérzékelő szondával kimutathatóbbá vált a rétegvíz-nyomásban bekövetkező változás hatása a martfűi vízállásokra. Ilyen eset történt pl. 2004. november 11-én reggel 7 és 8 óra között Martfűnél, mert közel 3 métert emelkedett meg a Tisza vízállása egy óra leforgása alatt. Látszólag a vízállás-regisztráló meghibásodása okozta ezt a nagy eltérést, mert a vízállás több mint tíz napig a megváltozott szinttől változott tovább. A szomszédos vízmércéknél csak egy nappal később kezdett áradni a folyó, egy érkező kisebb árhullám miatt. November 23-án 12 és 13 óra között az árhullám tetőzésekor hasonló okokból kifolyólag hirtelen visszaesett 2 méterrel a vízállás regisztrált értéke. Az ezt követő időszakban a szomszédos vízmércék adataihoz illeszkedőnek tűnő adatok ellenére Martfűnél még A Tisza vízfelszín görbéi 1966 augusztus végén 1. ábra: Vízállás-kilengés Tiszafürednél és Martfűnél