Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

6. szám - LII. Hidrobiológus Napok: „Alkalmazott hidrobiológia” Tihany, 2010. október 6-8.

102 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 6. SZ. A mintavételi helyek főbb paramétereit az 1. táblázat tartalmazza, térképi megjelenítése az 1. ábrán látható. Mintavételi módszerek A mederanyag mintát 4 és 19 cm átmérőjű core-mintavevővel vettünk, melyet kézi erővel mélyítettünk az alzatba. Az első mérési sorozatban 15 cm-es mélységig vizsgáltuk a mederanyagot (5 cm-es rétegenként) a további mintavételek csak a felső 5 cm-re korlátozódtak. Mintafeldolgozás A mintákat nedves szitálással az alábbi frakciókra bontottuk: durva (C: 2360-710 um), finom (F: 710-250 um), nagyon finom (V: 250-63 um), ultra finom (U: 63-0,45 |im). A frakciók arányát százalékosan adtuk meg, 105 C°-on szárított tömegre vonatkoztatva. A frakciók szervesanyagtartalmát az izzítási veszteség (550 C°-on 4 óra) mérésével, gravimetriás módszerrel határoztuk meg (Heiri et al. 2001). A bentikus szervesanyag mennyiségét g hamumentes szárazanyag (ash free dry weight, AFDW) m"

2-ben fejeztük ki. Eredmények és megbeszélésük Folyószakasz léptékű vizsgálatok A mederanyag frakciók százalékos arányának időbeli átlagértékeit a 2. ábra mutatja be. A lassabb áramlású helyeken (KIM 1, GOM6) az U és V frakció dominált, erősebb áramlásnál (KIM2, GOD2) a mederanyag összetétele inkább heterogén. Kismarosnál a mélységgel a frakciók arányának jelentős megváltozása figyelhető meg. % su • V • F • c 5-10 10-15 0-5 5-10 10-15 0-5 5-10 10-15 0-5 5-10 cm cm cm cm cm cm cm cm cm cm 2. ábra. Folyószakasz léptékű vizsgálat-sorozat: A frakciók százalékos aránya a mintavételek átlagértékei alapján. A frakciók szervesanyag tartalom értékeinek időbeni átlaga (5. ábra), ill. a szórás nagysága alapján a C frakció szervesanyag-tartalma mutatta a legnagyobb változékonyságot (0,3-70,3%). Szervesanyag-tartalma a mélység növekedésével csökkenő tendenciát mutatott. Kismarosnál, és a különböző áramlású helyek közt jelentős eltérés adódott. Gödnél nem észleltünk egyértelmű trendet. A V és U frakciók esetében az értékek igen kis tartományban mozogtak mind a két helyen. 0-5 5-10 10-15 0-5 5-10 10-15 0-5 5-10 10-15 0-5 5-10 10-15 3. ábra. Folyószakasz léptékű vizsgálat-sorozat: A frakciók szervesanyag-tartalma a mintavételek átlagértékei alapján. A bentikus szervesanyag fő tömegét mindkét helyen alapvetően a V és U szervesanyag frakciók adták, összes mennyisége Gödnél és Kismarosnál is a lassabb áramlású helyen volt magasabb (4. ábra) (Tóth et al. 2008). A bentikus szervesanyag mennyiségének döntő részét legtöbb esetben az U, ill. az U és V szervesanyag frakciók adták. A mederanyag frakciók közül e kettő szervesanyagtartalma mozgott a legszűkebb tartományban, vagyis a bentikus szervesanyag összetételét és össz mennyiségét ezen mederanyag frakciók (vagyis a lokális áramlási viszonyok) alapvetően meghatározták. Kis, közepes és nagy térléptékű mederanyag vizsgálataink is a vízrendszer rendkívüli mozaikosságát mutatják

. 5000 g AFDWm •000 } 3000 C DF SV SU 0-5 5-10 10-15 0-5 5-10 10-15 0-5 5-10 10-15 0-5 5-10 10-15 cm cm cm cm cm cm cm cm cm cm cm cm KM 1 KIM 2 GOD 2 G0M6 4. ábra. Folyószakasz léptékű vizsgálat-sorozat: a bentikus szervesanyag összetétele a mintavételek átlagértékei alapján. A Gödi-sziget térsége A négy mintavételi helyen mért frakció arányok átlagértékeit az 5. ábra mutatja be. A mederanyag heterogenitása helyenként változó, jellemzően legnagyobb arányban a V és F frakciók fordultak elő. % 100 80 60 40 20 • F • C GOD 7 GOD 6 GOD 2 GOM 4 5. ábra. Gödi-sziget térsége: A frakciók százalékos aránya a mintavételek átlagértékei alapján. A frakciók szervesanyag-tartalma igen szűk tartományban mozgott, csak a sziget alsó végén a C frakció esetében mértünk magas izzítási veszteséget (6. ábra) 60 50 40 30 20 10 0 GOD 6 6. ábra. Gödi-sziget térsége: A frakciók szervesanyagtartalma a mintavételek átlagértékei alapján Az összes bentikus szervesanyag mennyisége a Gödi-sziget térségében jóval kisebb volt, mint a folyószakasz léptékű vizsgálatok esetében. Növekedése figyelhető meg a sziget főág felőli oldalán folyásirányban haladva. A mellékág (GOM4) bentikus szervesanyagának mennyisége és összetétele a GOD6-OS hely értékeivel mutat jó egyezést, ahol szintén az állóvíz jellemző (7. ábra) (Tóth & Oertel 2008). Kontinuum léptékű vizsgálatok A mederanyag összetétele a patakok esetében igen heterogén, az Ipoly folyóban vett mintákban a C frakció elhanyagolható aránya figyelhető meg. A dunai helyszínek vál-