Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

6. szám - LII. Hidrobiológus Napok: „Alkalmazott hidrobiológia” Tihany, 2010. október 6-8.

101 A bentál strukturális és funkcionális elemei a Duna vízrendszerében I. Mederanyag és szervesanyag Tóth Bence - Bódis Erika - Nősek János - Oertel Nándor MTA ÖBKJ - Magyar Dunakutató Állomás, 2131. Göd, Jávorka Sándor u. 14. (tbenc@botanika.hu) Kivonat:2005 január és 2008 október között a Duna vízrendszerében összesen 20 helyszínen vett mederanyag minták összetételének, a méret szerinti frakciók szervesanyag-tartalmának és az össz bentikus szervesanyag mennyiségének meghatározását végeztük el. A felső 5 cm-es rétegből származó mintákat négy méret szerinti frakcióra választottuk szét: 2360 (im-710 |jm (durva), 710 jjm-250 (im (finom), 250 nm-63 |im (nagyon finom), 63-0,45 nm (ultra finom), a szervesanyag-tartalmat izzítási veszteséggel határoztuk meg. A két patak (másodrendű Hosszú völgyi-patak és harmadrendű Börzsönyi-patak), egy kisfolyó (Ipoly), a Duna főágában tíz hely (Kismaros és Paks közt) és két mellékág (Gödi-sziget mellékága, ill. Ráckevei-Soroksári ág) mederanyagának szervesanyag-tartalma 117-6838 g hamumentes szárazanyag m

2 között változott a vizsgált időszakban. Szervesanyag-tartalom tekintetében legnagyobb különbségeket a durva (0,3-83,1%), legkisebb változékonyságot az ultra finom (3,9-18,2%) frakció mutatta. A mérési eredmények azt mutatták, hogy a mederanyag és a bentikus szervesanyag összetételét alapvetően a lokális áramlási tulajdonságok határozzák meg, azonban a durva és finom szervesanyag frakciók menynyiségének átlagértékei a kontinuum mentén csökkenő tendenciát mutattak. Kulcsszavak: bentikus szervesanyag, mederanyag, Duna, folyó. Bevezetés Folyó- és állóvizek szervesanyagának jelentőségét évtizedek óta számos munka hangsúlyozza. Mind az oldott, mind a partikulált formában jelenlévő szervesanyag fontos szén- és energiaforrás, egyes oldott tápanyagok és fémek biológiai hozzáférhetőségét is befolyásolja, továbbá a víz optikai tulajdonságaira is hatással van (pl. Findlay & Sinsabaugh 2002). A mederanyag és a víz lebegtetett szervesanyag tartalma a bentikus makro- és meiofauna anyagforgalmi folyamatait alapvetően meghatározza. Folyóvizekben előfordulási formáját döntően a lokális hidrológiai viszonyok befolyásolják. 1. táblázat. A mintavételi helyek főbb jellemzőinek összefoglalása

. Kód helység fkm jobb/bal part Folyószakasz léptékű KIM1 Kismaros 1688 jP o c KIM2 Kismaros 1688 jP 3 £D GOD2 Göd 1669 bp GOM6 Göd 1669 bp Gödi-sziget térsége GOD7 1670 bp o GOD6 Göd 1669.8 bp 0) GOD2 Göd 1669 bp GOM4 mellékág Kontinuum léptékű TI HOS1 Nagybörzsöny másod rendű tu 5T TT o HOS2 Nagybörzsöny Hosszúvölgyi-patak tu 5T TT o BOR1 Vámosmikola harmad rendű TT BOR2 Vámosmikola Börzsöny-patak -5" VAM1 Vámosmikola 26.2 bp >< IPD1 Ipolydamásd 3.6 bp KIM3 Kismaros 1688 bp GOD7 Göd 1670 bp a GOD2 Göd 1669 bp 3 m ERC1 Ercsi 1614 jP PAK3 Paks 1530.4 jP PAK4 Paks 1526 jP 3 (D GOM1 Göd mellékág Cth SOR3 Dél-Pest 52.7 Soroksári Hitű SOR4 Dél-Pest 51 Duna-ág tátott teljes mennyiségét. Az eredmények további hidrobiológiái kutatásokhoz adtak/adnak támpontot, melyek elsősorban a makroszkopikus gerinctelen társulások előfordulását, annak tér- és időbeli változásait vizsgálják (Oertel és mtsai. 2007, Bódis és mtsai. 2008, Nősek és mtsai. 2009, Oertel és mtsai. 2010) Jelen munka összefoglalja, hogy három, térléptékét tekintve különböző méréssorozat keretein belül hogyan alakult a mederanyag összetétele, az egyes méret szerinti frakciók szervesanyag-tartalma és az összes bentikus szervesanyag mennyisége. Anyag és módszer A Duna középső szakaszán a vízben, ill. az üledék rétegeiben lejátszódó építő és lebontó folyamatok - azok térbeli és időbeli változékonysága, valamint a mintavételi nehézségek miatt - viszonylag kevésbé kutatottak. Célunk az volt, hogy a Duna vízrendszerében különböző szakaszjellegű és különböző áramlású helyszíneken feltárjuk a bentikus szervesanyag fő előfordulási formáit, területegységre vonatkoz1. ábra. Mintavételi helyek a Duna víz-rendszerében. Mintavételi időpontok és helyek 1 .Folyószakasz léptékű vizsgálatok: 2005. jún., aug., szept., nov. 2. Gödi-sziget térsége: 2006. júl., okt. 3. Vizsgálatok a kontinuum mentén: 2007 ápr., jún., aug., okt., 2008 ápr., aug., okt.