Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

1. szám - Alföldi László–Kapolyi László: Szükséges-e a Tisza térség vízhiányának pótlására és/vagy a hajózó útvonal lerövidítésére Duna–Tisza csatornát építeni? Ha igen, miért nem, és ha nem, miért igen?

8 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 1. SZ. Ettől függetlenül az a véleményünk, hogy a VTT vonatkozó tározóinak építése részletes újraértékelést kíván. Már csak azért is, mert a 2004. évi törvény módosítása óta a megvalósítás módja nincs összhangban a törvényes előírásokkal és a megvalósítás 25 évre való kiterjesztése eleve új ütemezést kíván, valamint az időszakban szerzett tapasztalatok felhasználása sem nélkülözhető. A törvény kategorikusan előírja, hogy a mértékadót meghaladó árhullámokat hazai területen kell csökkenteni, ami tulajdonképpen kizárja a vízgyűjtőkkel kapcsolatos két- vagy többoldalú, vagy nemzetközi vonatkozású beavatkozás lehetőségét, ami szintén ellentmond a korábbi ötoldalú megállapodásainknak is. Igen, de a lényeg! Az elmúlt évtizedek robbanásszerű műszaki, technikai, tudományos, közgazdasági, stb. fejlődés antropogén beavatkozásai lokálisan, regionálisan és globálisan is megváltoztatták a földfelszíni állapotokat. Magyarország térképét az autósztrádák, autóutak, regionális fontosságú vasútvonalak, az urbanizáció fejlődésének a következményei, a vízgazdálkodási rendszerek kialakítása, a vízkészlet áthelyezések, a vízellátási rendszerek kiépítése, alig néhány évtized alatt átrajzolták, miközben megkerülhetetlen helyzetek, állapotok alakultak ki, ami a vízgazdálkodási fejlesztések szakszerű menetét rendkívüli mértékben befolyásolja. Korábban úgy tanultuk, és magunk is úgy vallottuk, hogy Magyarország felszíni és felszín alatti vízkészletellátottsága szinte korlátlan lehetőségeket biztosít. Igen, de felszín alatti vízkészleteink igénybevétele elérte azt a kritikus határt, amikor is a fejlesztés csak szigorú vízgazdálkodási feltételek mellett ésszerű. Egyre kevésbé tudjuk felszíni vizeink vízjárását kordában tartani. A különböző gazdasági, társadalmi, szakmai, környezetvédelmi, stb. érdek összeütközése egyre bonyolultabb, megoldhatatlan vagy csak súlyos kompromisszumok által oldhatók fel. Az árvízcsúcs csökkentő tározók esete jó példa arra, hogy a Tisza, vagy általában a vízfolyásaink terveinek rövid, néhány éves távlatokra való vonatkoztatása, kockázatos beavatkozás. Az elmúlt 50, 25 év fejlődés üteme és mértéke arra figyelmeztet, hogy nemcsak politikailag, de gazdaságilag is lejárt az ötéves tervezés ideje és akár 50, de legalább 25 évre való tervezése megkerülhetetlen. Ezen időtávok változásainak megtervezése azonban, alkalmasint képtelenségnek a futorológia világába tartozónak tűnik. kább 50 évi hatások felvázolásával készítik, kellő rugalmasságot hagyva ahhoz, hogy a részletek kidolgozására 5-10 éves időtávlatokon belül kerül csak sor, úgyhogy akkora a kialakult állapotok és a fejlesztési tendenciák is megismerhetők. Úgy gondoljuk, hogy a szakmai szándékaink megvalósítását döntően befolyásoló állapotokat, nem vagy nem kellően ismerjük. Nem tudunk arról, hogy a vízgazdálkodás tervezésével egyidejű állapotváltozások elemzésre kerültek volna. Az azonban kétségtelen, hogy a megfelelő részletességgel készített műholdfelvételek hozzáférhetők ezért azok vízgazdálkodási szempontból való komplex elemzése néhány éven belül elvégezhető. Nemcsak a jelenlegi állapotok, de a középtávú tendenciák is felvázolhatok, vagyis mindenre kiterjedő komplex, összehangolt tervváltozatok készíthetők. Az ország antropogén hatásokra kialakított mozaikizálódott térszerkezete mellett egyedül a vízgazdálkodási szempontok figyelembevétele már aligha vezethet eredményre. Ma már a vízgazdálkodás és a térségfejlesztés egymástól elválaszthatatlan, szorosan összefüggő feladatokat nyújt. A kézirat készítésének ideje: 2010. május Irodalom Herrich K. 1879: Előteijesztés a Tisza szabályozás keletkezéséről és fejlődéseiről és jelenlegi állapotáról. Kézirat Lampl H. - Hallóssy F. 1947: A Duna-Tisza csatorna. Magyar Földművelésügyi Minisztérium Jolánkai Gy. 1953: Duna-Tiszaközi hajózóút, öntöző és vízerőtermelő Főcsatorna, Vízügyi Közlemények 1953/2 Országos Keretterv Ankét, 1954.06.21-06.22. Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Osztályának közleményei XIV. kötet 4. szám Kertai E. 1954: Az ország vízelosztási terve in Országos Vízgazdálkodási Keretterv Ankét, MTA Műszaki Osztály közleményei Jolánkai Gy. 1957: A Tisza völgy északi része vízhiányának pótlása a Dunából átvezetett víz, dombvidéki tározással. Vízügyi Közlemények 1957/1-2 Országos Vízgazdálkodási Keretterv, 1984., Országos Vízügyi Hivatal Deák A. 1996: A honfoglalástól a Tisza szabályozásig. Források a vízügy múltjából. Vízügyi Múzeum és Közgyűjtemény, Budapest Kollár F.-Orloci I. 1977: A Csongrádi Vízlépcső tervezése. Vízügyi Közlemények, Horváth F. 2002: Kontinensek ütközőzónájában in Magyar Tudomány I. MTA Társadalomkutató Központ, Kossuth Kiadó Alföldi L. 2004: Klímaváltozás vagy mederváltoztatás? Környezetvédelem XII. évf. 1 -2 szám Alföldi L. 2004: Megjegyzések a Duna-Tisza-köze ökohidrológiai problémáihoz. Környezetvédelem XII. évf. 5. szám Pálfai I. 2004: Belvizek, aszályok Magyarországon. KVM Közlekedési és Dokumentációs Kft., Magyarország aszályossági térképe: 1:1500 Mosonyi E. 2007: A hazai vízgazdálkodás távlati feladatai, javaslatok a tervezési munkák megkezdéséhez a klímaváltozások és Magyarország sajátos földrajzi helyzetének figyelembevételével. Mérnök Újság, 2007 Szeredi I. - Alföldi L. - Csom Gy. - Mészáros Cs. 2009: A vízenergia hasznosítás szerepe, helyzete, hatásai. Magyar Tudomány 2010. 8. A kézirat beérkezett: 2010. november 18-án A fejlett országokban egyre inkább elterjedt a folya matosan, szakaszos tervezés, vagyis a nagyléptékű antro pogén beavatkozások célrendszerét legalább 25, de in ALFÖLDI LÁSZLÓ hidrogeológus, a földtudomány doktora, címzetes egyetemi tanár, az MTA Hidrológiai Tudományos Bizottsága alapító tagja, egy évtizeden át elnöke, a VITUKJ nyugdíjas főigazgatója. bányamérnök, szerkezetépítő mérnök, ipari közgazdász, az MTA rendes tagja, a Római Klub tagja, az Institute de Empresa (Madird) Tudományos Tanácsának tagja, a System International Foundation alapító tagja. Conception over the Canal between the Danube and Ttsza in Hungary Alföldi, L. - Kapolyi, L. KAPOLYILASZLO