Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
1. szám - Juhász József: Kisvízfolyások vízhozam adatai
52 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 1. SZ. szorozódna, aminek feleslegessége a gyakorlatbab is beigazolódott. Mindezen nehézségek, felesleges kiadások és rossz tapasztalatok után két járható út maradt. Egyik a nagy területeken mért adatokból szerkesztett izovonalas térképsorozat, ami nagy területek átlagos viszonyai alapján ad meg jellemző vízhozam értékeket. A másik, amit mi követtünk.az egyes vízgyűjtők részletes vizsgálata alapján, meghatározott szelvényekben, a várható vízhozam-tartóssági görbe elkészítése a vízgyűjtő nagysága, esésviszonyai, talajtani jellemzői, növényborítottsága és a meteorológiai viszonyok alapján. Hazánk ismert és többé-kevésbé jó megfigyelő és mérőhálózattal rendelkező folyója mellett egyre sürgetőbb a kisvízfolyások vízjárásának a megismerése is. Az elmúlt évtizedek rámutattak, hogy a kisvízfolyások megismerésének legcélszerűbb módja a hidrológiai módszerek alkalmazása. Több módszer kipróbálása után, végül legjobbnak mutatkozott még ma is Jacobi Róbert kéziratban fellelhető, az Erdélyi-medence viszonyaira kidolgozott eljárása. Ezt a ,módszert vettük alapul, és a hazai viszonyokra adaptáltuk A módszert először Lászlóffy Woldemár ismertette (Vízhozam meghatározása mérések hiányában, Vízügyi Közlemények, 1953/1). Az ismertetett módszerrel meghatározott, jellemző vízhozamokat és két, példának felvett patakszelvény vízállásaiból becsült jellemző vízhozamokat mutat az a., és a b. táblázat. Az első a Baranya patak csikóstöttösi szelvényének, a második a Marcal mórichidai szelvényének összehasonlítását mutatja. Természetesen az eljárással kapott vízhozam-tartóssági görbe adott esetben rendelkezésre álló mérésekkel ellenőrzendő. Meg kell azonban jegyezni, hogy a ritka és pontatlan mérésekkel gyakran egy nagyságrend eltérés is mutatkozik a valóságtól. a,) táblázat Jellemző vízhozam „ Mért érték" Számított érték (nvVs) (m 3/s) (m 3/s) Okózép 1,4 2,2 Qmax 21 30,7 05 14 12,8 0,2 0,07 A középvíz tartóssága: „mért": 110, számított: 96 nap. b.táblázat Jellemző vízhozam „Mért érték" Számított érték (m 3/s) (m 3/s) (m 3/s) Oközép 12,5 5,9 0™ 128 129 05 90 86,5 Omin 1 0,12 A középvíz tartóssága: „mért érték":66 nap, számított érték: 95 nap. A vizsgált országrészeket három nagy tájban dolgoztuk fel: Észak- Magyarország, Észak Dunántúl, Dél Dunántúl. Ezekből a vizsgálatokból kimaradt a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl. Ezekre a területekre nem sikerült adaptálni az eljárást. A vizsgálatok eredményét a következő táblázatok (/., 2., 3. táblázat-sorozat) patakonként, nagyobb patakoknál patak-szakaszonként adjuk meg. A táblázatokban megadott jellemzők: Qabsmax az előfordulható legnagyobb vízhozam (maximum-maximórum) Q ma x a körülbelül 80-100 évenként várható vízhozam, Q 5 az 5 napig tartó vízhozam, Q k a közép-vízhozam Q50, Q95 az 50 és a 95 % gyakoriságú szerkesztett vízhozam, Q mi n a körülbelül 10 évente várható vízhozam, Qabsmin körülbelül 100 évenként várható kisvízhozam, K mjn a Q k tartóssága napokban. A felrakott adatokból a vízhozam-tartóssági görbét a következők szerint szerkeszthetjük: a Q k és a Q355 vízhozam-pontokat egyenessel kötjük össze. A Q 35 5 és Q mj n pontok közötti görbét szabadon behúzhatjuk. A Q s és Qmax értékeket egyenessel kötjük össze. A Q k és Q 5 között a görbét úgy húzzuk meg, hogy Q k magasságában meghúzott vízszintes vonal alatti és fölötti terület megegyezzen nagyságában. A három nagy táj azonos módszerrel meghatározott jellemző vízhozamaiból visszaszámolhatjuk az adott szelvényben várható vízállást.. A patakszabályozás a hozamot nem érinti, a kialakuló vízszintet, az adott mederszakasz aktuális mederjellemzőivel ki tudjuk számítani. Ezek ismeretében az idén megjelent és a jövőben egyre gyakrabban várható szélsőséges hidrológiai viszonyok okozta hatalmas kárt, minden valószínűség szerint elkerülhetjük ha: - a kisvízfolyások műtárgyait a Q ma x-ra méretezzük 1,5-ös biztonsággal, - a patakvölgyek alját a Q absna x-nak megfelelő vízállásig érintetlenül hagyjuk. Amennyiben az adott patak árterét be kívánják védeni, tekintettel az időjárás minden bizonnyal egyre szélsőségesebbé válására, a gátak koronamagasságát legalább a Qmax biztonságos visszatartására kellene méretezni. A mentett ártérre azonban csak olyan építményeket lenne szabad létesíteni, amelyekben a levonuló Qabsmax hozamú árvíz csak elviselhető kárt tesz. Összefoglalás Az EU-ba való belépésünk vízgazdálkodásunk bővítését is megköveteli, aminek egyik komponense a kisvízfolyások készleteinek részletesebb megismerése. A vízkészletek pontosabb megismerése mellett az időjárás várhatóan szélsőségesebbé válása az árvizek pusztítása elleni védelem szempontjából is alapvető fontosságú a kisvízfolyásokon. A kézirat beérkezett: 2010. július 15. JUHÁSZ JÓZSEF az MTA doktora, gyémánt-okleveles mérnök, egyetemi tanár, a Magyar Hidrológiai Társaság és a Magyar Mérnöki Kamara tiszteleti tagja. Rate of Hungarian small watercourses Juhász, J •
