Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
6. szám - LII. Hidrobiológus Napok: „Alkalmazott hidrobiológia” Tihany, 2010. október 6-8.
118 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 6. SZ. ségben fordultak elő a Copepoda szervezetek, s a Cladocera csoport a vizsgálat során kevés helyről volt kimutatható (1. ábra). A térbeli megoszlást tekintve a folyókban a forrásvidékeken a felső szakasz jellegnek megfelelően alacsony egyed-és fajszám jellemző. A vízgyűjtőn az Ondaván, valamint a Laborcon egy-egy nagy víztározó üzemel, melyek hatása az egyedsürűség növekedésében jól látható. Valamennyi mellékfolyón megfigyelhető olyan térség, ahol nagyobb szennyezőanyag terhelés éri a vizeket, így az Ondaván Horovce, az Ungon Sztorozsnyice, a Laborcon Petrovce, a Latorcán pedig Veiké Kapusani térségében. A szennyezett területeken alacsony diverzitás, a Rotatoria együttesben a baktériumokkal, kolloidális szerves-anyaggal táplálkozó Bdelloidea csoport nagy aránya jellemző. A természetes tisztulási folyamatok révén az alsóbb szakaszokon már változatosabb az állomány összetétele. A síkvidéki, alsó szakasz jellegű folyórészeken az egyedszám emelkedik, a torkolati szakaszokon már eutróf állapotra jellemző fajösszetétel és abundancia figyelhető meg, melyet gyakran kísér kékalga (Microcystis) fajok nagyobb mennyiségben való elszaporodása. Mindezen hatások befolyásolják a Bodrog vízminőségét, ahol a vizsgálat időszakában a legnagyobb egyedsürűség, s a legváltozatosabb összetételű állomány regisztrálható. Tudva azt, hogy a magyarországi területen számottevő szennyezés már nem éri a folyót, egyértelmű, hogy a Bodrog vízminőségi állapotát alapvetően a határon túli terhelések alakítják, szabják meg. Áttekintve a három nagy csoport faj összetételét, a következők állapíthatók meg: A Rotatoria taxonszám egy-egy mintavételi helyen 1-25 között változik, szakaszjellegtől, valamint terheléstől függően (2. ábra). Legkevesebb faj az Ung és a Labore felső szakaszán (Uzh, Certizne), valamint az Ondava szennyezett térségében (Horovce, Brehov) regisztrálható. Az eutróf szakaszokon a szűrő táplálkozású planktonikus Keratella, Trichocerca és Brachionus genus képviselői a domináns szervezetek. Néhány területen a fajkészlet makrovegetáció jelenlétét is jelzi. Fajokban leggazdagabb, legdiverzebb közösség a Bodrog magyarországi szakaszán, Bodrogkeresztúr (25 taxon) térségében található (2. ábra). A vízgyűjtő Rotatoria közösségét nagyobb részt gyakori, közönséges fajok alkotják, de néhány ritka taxon előfordulását lehet kiemelni. A Labore felső szakaszáról került elő a Cephalodella eva, amely élőbevonatban, vízesések alatt, vízi mohapámában él. A Proales theo dor a, valamint Trichocerca insignis hazai faunánkban ritka fajok, a Bodrog magyarországi szakaszán, Bodrogkeresztúrnál fordultak elő. Korábban a folyóban nem, de a hullámtéri vízterekben (Bancsi 1971) megtalálható volt. A kisrákok közül a Cladocera csoport nem jellemző a vízgyűjtőre, egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis számban fordultak elő a vizsgált területen. A Copepoda együttesben a felmérés során csak nauplius és copepodit formák találhatók, aduit egyed nem volt az átszűrt mintákban. A vízgyűjtőn végzett felmérés egyszeri vizsgálat eredményeit mutatja, így ebből elsősorban a térbeli változások többfunkciós duzzasztógát létesítésének tervezése szlovák területen Zemplin térségében. A kijelölt szakasz kb. 3 kilométerre az Ondava és a Latorca folyó torkolata alatt, a Bodrog magyar-szlovák államhatártól számított 10,610 fkm szelvényében található. Jelenleg folynak a környezeti hatástanulmányok, s a megépülés után figyelemmel kell kísérni a hidromorfológiai változások hatásait, monitorozni szükséges az ökológiai állapot, a vízminőség alakulását Bodrog catchment area • sampling sites Tokaj 3. ábra. Mintavételi helyek (*) a Bodrog vízgyűjtőn Irodalom Bancsi I. 1971: Rotatoria tanulmányok a Sárospatak-Végardói Bodrog-hullámtéren. Doktori értekezés. Debrecen. Bancsi 1. 1980: The Rotatoria fauna of the flood-plain of the Bodrog at Sárospatak. Tiscia 15: 61-92. Dévai Gy„ Bancsi /., Dévai I. .Horváth K.,Szabó A..Tóth M. 1972-73: Angaben zur Kentniss der hydrobiologischen Verhaltnisse des Toten Flussarmes der Bodrog bei Sárospatak III. Flora und Fauna. Acta Biol. Debrecina 117-127. Dévai I. 1971: Cladocera és Copepoda tanulmányok a Sárospatak-Végardói Bodrog-hullámtér víztereiben. Doktori értekezés. Debrecen. Gulyás P., Bancsi I, Zsuga K. 1995: Rotatoria and Crustacea fauna of the Hungarian watercourses. Miscellania Zoologica Hungarica 10: 21-47. Megyeri J. 1972: Zooplankton vizsgálatok a Tisza mellékfolyóin. Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei 63-73. Pálfai I. 2001: Magyarország holtágai. KVM. Budapest. 209-212. Szabó A.. 1971: A csillósok (Ciliata) faunisztikai és ekológiai vizsgálata a Sárospatak-Végardói Bodrog-hullámtér víztereiben. Doktori értekezés. Debrecen. Zsuga K., T.Nagy M. 1989: Zooplankton vizsgálatok a Tisza vízgyüjtőjén.'Természetvédelem 89" Pályázat. Kézirat. Szolnok. 1 -39. Zsuga K. 1992: A Tisza magyarországi vízgyűjtőjének Rotatoria és Crustacea faunája. Szegedi Ökológiai Napok. XXIII. Tiszakutató Ankét. 1992. Okt. 28-30. Zsuga K., Pekli J. 2001: A Zooplankton összetétel alakulása a Tiszát ért környezeti hatások tükrében. Hidrológiai Közi. 81. évf. 5-6. sz. 512-513. Zsuga K., Gulyás P., Imre A.. Bancsi I. 2002: A Zooplankton állomány alakulása a Tisza vízgyűjtőjén a cianid-és nehézfém szennyezést követő időszakban. Acta Biol. Debr. Suppl. Oecol. Hung. Fase. 11/ 2: 187-197. Zsuga K., Pekli J. 2006: Zooplankton felmérés a Bodrog magyarországi szakaszán és a Sárospatak melletti Bodrog-holtágon. Kézirat. Budapest. 1-6. Zsuga K., Pekli J. 2008: A magyarországi Bodrogköz Zooplankton közössége. In: Tuba Z. szerk.: Bodrogköz. A magyarországi Bodrogköz tájmonográfiája. 693-702. Zsuga K„ Pekli J. 2009: Zooplankton coommunity of the Hungarian area of the Bodrogköz. In: Tuba Z. - Szirmai O. edit: Selected studies related to the natural values and the landscape history of the Zemplén Mountains and the Bodrogköz. Thaiszia. Vol. 19. Suppl. 1. 347- 359. kísérhetők nyomon. Napjainkban napirenden van egy újabb Zooplankton studies in the Bodrog catchment area Zsuga, K. - Pekli, J. Abstract: Authors review the publications concerning Bodrog catchment area in this study. The individual number of the rivers' Zooplankton changes according to the natural seasonal fluctuation, which the flood may modify. In the river the pelagic organisms are typical, the proportion of the colouring elements are little. The Zooplankton of the oxbows system quantitatively and qualitatively rich, the metapbytic elements dominate. The investigation of rivers of catchment area demonstrate that the ecological state of River Bodrog is determinated by the loads and water quality of transborder tributaries. The rare and new species found int he area can call attention for the importance of the urgent conservation, protection of the oxbows in Bodrogköz. Keywords: Bodrog catchment area, Zooplankton, water quality, oxbow system.