Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

6. szám - LII. Hidrobiológus Napok: „Alkalmazott hidrobiológia” Tihany, 2010. október 6-8.

74 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 6. SZ. nikus kovamoszatok) vízoszlopba keveredését hangsúlyozzák, amelyet a Fertő nyíltvizében is tapasztaltunk. A pikoalgák mennyiségi viszonyait azonban ez idáig még nem hozták összefüggésbe a turbiditás változásával. A szél általi felkeveredés nemcsak direkt hatást gyakorol a fitoplankton összetételére, de a vízoszlopba felkevert szervetlen anyagok nagy tömege révén az algák fizikai környezetét is megváltoztatja. Emiatt a turbid vízterek fényben szegényebbek és ez a pikoalgák számára előnyös lehet a nagyobb méretű algákkal szemben, hiszen fénylimitált körülményekhez való kiváló alkalmazkodóképességük jól ismert (

Weisse, 1993; Callieri, 2008). A növekvő turbiditás ugyanakkor a Zooplankton szaporodási rátájára, illetve táplálkozására is negatív hatást fejt ki (G.-Tóth és mtsai., 1986; Hart, 1988; Miquelis és mtsai., 1998; Levine és mtsai., 2005) és egyes szerzők szerint a pikoalgák mennyiségi viszonyait a tápanyagok mellett elsősorban a kifalás (grazing) vagyis a „top down" kontroll szabályozza (

Weisse, 1993; Callieri, 2008). Mindezek alapján a vízben lebegő szervetlen anyagok nagy tömege vagy az átlátszóság csökkentése (fényszegény körülmények) és/vagy a Zooplankton gátlása (a grazing csökkentése) révén eredményezheti a pikoalgák sikerét ezekben a vízterekben, azonban a hatásmechanizmus tisztázása további laboratóriumi- és terepkísérleteket igényel. 3. ábra. A pikoalgák abundanciája (a) és a fitoplankton biomasszából való részesedése (b) a Fertőben és az Unterer Stinkersee tóban a Secchi-átlátszóság függvényében Köszönetnyilvánítás A munka az OTKA K73369 támogatásával készült. A szerzők köszönettel tartoznak Rudi Schallinek és Richard Haidernek a terepi mintavételek során nyújtott segítségéért, valamint Vári Ágnesnek a statisztikai elemzések során nyújtott segítségéért. Irodalom: Bell, T. & Kalff, J. (2001) The contribution of picophytoplankton in marine and freshwater systems of different trophic status and depth. - Limnol. Oceanogr., 46

:1243-1248. Callieri, C. (2008): Picophytoplankton in freshwater ecosystems: the importance of small-sized phototrophs. -Freshw. Rev., 1

:1-28. Carrick, H. J., Aldridge, F. J. & Schelske, C. L. (1993) Wind influences phytoplankton biomass and composition in a shallow, productive lake. - Limnol. Oceanogr., 38:1

179-1192. Dokulil, M. (1979) Optical properties, colour and turbidity. In Löffler, H. (ed) Neusiedlersee. Limnology of a shallow lake in Central Europe., Dr. W. Junk Publishers, The Hague-Boston-London, pp. 151Eaton, A. D„ Clesceri, L. S. & Greenberg, A. E. (1995) Solids. - In Standard Methods. 19th. American Public Health Association, USA, pp. 2-57. G.-Tóth, L„ V.-Balogh, K. & Zánkai, N. (1986) Significance and degree of abioseston consumption in the filter-feeder Daphnia galeata Sars. Am. Richard (Cladocera) in Lake Balaton. - Arch. HydrobioL, 106

:45-60. Hart, R,.C. (1988) Zooplankton feeding rates in relation to suspended sediment content: potential influences on community structure in a turbid reservoir. - Freshwater Biol., 19

:123-139. Hepperle, D. & Krienitz, L. (2001) Systematics and ecology of chlorophyte picoplankton in German inland waters along a nutrient gradient. - Int. Rev. Hydrobiol.. 86: 269-284. Jasser, I. (1997) The dynamics and importance of picoplankton in shallow, dystrophic lake in comparison with surface waters of two deep lakes with contrasting trophic status. - Hydrobiologia, 342: 87-93. Levine, S. N., Zehrer, R. F. & Burns, C. W. (2005) Impact of resuspended sediment on Zooplankton feeding in Lake Waihola, New Zealand. - Freshwater Biol., 50

:1515-1536. Maclsaac, E.A. & Stockner, J.G. (1993) Enumeration of phototrophic picoplankton by autofluorescence. - In: Kemp, P.F., Sherr, B.F., Sherr, E.B. & Cole, J.J. (eds.): Handbook of methods in aquatic microbial ecology, Lewis Publishers, Boca Raton, Ann Arbor, London, Tokyo, pp. 187-197. Miquelis, A., Rougier, C. & Pourriot, R. (1998) Impact of turbulence and turbidity on the grazing rate of the rotifer Brachionus calyciflorus (Pallas). - Hydrobiologia, 386

:203-211. Németh, J. (1998) A biológiai vízminősítés kérdésej.-In Németh, J. (ed): Vízi természet és környezetvédelem 7., KGI, Budapest, 303 p. Padisák, J. & Dokulil, M. (1994) Meroplankton dynamics in a saline, turbulent, turbid shallow lake (Neusiedlersee, Austria and Hungary^ - Hydrobiologia, 289

:23-42. Somogyi, B., Felföldi, T„ Dinka, M. & Vörös, L. (2010) Periodic picophytoplankton predominance in a large, shallow alkaline lake (Lake Fertő, Neusiedlersee). - Ann. Limnol. - Int. J. Lim., 46:9-19. Stockner, J.G. & Antia, N.J. (1986) Algal picoplankton from marine and freshwater ecosystems - a multidisciplinary perspective. - Can. J. Fish. Aquat. Sei., 43

:2472-2503. Szelag-Wasielewska, E. (1997) Picoplankton and other size groups of phytoplankton in various shallow lakes -Hydrobiologia, 342/343: 79-85. Szelag-Wasielewska. E. (2003) Phytoplankton community structure in non-stratified lakes of Pomerania (NW Poland) Hydrobiologia, 506-509

:229-236. Tevanné, B. E. (1987-1988) Egyes meteorológiai tényezők hatása a Fertőrákosi-öbölbiológiai vízminősítésére és a fitoplankton összetételére -Bot. Közlem., 74-75:193-217. Utermöhl, H. (1958) Zur Vervolkommnung der quantitativen Phytoplankton Methodik. - Mitt. Int. Theor. Angew. Limnol., 9:1-38. Vörös, L., V.-Balogh, K. & Boros, E. (2005) Pikoplankton dominancia szikes tavakban, - Hidrológiai Közlöny, 85:166-168. Vörös. L. (1989) A pikoplankton jelentősége a Balatonban. - Hidrológiai Közlöny 69:321-327. Weisse, T. (1993) Dynamics of autotrophic picoplankton in marine and freshwater ecosystems. - Adv. Microbial. Ecol., 13

:327-370. Effect of inorganic suspended solid particles on the composition of the phytoplankton (with special respect to the picoplankton) Boglárka Somogyi

1, Alois Herzig

2, Balázs Németh' and Lajos Vörös ' 'Balaton Limnological Research Institute of the HAS, Tihany, biologische Station Neusiedler See, Illmitz, Austria Abstract: Based on our investigations in the different water bodies (open water, inner ponds and reed belt) of Lake Fertő in 2004 it has been stated, that the contribution of the picoplankton to the total phytoplankton biomass was higher in the turbid open water that in the more transparent water bodies (inner ponds and reed belt). In order to assess the role of turbidity on the composition of the phytoplankton, three water bodies having different transparency was sampled in the Seewinkel (the open water of Lake Fertő, Rüster Poschen inner pond and one shallow pond (Unterer Stinkersee) separated from the lake) biweekly between 2008 and 2009. The water transparency, the inorganic suspended solid concentration and the biomass and composition of the phytoplankton (including picophytoplankton) was determined at every sampling stations and date. The obtained results confirmed the effect of inorganic turbidity on the composition of the phytoplankton: the abundance and contribution of the picoplankton to the total phytoplankton biomass were significantly higher in the turbid open water of Lake Fertő and Unterer Stinkersee than in the more transparent inner pond. The maximum abundance and contribution of the picoplankton increased with the increasing turbidity (suspended solid concentration). Keywords: photoautotrophic picoplankton, phytoplankton composition, turbidity.