Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

6. szám - LII. Hidrobiológus Napok: „Alkalmazott hidrobiológia” Tihany, 2010. október 6-8.

64 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 6. SZ. Kitartóképletek a Balaton recens üledékében Nédli Judit

1, Tóth Adrienn

1, Csata Enikő

2, Korponai János

3, G.-Tóth László

1 !MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, 8237 Tihany, Klebeisberg K. u. 3. 2Babes-Bolyai Tudományegyetem, Taxonómiai és Ökológiai Tanszék, Románia, 400006 Kolozsvár, Clinicilor 5-7. 3Kémia- és Környezettudományi Tanszék, Nyugat-magyarországi Egyetem, 9700 Szombathely Károlyi G. tér 4. Kivonat: A Balaton recens korú Zooplankton kitartóképlet bankjának kvalitatív és kvantitatív vizsgálatát végeztük el, felületi üledékminták alapján. A kitartóképletek változó denzitásban találhatóak az aljzaton. A petebankban kiemelkedően magas volt a Bryozoa sztatoblasztok száma, míg Daphnia ephippiumokat a mély tavakhoz képest nagyon alacsony számban találtunk. A Cladocera kitartóképletek nagy része sérült volt, valószínűleg életképtelen tartós petékkel. Zooplankton, tartós pete, ephippium, Rotatoria, Cladocera, Bryozoa sztatoblaszt. Kulcsszavak Bevezetés A vizes élőhelyek planktonikus közösségének szezonális megújulásában kiemelkedő szerepe van az üledékben felhalmozódó kitartóképleteknek. A tartóspeték vizsgálata a Zooplankton esetében a fajkészlet felmérésén kívül fontos a diszperzió kutatásában (Green és mts. 2005), paleoökológiai rekonstrukciókhoz (Kattel és mts. 2007), az emberi tevékenység hatásának vizsgálatakor (Szeroczynska 2002, Pollard és mts. 2003) és ballasztvíz eredetű biológiai inváziók vizsgálatakor (Bailey és mts. 2005). A Balaton üledékét és Zooplankton közösségét számos kutató sok megközelítésben vizsgálta már (Entz és Sebestyén 1942, Ponyi 2001), de a recens korú kitartóképlet bank összetételéről és eloszlásáról információ nem áll rendelkezésre. Munkánk célja ennek meghatározása volt a Balaton K-i medencéjében. Anyag és módszer A Siófoki-medencében vettünk üledékmintát a hagyományosan vizsgált A és E szelvények (Sebestyén, 1960) mentén az É-i part közelében, tóközépről és a D-i parthoz közel, 2010. március 22-én és június 14-én. Egy mintához háromszor szúrtunk cső-mintavevővel, és az üledék felső 5 cm-ét gyűjtöttük össze, összesen 330 cm

2 -nyi felületről. Centrifugálással kombinált cukoroldatos flotálással (Onbé 1978) nyertük ki a kitartóképleteket, majd számláltuk. A statisztikai elemzést az R programcsomaggal végeztük. Eredmények és értékelésük 1. táblázat. A kitartőképletek denzitása az aljzaton. Kategóriánként a minimum és a maximum értékeket töntettök fel az összes mintavételi pontra vonatkozóan A kitartóképlet típusa Denzitás (db/m

2) Rotatoria 1 tartóspete 0-394 Rotatoria 2 tartóspete 30-273 Rotatoria 3 tartóspete 60-575 Alona ephippium 0-333 Disparalona ephippium 0-60 Leydigia ephippium 30-393 Daphnia ephippium 0-121 Pete 1 0-60 Bryozoa xsztatoblaszt 60-8515 Az üledékben összesen 1666 darab kitartóképletet számláltunk, ezeket kilenc csoportra különítettünk el. A taxononként számolt kitartóképlet denzitást az I. táblázatban tüntettük fel. Kiemelkedő mennyiségű Bryozoa sztatoblasztot találtunk, ezen kívül további három típusú Rotatoria tartóspete, négy típusú Cladocera ephippium és egy ismeretlen taxonba tartozó kitartóképlet (Pete 1.) került elő az üledékből. A kitartóképletek száma az üledékben nem különbözött az É-i parton, tóközépen és a D-i parton (ANOVA, F = 1,4323; p=0,2884), tehát a Balaton K-i medencéjében a kitavakban megfigyelhető a Zooplankton kitartóképletek akkumulációja, általában a meder legmélyebb részén (Carvalho 1989). A Balaton medrének morfológiája, sekélysége (Virág 1998) és a gyakori felkavarodás ezt valószínűleg megakadályozza. A Balaton recens üledékében talált Daphnia ephippiumok száma (0-121/m

2) elmarad a glaciális tavak üledékében találhatótól (113-1325/m

2, Carvalho 1989), ami nem meglepő, az alapvetően Copepoda rákplanktonú élőhelyen. A Daphnia fajok esetében az ephippiumok alacsony száma mellett feltűnő volt, hogy a kitartóképletek nagy része roncsolt állapotú volt az üledékben, életképesnek tűnő tartóspetét csak elvétve láttunk. A Balaton üledékében a Zooplankton eredetű kitartóképletek számát messze felülmúlja a szesszilis mohaállatok sztatoblasztjainak előfordulása, ami a balatoni nád bevonatában is dominál az őszi időszakban (B. Muskó 2007). Köszönetnyilvánítás Köszönjük Starkné Mecsnobel Ildikónak, Dobos Gézának és Németh Balázsnak a munkához nyújtott alapvetően fontos segítségét. Az MTA BLKI Tápelemforgalom témacsoport tagjainak köszönjük, hogy használhattuk eszközeiket a kitartóképletek szűréséhez. Irodalom Bailey, S.A., I. C. Duggan, P. T. Jenkins és H. J. Maclsaac 2005. Invertebrate resting stages in residual ballast sediment of transoceanic ships Entz G. és Sebestyén O. 1942. A Balaton élete. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest 1942. 366 p Green, A. J., K. M. Jenkins, D. Bell, P. J. Morris és R. T. Kingsford 2008. The potential role of waterbirds in dispersing invertebrates and plants in arid Australia. Freshwater Biology 53: 380-392 Kattel, G. R., C R. W. Battarbee, C. A. Mackay és C. H. J. B. Birks 2007. Are cladoceran fossils in lake sediment samples a biased reflection of the communities from which they are derived? Journal of Paleolimnology 38:157-181 B. Muskó I. és Balogh Cs. 2007. A Balaton bevonatlakó gerinctelen állatvilága vizsgálata a 2006. évben. In: A Balaton kutatásának 2006. évi eredményei. (Eds.: Mahunka S. és Banczerowski J.) MTA Budapest. 66-75. H. G. Pollard, J. K. Colbourne és W. Keller 2003. Reconstruction of centuries-old Daphnia communities in a lake recovering from acidification and metal contamination. Ambio Vol. 32 (3): 214-218 Ponyi, J. 2001. Áttekintés a Balaton faunisztikai kutatásáról és faunájának összetételéről. Állattani Közlemények 86: 3-13 Carvalho, G.R. és Wolf, H.G. 1989. Resting eggs of lake- Daphnia I. Distribution, abundance and hatching of eggs collected from various depths in lake sediments. Freshwater Biology 22: 459-470 Onbé, T. 1978. Sugar flotation method for sorting the resting eggs of marine cladocerans and copepods from sea-bottom sediment. Bulletin of the Japanese Society of Scientific Fisheries 44: 1411 R Development Core Team, 2008. R: A Language and Environment for Statistical Computing. R Foundation for Statistical Computing, Vienna, Austria. ISBN 3-900051-07-0 Szeroczynska, K. 2002. Human impact on lakes recorded in the remains of Cladocera (Crustacea) Quaternary International 95-96 (2002) 165—174 Virág, Á. 1998. A Balaton múltja és jelene. Egri nyomda, Eger, 904 p, ISBN: 9639060216 tartóképletek egyenletesen oszlanak el az üledékben. Mély Abstract: Quantitative and qualitative investigation of the recent Zooplankton resting propagule bank has been carried out based on surface sediment samples of Lake Balaton. Resting propagules were present at a variable density at the lake bottom. Bryozoa statoblasts have been encountered at an exceptionally high density, while the number of Daphnia ephippia was low. Another stricking pattern is that most of the Daphnia ephippia were mechanically destroyed, apparently lacking viable resting eggs. Keywords Zooplankton, resting egg, Lake Balaton, Rotatoria, Cladocera, Bryozoa statoblast.