Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

6. szám - LII. Hidrobiológus Napok: „Alkalmazott hidrobiológia” Tihany, 2010. október 6-8.

61 formációk megjelenítésére, kezelésére, elemzésére és új térképek létrehozására - majd ezt alapként felhasználva nyertük ki az NDVI-re vonatkozó statisztikai mutatókat. A vizsgálathoz a 2000.06.10-i és a 2000.09.30-i Landsat ETM felvételeket használtuk. A vetületi rendszerbe illesztést az Erdas Imagine 8.4, a műholdképek kiértékelését az Idrisi 32realese2 programmal végeztük, melyek segítségével létrehoztuk az NDVI fedvényt, majd a víztestek vektoros fedvényét szintén IDRISI 32R2 segítségével raszterizáltuk és egyedi azonosítójuk (ID) segítségével egy táblázatot hoztunk létre. A pixelértékek lettek a táblázat rekordjai, az egyedi azonosítók és az NDVI pedig a változók. Ezt SPSS szoftverben kiértékeltük és vízterenként megállapítottuk a számtani középértéket, a szórást, az alsó és felső kvartiliseket és a mediánt. A helyszíni vizsgálatokat a Bodrogzug nyolc karakterisztikus élőhelyén végeztük. A két folyón (Tisza, Bodrog) kívül, kettő a Tisza-menti holtmedrek (Görbe-ér, Remete), és további három a Bodrog-menti holtmedrek (Vajdácska, Berek, Hosszúrét) közé tartozott, ill. egy mintavételi hely volt a Török-éri-főcsatornán. A különböző kódjelű mérőhelyeket (1. táblázat) az élőhelyi alakzatok eloszlása szerint jelöltük ki, így a kiválasztásnál fontos szerepet játszott, hogy a meglehetősen mozaikos területen minden jellemző víztértípusnak legyen képviselője. A háttérváltozók mérése évszakosan nyáron (2005.07.04 -06.), ősszel (2005.09.19-21.) és késő ősszel (2005.10.1921.) a térbeli mintázat által meghatározottak szerint történt. A mért háttérváltozók közül a hőmérsékletet, pH-t, oldott oxigént és az elektródpotenciált határoztuk meg. A helyszíni méréseket WTW Multiline P4 elektrometriás terepműszerrel, elektrometriás eljárásokkal végeztük. A háttérváltozók mérésénél figyelembe vettük, hogy a növényzettel borított víztestekben a víz oldott oxigén tartalma rendszerint a kora délutáni órákban éri el a maximumot, illetve az oxigénszint minimuma napfelkelte idejére esik. (Bárdosi et al. 2000). így minden egyes mérőhelyen 14.00 és 6.00 óra körül történtek mérések a vízfelszíntől a fenék felé haladva 25 cménként. 1. táblázat. A különböző kódjelű mérőhelyek GPS koordinátái Mérőhelyek Kód Helymeghatározás Elő-Tisza, Balsa FT-3 E48°10';K21°32' Görbe-ér HT-5 E48°l 1'; K21°32' Remete HT-8 E48°l 1K21°35' Elő-Bodrog FB-1 E48°19';K21°34' Vajdácska HB-5 E48°16', K21°38' Berek-holtág HB-6 E48°18';K21°35' Hosszúrét HB-4 E48°17';K21°37' Török-ér HB-2 E48°14';K21°30' Eredmények és értékelésük Az NDVI értékkel jellemezhető a holtmedrek vízfelületén a vegetáció fejlettségi foka: minél nagyobb az NDVI értéke, annál nagyobb a növényi biomassza mennyisége. Az NDVI középértékek -1 és +1 közötti tartományban helyezkednek el (1-2. ábra), ahol a 0 alatti értékek a növényzet hiányát jelzik, míg a 0 és +1 értékek a zöld vegetációval borított vízfelületre utalnak. A zöldtömeget reprezentáló -1 és + 1 értékek közé eső tartományt a könnyebb kezelhetőség érdekében egy 4 osztályt tartalmazó skálával újraosztályoztuk, így még jobban el választhatóvá váltak a növényzet alakulására utaló pixelértékek. Az itt vázolt eljárásnak köszönhetően pixel darabszámra lebontható képet kaptunk, melyeket június és szeptember hónapokban is külön-külön színátmenetes térképen ábrázoltuk. A 2005-ös év eredményeinek értékelésekor a három mintavételi időpontban mért adatsorok segítségével és a vízmélység figyelembevételével összevetettük a nyolc mérőhely vízhőmérsékletét, pH-ját, oldott oxigéntartalmát és elektródpotenciálját (3-10. ábra). Megállapítható, hogy a vízmélység függvényében a vizsgált vizek hőmérsékletei (3-4. ábra) között nincs kirívóan nagy eltérés. A felszínen mindenütt magasabb hőmérséklet uralkodik, amely lefelé haladva fokozatosan csökken. A vegetációs periódus végére az alsó és a felső vízrétegek hőmérsékletének kiegyenlítődése figyelhető meg. A mérések során a legkisebb változás a pH esetében figyelhető meg (5-6. ábra). A mért értékek mind a nyolc mérőhelyen és minden alkalommal a közel semleges tartományba estek (pH: 6,85-8,4) és sem az adatsorokon belüli, sem az adatsorok közti különbség nem volt nagy. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a pH a halobitás-tipológiához tartozik, ami a vizek szervetlen kémiai tulajdonságait mutató konzervatív jelleg (Felföldy, 1987). A vízfenék irányába haladva a pH értékek savasabb irányba történő csekély eltolódása tapasztalható. Az egyes mintavételi helyeken megfigyelhető pH emelkedésnek az egyik oka az lehet, hogy a víztestek a nagy mennyiségű szerves anyag felhalmozódás - elsősorban elhalt növényi részek - hatására tovább eutrofizálódtak, ez a Hosszúrét esetében volt a legjelentősebb. A 1-8. ábrákról jól leolvasható, hogy a víz oldott oxigéntartalma a vízfenék felé haladva fokozatosan csökken. A Bodrog-menti holtmedrek esetében már a vízfelszín közelében is alig mérhető oldott oxigén a vegetációs periódus jelentős részében, a fenéken pedig már teljes az oxigénhiány. A szeptemberi mérések kedvezőtlen állapotot mutatnak, mely októberre kissé javult, valószínűleg a víz felkeveredésének köszönhetően. Éjszakai méréseket is végeztünk, melyek eredményeiből megállapítható volt, hogy míg napközben a felszínen viszonylag kedvező az oxigénellátottság - ami a hatalmas levélfelületek fotoszintetikus aktivitásának tulajdonítható - addig éjszakára, mivel a növényzet is oxigénfogyasztóvá válik, már oxigénhiányos állapotok alakulnak ki. Az oxigén-háztartást befolyásoló egyéb tényezőket, pl. meteorológiai viszonyok, leárnyékoltság, a vízmélység, az üledék-víz kölcsönhatás (Dévai et al. 1969-70), bővebben nem elemeztük, több - valószínűleg lényeges - hatótényező, pl. sugárzásviszonyok, plankton-sűrűségi adatok, konkrét vizsgálatának hiányában ugyanis ezek tekintetében csak feltételezésekre szorítkozhattunk volna. A 9-10. ábrákról leolvasható, hogy hogyan változik a nyolc különböző nyílt víztér elektródpotenciálja a vízmélység függvényében. A 9. ábrán jól látszik, hogy 2005 júliusában Vajdácska esetében 100-125 cm-es mélység között az elektródpotenciál értéke negatív tartományba csap át. Ez a változás a Bodrog-menti holtmedrek vizeiben is előfordul. Hasonló eredményeket kaptunk szeptemberben is (10. ábra), de ebben a hónapban már minden vízre jellemzően. Az esetlegesen negatív értékek egyik oka lehet a sürü tündérrózsa-állományból adódó lefedettség, ahol a nagy felületen kiterülő, sűrűn álló levelek akadályozva a vízfelszín mozgását, befolyásolják annak oxigénháztartását. Összefoglalás Az eredmények alapján megállapítható, hogy a Tisza és a Bodrog jól átszelőzött, amely a nagy víztömegnek megfe-