Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
6. szám - LII. Hidrobiológus Napok: „Alkalmazott hidrobiológia” Tihany, 2010. október 6-8.
36 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 6. SZ. Irodalom Anil Kumar, P., Srinivas, T. N. R., Sasikala, Ch., Ramana, Ch. V. (2008) Allochromatium renukae sp. nov. Int. J. Syst. Evol. Microbiol. 58: 404-407. Drake, H. L„ Dániel, S. L. (2004) Physiology of the thermophilic acetogen Moorella thermoacetica. Res. Microbiol. 155 (6): 422-436. lino, T., Nakagawa, T„ Mori. K., Harayama, S„ Suzuki, K. (2008) Calditerrivibrio nitroreducens gen. nov., sp. nov., a thermophilic, nitrate-reducing bacterium isolated from a terrestrial hot spring in Japan. Int. J. Syst. Evol. Microbiol. 58: 1675-1679. Mechichi, T„ Stackebrandt, E„ Gad'on, N„ Fuchs, G. (2002) Phylogenese and metabolic diversity of bacteria degrading aromatic compounds under denitrifying conditions, and description of Thauera phenylacetica sp. nov., Thauera aminoaromatica sp. nov., and Azoarcus buckelii sp. nov. Arch. Microbiol. 178 (1): 26-35. Moe, W. M„ Yan, J., Nobre, M. F., da Costa, M. S„ Rainey, F. A. (2009) Dehalogenimonas lykanthroporepellens gen. nov., sp. nov., a reductively dehalogenating bacterium isolated from chlorinated solvent-contaminated groundwater. Int. 3. Syst. Evol. Microbiol. 59: DOI 10.1099/ijs.0.0 11502-0 Mori, K., Suzuki, K. (2008) Thiofaba tepidiphila gen. nov., sp. nov., a novel obligately chemolithoautotrophic, sulfur-oxidizing bacterium of the Gammaproteobacteria isolated from a hot spring. Int. J. Syst. Evol. Microbiol. 58: 1885-1891. Muyzer, G., Smalla, K. (1998) Application of denaturing gradient gel electrophoresis (DGGE) and temperature gradient gel electrophoresis (TGGE) in microbial ecology. Antonie van Leeuwenhoek. 73(1): 127-141. Pékár, F. (2008) A geotermikus energiahasznosítás alapjai és környezeti hatásai. In: Tamás J. (Ed.), Agrárium és környezetgazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 195-198. Pohlschroeder, M., Leschine, S. B., Canale-Parola, E. (1994) Spirochaeta caldaria sp. nov., a thermophilic bacterium that enhances cellulose degradation by Clostridium thermocellum. Arch. Microbiol. 161 (1): 17-24. Takai, K., Komatsu, T., Horikoshi, K. (2001) Hydrogenobacter subterraneus sp. nov., an extremely thermophilic, heterotrophic bacterium unable to grow on hydrogen gas, from deep subsurface geothermal water. Int. J. Syst. Evol. Microbiol. 51: 1425-1435. Tanaka, K., Stackebrandt, E., Tohyama S., Eguchi, T. (2000) Desulfovirga adipica gen. nov., sp. nov., an adipate-degrading, Gram-negative, sulfate-reducing bacterium. Int. J. Syst. Evol. Microbiol. 50: 639-644. Venkata Ramana, V., Anil Kumar, P., Srinivas, T. N., Sasikala, Ch., Ramana, Ch. V. (2009) Rhodobacter aestuarii sp. nov., a phototrophic alphaproteobacterium isolated from an estuarine environment. Int. J. Syst. Evol. Microbiol. 59 (5): 1133-1136. Zhilina, T. N., Appel, R., Probian, C., Brossa, E. L., Harder, J., Widdel, F., Zavarzin, G. A. (2004) Alkaliflexus imshenetskii gen. nov. sp. nov., a new alkaliphilic gliding carbohydrate-fermenting bacterium with propionate formation from a soda lake. Arch. Microbiol. 182 (2-3): 244-253. Water chemical and microbiological characteristics of a cooling reservoir applied for the disposal of used geothermal waters Borsodi A., Kosáros T., Janurik E., Knáb M., Krett G., Kerepeczki É., Márialigeti K., Pékár F. Abstract: Keywords: The high conductivity (3830-4150 |xS/cm 2 0° c, 1100-1260 mg/l Na) and KOIc, (385-1020 mg/1) and phenol (2.03-7.72 mg/1) concentration were typical of the geothermal water. Molecular biological DGGE (Denaturing Gradient Gel Electrophoresis) results based on the investigation of 16S rRNA gene indicated that phylogenetic diversity of bacterial communities from the water of inflow and reservoir as well as sediment considerably differed from each other. Among the dominant members of bacterial communities sequences closely related to aerobic thermophilic chemolithotrophic sulfur-oxidizing and anaerobic chemoheterotrophic sulfate-reducing bacteria were found in the inflow water, while in the water of reservoir phototrophic purple non-sulfur bacteria and in the sediment obligate anaerobic iron and sulfur reducing bacteria were detected, thermal water, cooling reservoir, water chemistry, DGGE, diversity of bacterial communities. A bentál strukturális és funkcionális elemei a Duna vízrendszerében. 4. Inváziós hasadtlábú rákok (Crustacea: Mysida) életmenet-vizsgálata Borza Péter 1, 2 'ELTE TTK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, 1117. Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C 2MTA ÖBKI Magyar Dunakutató Állomás, 2131. Göd, Jávorka Sándor utca 14., e-mail: borzap@gmail.com Kivonat: A Magyarországon előforduló hasadtlábú rákok fajszáma a közelmúltban háromra emelkedett: a korábban megjelent Limnomysis benedeni-hez a Hemimysis anomala és a Katamysis warpachowskyi csatlakozott. A fajok életmenete és szaporodásbiológiája csak felszínesen ismert; részletes, összehasonlító jellegű vizsgálat eddig nem folyt. A jelen vizsgálatban 2009 márciusa és 2010 májusa között közel heti gyakorisággal (a téli hónapok kivételével) végeztünk mintavételeket a Csepeli Szabadkikötő öblének bevezető szakaszában. A vizsgálat során a három faj stabil koegzisztenciát mutatott. A viszonylag nagy testméretű L. benedeni alacsony peteszámok mellett évi 5 generációt hozott létre, míg a hasonló méretű H. anomala lassabb növekedése következtében csak 4 generációt produkált; ezt azonban magasabb fekunditásával ellensúlyozta. A másik két fajhoz képest kisebb növésű K. warpachowskyi gyors ivarérésének köszönhetően 5-nél is több generációt volt képes létrehozni az év során, emellett a L. benedeni-hez hasonló peteszámot ért el. Eredményeink hozzájárulnak az inváziós fajok biológiájának megismeréséhez, és ezen keresztül közelebb vihetnek terjedési sikerük és a folyami ökoszisztémák struktúrájában és funkciójában bekövetkező változások megértéséhez. Duna, életmenet, hasadtlábú rákok, inváziós fajok, Mysida. Kulcsszavak: Bevezetés Magyarországon jelenleg három, a ponto-kaszpikus régióban honos, hazánkban inváziósnak tekinthető hasadtlábú rákfaj fordul elő. Elsőként a Limnomysis benedeni Czerniavsky, 1882 jelent meg a magyar Duna-szakaszon (Woynárovich 1954), majd az ezredforduló környékén újabb két faj került elő; a Hemimysis anomala G. O. Sars, 1907 és a Katamysis warpachowskyi G. O. Sars, 1893 ( Wittmann 2002, Borza 2008). A fajok életmenetéről, szaporodásbiológiájáról hiányos ismeretek állnak rendelkezésünkre, a három fajt párhuzamosan vizsgáló, összehasonlító jellegű tanulmány pedig eddig nem született. Anyag és módszer A mintavételek a Csepeli Szabadkikötő öblének bevezető szakaszán történtek 2009. március 2. és 2010. május 20. között, a téli hónapokat leszámítva közel heti gyakorisággal (összesen 50 alkalom), sötétedés után, hogy az éjszakai aktivitású H. anomala gyűjtése is lehetővé váljék. A mintavételekhez 450 (ím szembőségű, 3,9 m nyélhosszúságú kézihálót használtunk; a kövek felett szemikvantitatív módon, a fajok tömegességétől függően 1-10 húzást végeztünk. A mintákat a helyszínen 70 tömegszázalékos etanolban tartósítottuk. A hasadtlábú rákok kiválogatása, határozása a laboratóriumban sztereomikroszkóp segítségével történt.
