Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

6. szám - LII. Hidrobiológus Napok: „Alkalmazott hidrobiológia” Tihany, 2010. október 6-8.

23 1991, 1999), melyek az összes mintában nagy számban jelentek meg. A többi taxon előfordulásában évszakosság tapasztalható. A tavaszi mintákban domináns fajként jelent meg az Eolimna subminuscula, Gomphonema olivaceum, Planothidium frequentissimum (l.fotótábla/6.) és a Stephanodiscus minutulus. Ezek a fajok a nyári mintákból szinte teljesen eltűntek. Júniustól uralkodóvá váltak a Cyclotella meneghiniana, Navicula capitatoradiata (1.fotótábla /2.) Navicula cryptotenella (l.fotótábla/7.), Nitzschia palea (1.fotótábla/l.) és a Rhoicosphenia abbreviata (1.fotótábla/ 3.) fajok. A nyári mintákban az időszakos vizeket kedvelő Nitzschia palea (Krammer és Lange-Bertalot, 1997, 1991, 1999) olykor 50%-os gyakoriságban fordult elő, ami a vízfolyás vízszintjének jelentős ingadozását mutatja. lOiun Él WPa 1. fotótábla: A Csigere-patak gyakori kovaalga fajok 1. photo table: Frequent diatom species of the Csigere stream 1. Nitzschia palea 2. Navicula capitatoradiata 3. Rhoicosphenia abbreviata 4. Gomphonema olivaceum 5. Amphora pediculus 6. Planothidium frequentissimum 7. Navicula cryptotenella 8. Cocconeis placentula 9. Cyclotella meneghiniana 10. Stephanodiscus hantzschii f. tenuis A leggyakoribb fajok autökológiájukat tekintve eutróf, a-ß-mezoszapröb szervesanyag terheltségű vizek taxonjai, melyek nagy toleranciával rendelkeznek. Egy-egy mintában találtunk Fistulifera saprophilat, Navicula capitatat, Navicula subminusculat és a Fragilaria nemzetséghez tartozó olyan fajokat, melyek még a poliszaprób vizeket is elviselik. Mindez jól mutatja, hogy a vízfolyásra telepített halastó, milyen nagymértékű tápanyagterheltséget jelent a patak és élőlényei számára. Az összeállított faj listán (1. táblázat) - olyan planktonikus kovaalgák is megtalálhatók, melyek kis vízfolyásokra kevésbé jellemzőek. A Stephanodiscus hantzschii f. tenuis (l.fotótábla/10.) és a S. minutulus jól jelzi az eutróf, halastóként funkcionáló Széki-tavat, illetve annak jelenlétét indikálja a Cyclotella meneghiniana nagyarányú megjelenése is (l.fotótábla/9.). Ezek a fajok időszakosan jelentek csak meg nagyobb mennyiségben a patakban, mely a halas-tó vízszintjének szabályozásával (leeresztés) függhet össze. A Csigere-patakon gyűjtött bevonatokban előforduló kovaalga fajok és a fajösszetétel időbeli változása jól tükrözik a vízfolyás ökológiai állapotát és a vízszint ingadozását, melyeket a halastóból származó víz alapvetően meghatároz. Eredményeink jó alapul szolgálhat a további célzott vizsgálatoknak, melyek során feltárhatjuk ezen hatások (tápanyagterhelés, vízszintváltozás) pontos következményeit egy, még talán természetesnek mondható kis vízfolyáson. Köszönetnyilvánítás A kutatást az Otto Kinne Foundation és az OTKA 75552 támogatta. Irodalom Ács, É. (1988) A Duna bevonatlakó algáinak szezonális dinamizmusa Gödnél májustól novemberig. [Seasonal dynamism of the Danube's periphyton at Göd from may to novemberJ-Hídrol.Táj. 1988. 10: 8-10. Ács, É., Borics, G., Kiss, G., Reskóné, Nagy, M., Várbíró, G.,Kiss, KT. (2007) Fitobenton vizsgálatok tanulságai a Balaton és vízgyűjtője patakaiak példáján. XXV. Országos Vándorgyűlésre benyújtott előadásokról. 7. szekció, Vízbiológia Ács, É., Kiss, K. T. (1991) Investigation of periphytic algae in the Danube at Göd. (1669 river km, Hungary) - Arch. Hydrobiol. Suppl. 89 - Algolo^ical Studies 62: 47-67. Ács, E., Kiss, K.T. (1993) Colonization processes of diatoms on artificial substrates in the River Danube near Budapest (Hungary). - Hydrobiologia 269/270: 307-315. Ács, É., Kiss, K.T., Szabó, K., Makk, J. (2000): Short-term colonization sequence of periphyton on glass slides in a large river (River Danube, near Bpest)-Algological Studies 100, Arch. Hydrobiol. Suppl. 136: 135-156. Ács, E., Szabó, K., Kiss, K.T., Hindák, F. (2003): Benthic algal investigations in the Danube river and some of its main tributaries from Germany to Hungary. - Biologia 58: 545-554. Cholnoky. B. (1933) Analytische Benthos-Untersuchungen. III. Die Diatomeen einer kleinen Quelle in der Nähe der Stadt Vác. Archive für Hydrobiologie 26: 207-254. Kovács, Cs., Kiss, Z. & Padisák, J. (2004). Balaton környéki kis vízfolyások diatómáinak florisztikai és mennyiségi vizsgálatai. Hidrológiai Közlöny 84: 65-68. Kiss.K.T., Ács, É., Szabó, K. (2007) Algák és anyagforgalmi kapcsolataik. „A Dunának, mely múlt, jelen s jövendő...". 50 éves az MTA Magyar Dunakutató Állomása (1957-2007).: Szemelvények az Állomás tudományos eredményeiből, pp. 33-49. Kol, E. & Tamás, G. (1955) A Pécsely-patak mikrovegetációja. Annál. Biol. Tihany 22: 87-105. Kovács, Cs., Padisák, J. & Ács, É. (2005) A bevonatlakó kovaalgák alkalmazása a hazai kisvízfolyások ökológiai minősítésében. Hidrológiai Közlöny 85: 64-67. Németh, J., Vízkelety, É. (1977) Ecological investigations on the algal communities in the catchment area of River Zala. I. Acta Botanica Hungarica 23: 143-166. Otten, J.H. & Willemse, M.T.M. (1988) First steps to periphyton. - Arch. Hydrobiol. 112: 177-195. Pék, A. Sz., Selmeczy, G. B., Balassa, M„ Padisák, J., Kovács, K. (2010) Egy dombvidéki patakszakasz ökológiai állapotbecslése különböző módszerekkel. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 21:163-175. Pór, G., Sára, Z., Padisák, J., Grigorszky, I. & Borbély, Gy. (2000) Előzetes vizsgálatok az Aszóföi-séd kovaalgáinak felméréséhez. Hidrológiai Közlöny 80: 377-378. Sára, Z„ Pór, G„ Padisák, J., Grigorszky, I. & Borbély, Gy. (2000) Az Örvényesi-séd (Pécsely-patak) kovaalgáinak összehasonlító vizsgálata. Hidrológiai Közlöny 80: 380-382. Szabó, K, Kiss, K.T., Ector, L., Kecskés, M., Ács, É. (2004) Benthic diatom flora in a small Hungarian tributary of River Danube (Rákos-stream). - Arch. Hydrobiol. Suppl. Algological Studies 111: 79-94. Szemes, G. (1931) A kádártai források Diatomaceái. Annál. Biol. Tihany 4: 320-341. Szemes, G. (1947) A Zagyva folyó Bacillariophyta-flórájának ökológiai vizsgálata. Borbásia 7: 70-121. Szemes, G. (1948) Untersuchungen über den Zusammenhang zwischen der Wirkung des Wellenschlages und der Zusammensetzung der Biozönose. Annál. Biol. Tihany 18: 213-255. Szemes, G. (1957) Quantitative Analyse der Benthos-Bacillariophyceen in den Quellengebieten von Tapolcafö. Annál. Biol. Tihany. 7: 203-255. Szemes, G. (1957) Die Diatomeen des Balatonsees. Annál. Biol. Tihany. 24: 193-270. Szemes, G. (1959) Die Bacillariophyceen des Szelider Sees. Die Binnengewässer Ungarns. Band I. Budapest. 410 pp.