Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
6. szám - LII. Hidrobiológus Napok: „Alkalmazott hidrobiológia” Tihany, 2010. október 6-8.
10 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 6. SZ. Tipikusan rétegzett tavakra jellemző kodonok voltak a P, L„ és T, melyek közül csak a két utóbbi tudott dominanciát kialakítani felszíni, vagy mélységi maximummal (Ceratium hirundinellá), fotikus rétegben mélységi maximummal (Planctonema lauterbornii). Az 1. táblázatból láthatjuk, hogy nem a gyakori kodonokról van szó, azonban előfordulásuk esetében meghatározóak voltak. A Kurityán esetében tapasztalt mélységi G kodon maximum azért érdekes, mert metalimnionban előforduló kodonokat (Z, R, V) nem mutattunk ki mintáinkból, azonban a rendkívül stabil rétegződés, és 'nyugvó' epilimnion (lb. ábra I. oszlop, vízhőmérséklet egyenletes csökkenése) magyarázza az Eudorina elegáns tápanyagban gazdagabb, metalimnetikus preferenciáját. Kur d c Her c I OrD E OrE L Nye c •max •epi zeuf 1=1 z ox 1 2 max OZgpj iz e uf uz ox 3. ábra a) az egyes bányatavak maximális -, epilimnion -, eufórikus -, oxikus - mélysége b) ugyan ezen értékek maximális mélységhez viszonyított százalékos értékei Ösk - Öskü, Kur-Kurityán, Her-Herbolya, OrD-Ormosbánya Dél, OrE-Ormosbánya E„ Nye - Nyékládháza 1. táblázat 10 m mélységig elemzett leggyakoribb 15 kodon, valamint a kodonokat alkotó első három leggyakoribb taxon (a kodonok melletti darabszám a kodonok előfordulási száma az 1-2. ábra III. oszlop mintáiban) Kodon db 2. 3. J 127 Tetraedron minimum Elakatohtrix spirochroma Laeerheimia hindakii \2 80 Chromulina minima Rhodomonas minuta Chlamydomonas sp. D 58 Cyclotella sp. (5um) Centrales sp.(8um) Nitzschia acicularis XI 42 Chlorella sp. Monoraphidium minutum Monoraphidium convolutum P 33 Closterium acutum v. variabile Cosmarium tenue Cosmarium polygonum v. depressum K 31 Aphanocapsa delicatissima Aphanocapsa sp. Aphanocapsa parasitica HI 28 Aphanizomenon issatschenkoi Aphanizomenon ovalisporum Anabaena sp. F 25 Oocystis lacustris Elakatothrix gelatinosa Oocystis parva W1 22 Carleria sp. Trachelomonas planctonica Trachelomonas sp. Y 22 Cryptomonas marssonii Cryptomonas sp. Cryptomonas ovata X3 21 Chrysococcus rufescens Kephyrion rubriclaustri Schroederia setigera Lo 19 Merismopedia glauca Merismopedia tenuissima Ceratium hirundinella T 15 Planctonema lauterbornii SI 10 Pseudanabaena limnetica Planktolyngbya limnetica W2 9 Trachelomonas woycickii Trachelomonas volvocina Trachelomonas volvocinopsis Fontos megállapításaink tehát, hogy a vizsgált bányatavak esetében a trofogén zóna mélysége az epilimnion mélysége, míg a biomassza mélységi maximum a fotikus mélység által tünt meghatározottnak, vagyis az epilimnetikus mélységektől 'függetlenül' minden esetben találtunk a fotikus/afotikus réteghatáron maximális biomasszát mutató kodont. Rétegzett, mezotróf tavak esetében ez a T (Kurityán, Ormosbánya D.), eutróf esetében a Hl/Sl (Herbolya) kodonok voltak. A Ceratium hirundinella (L 0), mint sekély-mély, oligotróf-eutróf tavakra is jellemző kodon, jelen esetben mind a trofitás, mind a keveredési mélység által meghatározottan teljesen ellentétes környezet dominanciájára is képes volt (Ormosbánya E., Nyékládháza). A jobbára mezo-eutróf bányatavak példáján láthattuk, hogy ezen funkcionálisan mély, ugyanakkor hipolimnetikusan tápanyag-gazdag tavak epilimnionjának fitoplanktonja talán jobban hasonlít sekély tavak fotikus rétegére, mintsem oligotróf mély tavak epilimnetikus fitoplankonjára. Köszönetnyilvánítás Köszönjük Sziszter Ferenc, Laskó Miklós (EMHE), és Bierling István segítségét a fenti bányatavak mintázásánál. A kutatást az OTKA (K 75552) támogatta. Irodalom Abonyi, A., Krasznai E., Padisák J. (2009): Hazai mély bányatavaink rétegződési sajátosságai. Hidrológiai Közlöny 89: 80-84. Borics, G., G. Várbíró, I. Grigorszky, E. Krasznai, S. Szabó, K. T. Kiss (2007): A new evaluation technique of potamoplankton for the assessemnt of the ecological status of rivers. Large Rivers, 17. Archiv für Hydrobiologie Supplement 161: 465-486. Borics, G., Krasznai E., Várbíró G., Abonyi A., Grigorszky I., Szabó S. (2008): Néhány Tisza-menti holtág jellegzetes fitoplankton asszociációi. Hidrológiai Közlöny 88: 34-36. Krasznai, E., G. Borics, G. Várbíró, A. Abonyi, J. Padisák, Cs. Deák, B. Tótmérész (2010): Characteristics of the pelagic phytoplankton in shallow oxbows. Hydrobiologia 639: 173-184. Kattner, E., Schwarz,D., Maier, G. (2000): Eutrophication of gravel pit lakes which are situated in close vicinity to the River Donau: water and nutrient Transport. Limnologica 30: 261-270. Leitäo, M., S. M. Morata, S. Rodriguez & J. P. Vergon, (2003): The effect of perturbations on phytoplankton assemblages in a deep reservoir (Vouglans, France). Hydrobiologia 502: 73-83. Lund, J. W. G., C. Kipling & E. D. Leeren (1958): The inverted microscope method of estimating algal numbers and the statistical basis of estimation by counting. Hydrobiologia 11: 143-170.
