Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

5. szám - Nagy László: Buzgárokból kimosott homok vizsgálata

45 A Tisza rejtélyesnek tünő vízállás-változásai Martfűnél Bezdán Mária 1113. Budapest, Vincellér u. 40. A Tisza kisvízi áradó ága 1907 decemberében Kivonat: A Szerző a Tisza napi vízállásainak feldolgozása során meglepő jelenségre figyelt fel. A Tisza vízfelszín-görbéje Martfűnél időnként úgy viselkedett, mintha ott egy mellékfolyó lenne. Hasonló jelenséggel a Maros torkolatánál lehet találkozni, amikor is a mellékfolyó árhulláma koncentráltan megnöveli a Tisza vízállását. Martfűnél azonban semmilyen mellékfolyó nincs. A Hármas-Körös Csongrádnál ömlik a Tiszába, és felette Tiszaug állomás van. Itt azonban a Martfűnél tapasztalható kiugrásnak semmi nyoma nem mutatkozott. A Zagyva sem okozhatta, mert Szolnoknál sem jelentkezett a vízállásban hasonló változás. A tanulmány a martfűi jelenség kapcsán nagy valószínűséggel igazolja a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl talaj- és mélységi vizeinek kapcsolatát a régi - eltemetett - meder-rendszerek révén. Kulcsszavak: folyóvíz, talajvíz, magyar Alföld. Előzmények A Tisza napi vízállásainak feldolgozása során meglepő jelenségre figyeltem fel. A Tisza vízfelszín-görbéje Martfűnél időnként úgy viselkedett, mintha ott egy mellékfolyó lenne (l.ábra). Hasonló jelenséggel a Maros torkolatánál lehet találkozni, amikor is a mellékfolyó árhulláma koncentráltan megnöveli a Tisza vízállását (2. ábra). Martfűnél azonban semmilyen mellékfolyó nincs. A Hármas-Körös Csongrádnál ömlik a Tiszába, és felette Tiszaug állomás van. Itt azonban a Martfűnél tapasztalható kiugrásnak semmi nyoma nem mutatkozott. A Zagyva sem okozhatta, mert Szolnoknál sem j elentkezett a vízállásban hasonló változás. 86 c < B 84 0£ •S 82 u n E 80 'S íj 78 c N 76 h OJj 74 c 74 •2 72 -18. -19. -20. A Tisza középvízi hossz-szelvényei 1902 áprilisában er «t E 86 82 78 76 /sssss/sw y 3. ábra: A Tisza kisvízi áradó ága 1907 decemberében A Maros illetve a Hármas-Körös árhulláma azonban legtöbbször nem csak a torkolatra koncentrálja magát, hanem távolabb is felhat (4. ábra) (Bezdán, 2008). Ebben eltérnek a Martfű állomásnál észlelt jelenségtől -17. -18. 1. ábra: A Tisza középvízi hossz-szelvénye 1902 áprilisában A Tisza kisvízi hossz-szelvényei 1908 februárjában Maros árhullámmal duzzasztva A Tisza kisvízi hossz-szelvényei 1909 márciusában Maros és Hármas-Körös árhullámmal -20. -21. -22. -23. -24. 4. ábra: A Tisza kisvízi hossz-szelvényei 1909 márciusában Maros és Hármas-Körös árhullámmal Nem észlelési hiba, és nem elírás, mert ismétlődő jelenségről van szó, illetve több napon át tarthat a vízállás kiugrása, illetve lesüllyedése (5. ábra). A Tisza kisvízi hossz-szelvényei 1909 júniusában 2. ábra: A Tisza kisvízi hossz-szelvényei 1908 februárjában Maros árhullámmal duzzasztva 2. A jelenség behatóbb vizsgálata Mielőtt még az okozó tényező keresésére indultam volna, a rendelkezésemre álló (1876-2009) időszak napi vízállás-adataiból megrajzoltattam a felszín-görbéket, hogy ráleljek a kirívó esetekre. Mint kiderült, ez a jelenség Martfűnél mindig is jelen volt (Bezdán, 2010), időnként a duzzasztás helyett süllyesztést okozva a Tiszában (3. ábra). -25. -26. -27. -28. -29. /sssss/ysss* y ^ 5. ábra: A Tisza kisvízi hossz-szelvényei 1909. júniusában