Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

5. szám - Orlóci István–Szesztay Károly: A vízgazdálkodás tervezése

32 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 5. SZ. - Melyek a vízgazdálkodás jelenlegi eredményei (színvo­nala) és azok megtartásának kockázatai és feltételei? - A tervezés időszakában mennyiben érvényesülnek a „vízgazdálkodási egyensúly" alábbi feltételei? a víz iránti szükségletek kielégítése legyen összhangban más társadalmilag elismert célok teljesítésével, a vízkészletek elosztását, valamint a vízháztartás és a víz­igények szabályozásának arányosságát a társadalmi haté­konyság szabja meg, a gazdasági döntésekben (területhasználatokban és tevé­kenységekben) érvényesüljenek a hidrológiai potenciál hos­szú távú védelmének és hasznosításának szempontjai, a külpolitikában a súlyúknak megfelelő szerepet kapja­nak a közös vízgyűjtőn levő országokhoz fűződő vízgazdál­kodási érdekeink. - Melyek a régió vízföldrajzának társadalmi-gazdasági jelentőségű tulajdonságai? - Melyek a vízgazdálkodásra jelentős hatást gyakorló ter­mészeti, társadalmi-gazdasági, valamint müszaki-tudomá­nyos folyamatok? - Mekkora az emberi beavatkozások mértéke a vízháztar­tási és vízminőségi folyamatokban és mi ezeknek a kritikus szintje a jövőben? - Hogyan alakulhatnak a vízigények és, mik ezek kielégí­tésének feltételei és következményei? - Mi a hidrológiai viszonyok szerepe a tájfejlődésben, valamint más természeti erőforrások hasznosításában (me­zőgazdaság, erdészet, bányászat stb.)? - Miként lehet a vízkészletek társadalmi-gazdasági hasz­nosságú adottságait hasznosítani? - Mik az élet- és vagyonbiztonság vízgazdálkodási fela­datai? - Melyek a vízkészletek védelmének és fejlesztésének le­hetséges módozatai? - Milyen és hogyan fejleszthető az integrált vízgazdálko­dás intézményrendszere? Az integrált vízgazdálkodás lényegében koordináció, a­melynek hatékonyságát az szabja meg, hogy mennyire egy­séges az érdekelteket összekötő intézményrendszer, és mi­lyen mértékű a politikai, valamint a gazdasági támogatott­ság. A terv értékét elsősorban az szabja meg, hogy mennyi­re sikerül a víz sokrétű szerepét és kölcsönkapcsolatait fel­tárni és szabályozásának hosszútávra előnyös módozatait meghatározni. Ennek alapvető feltétele az, hogy a tervező munka ágazatközi és interdiszciplináris legyen. A tervezési terület - a régió - kijelölése A tervezés előkészítésének fontos feladata a területi ta­goltság meghatározása. A területi egység olyan földrajzi tér, amelynek egyes helyeit és sokféle élő és élettelen elemét valamilyen természeti vagy gazdasági sajátosság kapcsolja össze, szervezi vagy rendezi rendszerbe. Példaként utaljunk a meteorológiai körzetre, a természeti tájra, a vízgyűjtő-te­rületre, vagy közigazgatási, ill. a gazdasági körzetek bárme­lyik fajtájára. A vízgazdálkodás vonatkozásában alapvető rendszer-lehatárolási feltétel a hatásterjedés mechanizmusa. l.ábra A környezeti hatások közgazdasági értelmezésben "kül­ső" hatások, avagy externalitások. Ezek általában jól megfi­gyelhetők a víz térszíni áramlási rendszereiben (a csapadék­nál, folyókban, tavakban, stb.). Sokkal rejtettebb azonban a térszín alatti és a tározásos vízrendszerekben terjedő hatás. Emellett a vízforgalom fizikai sajátosságainak megváltozá­sa általában közvetlenül és rövid idő alatt teijed, míg a víz élővilágában általában nagyon késleltetve jelentkeznek a változásra utaló és megfigyelhető tünetek. A vízháztartási változások talaj fejlődési következményei pedig általában évtizedek-évszázad során alakulnak ki. A természeti régiók főbb tényezőit és azok hierarchikus elrendeződésének, valamint vizes aspektusú tagoltságának vázlatát az 1. ábra szemlélteti. Az első (felső) sor az állandó tulajdonságú, valamint a változékony, de tartósan stacioner viselkedésű élettelen tényezőket (a domborzat, kőzet, sugár­zás, csapadék, légmozgás); emberi tevékenységek alig befo­lyásolják, változásuk geológiai időléptékű. A második sor­ban a regionális méretű tényezők és folyamatok találhatók, amelyeket az emberi tevékenységek már jelentősen befolyá­solnak és változásuk emberi időléptékben is felismerhető. Az ábra harmadik része az "élet közege" amely három rész­re tagolt, és az igen változékony, valamint az emberi hatá­sokra rövid idő alatt változó "helyi" tényezőket és folyama­tokat tartalmazza. A vízföldrajzi tájtipusok tényezői és folyamatai

Next

/
Oldalképek
Tartalom