Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

5. szám - Orlóci István–Szesztay Károly: A vízgazdálkodás tervezése

32 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 5. SZ. - Melyek a vízgazdálkodás jelenlegi eredményei (színvonala) és azok megtartásának kockázatai és feltételei? - A tervezés időszakában mennyiben érvényesülnek a „vízgazdálkodási egyensúly" alábbi feltételei? a víz iránti szükségletek kielégítése legyen összhangban más társadalmilag elismert célok teljesítésével, a vízkészletek elosztását, valamint a vízháztartás és a vízigények szabályozásának arányosságát a társadalmi hatékonyság szabja meg, a gazdasági döntésekben (területhasználatokban és tevékenységekben) érvényesüljenek a hidrológiai potenciál hosszú távú védelmének és hasznosításának szempontjai, a külpolitikában a súlyúknak megfelelő szerepet kapjanak a közös vízgyűjtőn levő országokhoz fűződő vízgazdálkodási érdekeink. - Melyek a régió vízföldrajzának társadalmi-gazdasági jelentőségű tulajdonságai? - Melyek a vízgazdálkodásra jelentős hatást gyakorló természeti, társadalmi-gazdasági, valamint müszaki-tudományos folyamatok? - Mekkora az emberi beavatkozások mértéke a vízháztartási és vízminőségi folyamatokban és mi ezeknek a kritikus szintje a jövőben? - Hogyan alakulhatnak a vízigények és, mik ezek kielégítésének feltételei és következményei? - Mi a hidrológiai viszonyok szerepe a tájfejlődésben, valamint más természeti erőforrások hasznosításában (mezőgazdaság, erdészet, bányászat stb.)? - Miként lehet a vízkészletek társadalmi-gazdasági hasznosságú adottságait hasznosítani? - Mik az élet- és vagyonbiztonság vízgazdálkodási feladatai? - Melyek a vízkészletek védelmének és fejlesztésének lehetséges módozatai? - Milyen és hogyan fejleszthető az integrált vízgazdálkodás intézményrendszere? Az integrált vízgazdálkodás lényegében koordináció, amelynek hatékonyságát az szabja meg, hogy mennyire egységes az érdekelteket összekötő intézményrendszer, és milyen mértékű a politikai, valamint a gazdasági támogatottság. A terv értékét elsősorban az szabja meg, hogy mennyire sikerül a víz sokrétű szerepét és kölcsönkapcsolatait feltárni és szabályozásának hosszútávra előnyös módozatait meghatározni. Ennek alapvető feltétele az, hogy a tervező munka ágazatközi és interdiszciplináris legyen. A tervezési terület - a régió - kijelölése A tervezés előkészítésének fontos feladata a területi tagoltság meghatározása. A területi egység olyan földrajzi tér, amelynek egyes helyeit és sokféle élő és élettelen elemét valamilyen természeti vagy gazdasági sajátosság kapcsolja össze, szervezi vagy rendezi rendszerbe. Példaként utaljunk a meteorológiai körzetre, a természeti tájra, a vízgyűjtő-területre, vagy közigazgatási, ill. a gazdasági körzetek bármelyik fajtájára. A vízgazdálkodás vonatkozásában alapvető rendszer-lehatárolási feltétel a hatásterjedés mechanizmusa. l.ábra A környezeti hatások közgazdasági értelmezésben "külső" hatások, avagy externalitások. Ezek általában jól megfigyelhetők a víz térszíni áramlási rendszereiben (a csapadéknál, folyókban, tavakban, stb.). Sokkal rejtettebb azonban a térszín alatti és a tározásos vízrendszerekben terjedő hatás. Emellett a vízforgalom fizikai sajátosságainak megváltozása általában közvetlenül és rövid idő alatt teijed, míg a víz élővilágában általában nagyon késleltetve jelentkeznek a változásra utaló és megfigyelhető tünetek. A vízháztartási változások talaj fejlődési következményei pedig általában évtizedek-évszázad során alakulnak ki. A természeti régiók főbb tényezőit és azok hierarchikus elrendeződésének, valamint vizes aspektusú tagoltságának vázlatát az 1. ábra szemlélteti. Az első (felső) sor az állandó tulajdonságú, valamint a változékony, de tartósan stacioner viselkedésű élettelen tényezőket (a domborzat, kőzet, sugárzás, csapadék, légmozgás); emberi tevékenységek alig befolyásolják, változásuk geológiai időléptékű. A második sorban a regionális méretű tényezők és folyamatok találhatók, amelyeket az emberi tevékenységek már jelentősen befolyásolnak és változásuk emberi időléptékben is felismerhető. Az ábra harmadik része az "élet közege" amely három részre tagolt, és az igen változékony, valamint az emberi hatásokra rövid idő alatt változó "helyi" tényezőket és folyamatokat tartalmazza. A vízföldrajzi tájtipusok tényezői és folyamatai