Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
5. szám - Kiss Tímea–Andrási Gábor: A horvátországi duzzasztógátak hatása a Dráva vízjárására és a fenékhordalék szemcse-összetételének alakulására
KISS T. - ANDRÁSI G.: A horvátországi duzzasztómüvek hatása 23 nak. Az adatok különbözősége rávilágít arra, hogy nagyon sok tényező befolyásolja a mérési eredményeket, s mivel sem a mérési módok nem egyeznek, sem a mérési helyek, az eredmények összehasonlítása nem lehet célravezető. Az általunk alkalmazott módszernek ki kell emelni azt az előnyét, hogy gyorsan és nagyon sok pontról lehet vele méréseket készíteni ugyanabban az időben. 3. táblázat A szemcseméret alakulása a BotovoBélavár-Barcs szakaszon Szekeres (2003) és saját Szekeres(2003) átlagos szemcseméret Saját mérés átlagos szemcseméret Saját mérés legnagyobb szemcseméret Botovo 10,8-14,6 4,3 74,7 Bélavár 3,5-12 4,3 55,6 Barcs 1,3-1,15 4,2 38,7 Key words: KISS TÍMEA ANDRÁSI GÁBOR A Dráva görgetett hordaléka igen gyengén osztályozott, bár folyásirányban lefelé javuló tendenciát mutat. Ugyanakkor a csúcsosság azt mutatja, hogy egyre kisebb mértékben érezhető a Donja Dubrava-i erőmű által generált mesterséges árhullámok hatása. A Mura hatása itt is érvényesül, mivel az addig osztályozottabb üledékhez, hozzáérkezik egy más jellegű üledék a Murából, rontva a torkolat alatti szakaszon az osztályozottságot. A Szekeres-féle (2003) adatok és a saját eredményeink közötti eltérések valószínűleg abból adódnak, hogy a meder más részén készültek a mérések, eltérőek voltak a vízállások és teljesen különböző módszerrel történtek a mérések. Az általunk alkalmazott módszer előnye, hogy egyszerűen és könnyen lehet vele mérni, mert nem igényel bonyolult eszközállományt. Emellett az alkalmazott szoftverrel a minták kiértékelése gyors, ugyanakkor csak száraz zátonyon és nem mozgó hordalék esetében alkalmazható. Irodalom Bérezi I. - Balogh K. 1991: A törmelékes üledékes kőzetek szövete. In: Balogh K. (szerk): Szedimentológia I. Akadémiai Kiadó, 454-499. Bogárdi J. 1942: Vízfolyások hordalékmérései. Hidrológiai Közlöny 22/7-12,264-276. Bogárdi J. 1971: Vízfolyások hordalékszállítása. Akad. Kiadó, 36-437. Brierley G. J - Fryirs K.A. 2005: Geomorphology and River Management. Applications of the River Styles Framework. Blackwell Publishing 93-103. Goudie A. 2000: The human impact on the natural environment. Blackwell Publishers, 203-261. Gupta A. 2007: Large Rivers. Geomorphology and Management. John Wiley and Sons, 281-289. Hankó Z. 1964: Nyílt felszínű vízfolyások hordalékszállító-képessége. Hidrológiai Közlöny 44/7, 307-309. Ihrig D. 1973: A magyar vízszabályozás története. Országos Vízügyi Hivatal, Budapest, 398-414. Ivicsics L.- Szekeres J. 1996: A bősi vízlépcső hatása a magyar FelsőDuna vízjárására és hordalékviszonyaira. Földrajzi Értesítő 45/3-4, 235-252. Kiss T. - Blanka V.- Sipos Gy. 2009: Morphomertic change due to altered hydrological conditions in relation with human impact, River Hernád, Hungary. Zeistnft fur Geomorphologie 53/2, 197-213. Knighton D. 1998: Fluvial Form and Processes : A new perspective. Arnold, London, 187-242. Lóczy D. - Veress M. 2005: Geomorfológia I. Földfelszíni folyamatok és formák. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs, 62-68. Mantuáno J. 1974: A Dráva vízjárásának vizsgálata. Vízügyi Közlemények 56/3, 368-401. Rákóczi L. 1989: Vízlépcsők hatása a hordalék- és mederviszonyokra. Vízügyi Közlemények 71/1, 5-24. Rákóczi L.- Szekeres J. 2003: A görgetett hordalék mintavétel felülvizsgálatavízalatti video segítségével. Hidr, Közi. 83/3, 151-156. Remenyik B. 2005: Adatok a Dráva-szabályozás történetéből. Hidrológiai Közlöny 85/3, 27-32. Stelczer K. 1967: A folyami hordalék kopása. Vízügyi Közlemények 49/2, 159-181. Szabó J. 2006: A vízgazdálkodás geomorfológiai vonatkozásai. In: Szabó J.- Dávid L. (szerk): Antropogén geomorfológia. Debrecen, 168-190. Szekeres ). 2003: A Dráva hordalékjárásának vizsgálata a legfrissebb adatok figyelembevételével. Összefoglaló jelentés, Bpest, VITUKI. A kézirat beérkezett: 2011. március 22-én Essays of the Croatian water power plants on the hydrology and bed-load size of the River Dráva Kiss, T. - Andrási, G. Water power plants have considerable effect on water and sediment regime, as they alter the hydrology of the river. On the Croatian section of the Dráva River water power plants were built in the second half of the 20 l h century. The aim of the present research is to investigate their effects on water regime and grain-size of the bed-load material. After the installation of the water power plants the low-, the medium-, and the high water levels have decreased considerably, the number of flood-days reduced, but at the same time they generate daily flood-waves. The greater pebbles are trapped in the reservoirs. However, below the confluence of the Mura River some proportion of the bed-load is replaced, which is useful in terms of fluvial forms and habitats. Dráva River, power plant, water regime, bed-load, grain-size PhD, egyetemi docens az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékén, e-mail: kisstimi@gmail.com MSc geográfus, táj- és környezetföldrajz szakirányon 201 l-ben végez az SZTE-n. e-mail: andgab@freemail.hu 5. Összegzés A Dráván a vízerőművek hatására csökkent a kis-, közepes- és nagyvizek szintje, mely egymás utáni üzembe helyezésükkel egyre inkább jellemzővé vált. A mediterrán hatásra jelenlévő őszi vízállás-maximum folyamatosan gyengült, szinte eltűnt, de a tavaszi és nyári árvizek is mérséklődtek. Folyamatosan csökkent az árvizes napok száma. A vízállás tartóssági görbékből jól látható a vízszintek csökkenése, a nagyvizek gyakorisága is csökkent, miközben a kisvizek egyre tartósabbá váltak. Ugyanakkor a Donja Dubrava-i erőmű napi 100-150 cm magas árhullámokat okoz a Dráva őrtilosi szelvényében, miközben a természetes állapotban a napi vízszint-ingadozás csak néhány cm volt. Ezek együttesen afelé mutatnak, hogy a Dráva energiaviszonyai is megváltozhattak. A vizsgált zátonyokon mind folyásirányban lefelé, mind a part felé egyre csökken a kavicsos fenékhordalék szemcseösszetétele. Ez azt mutatja, hogy a zátonyok sem tekinthetők egységesnek: sodorvonal felöli, illetve folyásiránnyal szembeni végükön a nagyobb szemcsék akkumulálódnak. Emellett a zátonyon a hordalék több hullámban akkumulálódhat. A zátonyokra jellemző fenti hordalékviszonyok ismerete tehát azért fontos, mert egy hosszabb szakasz vizsgálatánál nem mindegy, hogy honnan származnak a minták. Ezért mi a további összehasonlításokhoz a zátonyok felszínén több ponton mértük meg a szemcseösszetételt, s ezek átlag-görbéivel dolgoztunk tovább. Az átlagos és legnagyobb szemcseátmérők folyásirányban lefelé, - ha nem is lineárisan - de csökkenek, tehát egyre finomodik lefelé a hordalék: a varasdi tározó felett a legnagyobb szemcseméret 96,9 mm volt, a Barcs feletti mérőpontra ez 38,7 mm-re csökkent. A tározók hordalékcsapdázó szerepét a legnagyobb szemcseméret csökkenése és a szemcse-összetételi görbék ferdesége mutatta leginkább. A Mura hatására a Dráva hordaléka durvul, azaz hozzájárul az erőművek tározóterében csapdázódott hordalék pótlásához. Abstract:
