Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

5. szám - Nagy István: Vízgondok kezelése az Alföldön: talajvíz-gazdálkodás, rugalmas üzemrend

8 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 5. SZ. bizonyos határok között lehet-, illetve célszerű kialakítani; ezzel is biztosítva a tényleges helyzetnek megfelelő - rugal­mas - szolgáltatást. Többletvizes üzemrend vegyes vezérléssel Amennyiben a vízrendszereket az előző részben leírtak szerint üzemeltetjük, a lehető leghosszabb ideig tudjuk biz­tosítani az érdekeltek számára kedvező alsó vezérléses ü­zemmódot. Ez a vízrendszerek jelenlegi kiépítettsége mel­lett azt jelenti, hogy általában 5 évnél ritkábban fordul elő olyan helyzet, amikor egy időszakban át kell térni vegyes, vagy felső vezérlésű üzemmódra. Amikor a rendszer kapa­citása nem teszi lehetővé az igényeknek megfelelő kiszolgá­lást, akkor az üzemeltetőnek - vagy az arra jogosultnak - e­gyes térségekre, vagy területekre vízvezetési vagy vízvéte­lezési korlátozást kell elrendelni az előre elfogadott, vagy jogszabályban meghatározott sorrend szerint. Ilyen esetek­ben kerülhet sor többletvíz ideiglenes tározására az erre al­kalmas területek igénybevételével, felvállalva az okozott kár megtérítését. Emellett mérlegelni kell, hogy a kapacitá­sok növelésével (csatornakotrás, hordozható szivattyú fel­vonultatása és üzemeltetése, stb.) járó költségek arányban vannak-e az elhárított kárral. A döntést a finanszírozóknak, vagy képviselőjüknek kell meghozni. Többletvizes üzemrend felső vezérléssel Ilyen üzemrend alkalmazására a gyakorlatban rendkívül ritkán, sajátos körülmények között kerülhet sor. Például: a­mikor a rendszer elégtelen kapacitásai miatt belterületek vé­delme érdekében a külterületekről való vízelvezetést korlá­tozni kell; szivattyús vízelvezetésnél a szivattyútelep üzem­képtelensége esetén, stb.. Rendkívüli üzemrend: Rendkívüli üzemrendet olyan helyzetekben kell bevezet­ni, amelyek váratlanul jelentkeznek és előre nem tervezhe­tők. Ilyenkor szükségessé válhat a rendszer egy részén, vagy egészén a felső vezérlésű üzemmódra való áttérés. Például: ha a vízrendszert rendkívüli vízszennyezés éri, vagy nagy árvizek esetben - a torkolati zsilip és a hozzá csatlakozó töltések állékonyságának megóvása érdekében ­a védelemvezetés üzemrendtől eltérő magasabb vízszint tar­tását írja elő a csatornában). (1999-ben a Hortobágy-Berety­tyó magas vízállása miatt beemelési korlátozást rendeltek el. A beemelhető vízmennyiség csak az érintett belterületek részleges vízelvezetését tette lehetővé, a külterületekre tel­jes vízelvezetési korlátozást kellett alkalmazni.) Normál üzemrend: Egy vízrendszerben normál üzemrendet kell tartani, ha sem aszályos, sem többletvizes, sem rendkívüli állapot nem áll elő. A normál üzemrend célja: a nagytérségben keletkező, az oda bejutó, vagy bevezethető víz hasznosítása; tározása a talajban és a tározókban; a felszín alatti vízkészlet növelése; a talajvízszint optimális szinten való tartása; a rendszerben keletkező többletvizek lehetőleg rendszeren belüli hasznosí­tása; s ha ez nem lehetséges, akkor elvezetése. Normál üzemrend esetére meg kell határozni a vízrend­szer egyes elemeinél (csatorna szakasz, tározó, stb.) tartan­dó vízszint tartományokat és ennek megfelelően kell a víz­szint-szabályozó elemeket és a szivattyútelepeket üzemel­tetni. Az üzemrendnek rugalmasan kell igazodnia a minden­kori igényekhez, a térségben kialakuló, vagy kialakult vízál­lapotokhoz. Ha egy csatorna mentén a talajvízszint az optimálisnál mélyebben van, akkor a talajvízszint emelését a csatornában tartott minél magasabb vízszinttel tudjuk elősegíteni. Nor­mál üzemrendnél a csatornában tartható legmagasabb víz­szintet a csatorna menti legmélyebb területek tűrőképessége határozza meg. 1970 után - az úgynevezett „gabona prog­ram" végrehajtása során - jelentős rét-legelő és vízállásos területeket vontak szántó művelésbe. (1970 és 1990 között 95000, majd a kárpótlás után, 1990-2009 között további 176000 hektárral csökkent a rétek, legelők területe.) Emiatt a csatornákban tartandó vízszintet csökkenteni kellett, ami maga után vonta a talajvízszint csökkenését; ott is, ahol erre nem volt igény, s a többlet vizek ideiglenes tározási lehető­sége is megszűnt e földeken. Amennyiben e területeket víztűrő, vagy magasabb talajvízszintet elviselő, illetve megháláló kultúrákkal hasznosítjuk, biztosítani lehet a csatornákban magasabb vízszint tartását; s ezzel a talaj­vízszint emelését. így megfordíthatnánk a mintegy 150 éve tartó lecsapolási folyamatot; és elősegítenénk a talaj­víz-gazdálkodás minél nagyobb területen való megvaló­sítását. A kiépített vízpótló rendszerekből jelentős hosszúságú vízelvezető csatorna feltöltése, vízpótlása lenne biztosítha­tó, ezzel a talaj vízkészletének növelése; amennyiben en­nek, - elsősorban - finanszírozási kérdéseit megoldanánk. Célszerű megvizsgálni mik a feltételei a meglévő lehetősé­gek kihasználásának. Javasolt üzemrend: Rugalmas üzemrend, lehető leghosszabb ideig tar­tandó alsó vezérléssel. Rugalmas üzemrenden a szolgáltató rendszerrel szemben támasztott, - éven belüli és évek között is változó - követel­ményekhez igazodó, azok kielégítését lehetővé tevő üzem­rendet értünk. A rugalmas üzemrend tartalmazza az aszá­lyos, a többletvizes, a rendkívüli és a normál időszakban e­lőírt gyakorlatot, az egyes üzemrendekre való áttérés szabá­lyait, az irányítási és döntési jogosultságokat, az üzemvitel dokumentációs és tájékoztatási rendjét. A szolgáltató rend­szerek várhatóan egyre gyakrabban és egyre hosszabb i­deig fognak a korábbinál szélsőségesebb időjárási körül­mények között működni, feladatuk egyre több célúvá válik, amihez az üzemrend rugalmas alakításával és a művek ehhez igazodó, ezt elősegítő korszerűsítésével kell alkalmazkodni. Az árvizek gyakoriságának, szintjének és tartósságának növekedése miatt egyre nagyobb szerepe lesz a szivattyútelepek megfelelő kialakításának és üzemelteté­sének. A szolgáltató rendszerek üzemeltetési költségei kö­zött a szivattyúzás költségei egyre nagyobb arányt képvisel­nek, s ma már meghatározó jelentőségűek. Az üzemelési költségek csökkentése, a rugalmas üzemrend alkalmazá­sa és garantált betartása érdekében a szivattyútelepek automatizálása ma már kötelező követelmény. Az üzem­rendet az új igények valamint az üzemelési tapasztalatok fi­gyelembevételével rendszeresen korszerűsíteni kell. A szolgáltatói rendszer üzemirányítását az előzőek fi­gyelembevételével kell kialakítani. A hatályos jogszabályok több évtizedes hagyományo­kon alapulnak, alapvetően az 1970-es években, illetve ko­rábban kialakult gyakorlathoz igazodnak. A rendszerek üze­meltetésével kapcsolatban nincs előírás, csak utalás a jog­szabályokban. Szolgáltató művek fenntartása A szolgáltató művek közös jellemzője, hogy amennyiben a szükséges fenntartási munkákat évente nem végezzük el, akkor kapacitásuk, üzemképességük gyors ütemben csök­ken, két-három éven belül akár megfeleződhet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom