Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

4. szám - Bezdán Mária: Az aszály, a belvíz és a talajvíz összefüggései a Tisza alföldi vízgyűjtőjén

59 Azonban a rendszeres karbantartások elmaradása miatt a megépült rendszerek már nem töltik be a tervezett feladatukat (Fodor F. 1952). Az öntöző főcsatornákból annak benőttsége és feliszapolódása miatt nem tud víz szivárogni a környezetébe. A belvíz-csatornák és a szivárgó csatornák a csapadékkal bemosódó vízzáró talaj részecskék miatt nem képesek a bennük összegyűlő vizeket beszivárogtatni. Ez növeli a belvíz-boritottság mértékét. A duzzasztómüvek hatására a folyókban kialakult magasabb kisvízi vízállások nem engedik a talajvíz szintjét mélyebbre süllyedni. Pontosabban a duzzasztott és lelassult vízlevezetésű folyószakaszoknak nincs szüksége nagyobb vízpótlásra a talajvízből, így az kevésbé fogy, és kisvízi szintje sem süllyed le mélyebbre, mint a folyók kisvízi szintje. Kivételt képeznek a nagy vízkivételü talajvíz kutak hatásterületei. Továbbá a heves árhullámok esetében is alacsonyabb lehet a talajvíz szintje a folyó vízállásánál. A talajvíz kisvízi szintjének magasabb volta jellemzően a Tiszántúlon, nagy kiteij edésü területen (Tóth 1995, Vágás 1995) megváltoztatta a kezdeti feltételét a talajvíz további szintjeinek alakulásában. Ez a területen tárolt vízkészletek növekedését eredményezte. Azonban a csapadékszegény időszakokban még most sincs olyan magasan a talajvíz szintje, hogy az látványosan javítana az aszályos időszakokon. Továbbra is az öntözés marad feladatként. A csatornahálózatok rendszeres kotrási munkálataival a kiszolgáló rendszer mentén javítható lenne a talaj vízellátottsága. A belvíz vonatkozásában javasolt egy pénzügyi alap elkülönítése arra a célra, hogy a terület csatornáinak éves karbantartási munkálatai elvégezhetők legyenek. Ezzel a nem magas talajvízállású területeken csökkenthető lenne a belvíz területi megjelenése. Továbbá csökkenthető lenne a szivatytyúzás mértéke, és vele együtt a ráfordított energia is. Továbbá javasolt azon területek meghatározása, ahol a belvíz a magas talajvíz miatt alakul ki. Az érintett parcellákon célszerű a művelési ág átminősítése. Leggazdaságosabb megoldás a fásítás. A telepített erdőkkel nemcsak a terület mikroklímája javulna, de a talajvíz szintje is csökkenne. Irodalom: Bezdán, M.: Teljesítőképességi elemzés az algyői belvízrendszer példáján. Hidrológiai Közlöny, 1994. 6. Csatári B. et al 2001: A Tisza-vidék problémái és fejlesztési lehetőségei. Fejlesztési program. Kecskemét, http://www.alfoldinfo.hu /ti sza/ti szakotet. html Dóra T. 1996: Folyami vízlépcsők környezeti hatásai a Kiskörei vízlépcső 18 éves üzemi tapasztalatai alapján. Hidrológiai Közlöny, 2. FodorF. 1952: Beszédes József. Vízügyi Közi, 2. sz. pp. 159-178. Kardos, I. 2001: 25 éve avatták fel a Tiszán a Novi Beéej/Törökbecse-i vízlépcsőt. Hidrológiai Közlöny, 3. szám. p. XVI. Kertai E. 1963: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők. Budapest Lászlóffy, fV.: A Tisza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. 610 p. Magyarország Nemzeti Atlasza 1989 Mika J.-Ambzózy P.-Bartholy J.-Nemes Cs.-Pálvölgyi T. 1995: Az Alföld éghajlatának időbeli változékonysága és változási tendenciái a hazai szakirodalom tükrében. LXXVII. évf. 3. füzet, 261-283. Mosonyi E. - Pados I. - Ötvös P.: A vízlépcső és erőmű tervezési, építési és üzemelés, ökológiai és társadalmi előnyei, tapasztalatai 50 év tükrében. ÉKÖV1ZIG értekezés, 2004. Pálfai I. 2004. A 2003. évi rendkívüli aszály Magyarországon. Hidrológiai Közlöny, 3. szám p. 72. Pálfai I. 2005: Néhány szó a Duna-Tisza közi Homokhátság vízviszonyairól. Hidrológiai Közlöny, 4. szám p. 3. Pálfai I. 2006. Aszálygyakoriság és aszálykárok Magyarországon. Hidrológiai Közlöny, 2. szám pp. 63-64. Pálfai I. 2006: Belvízgyakoriság és belvízkárok Magyarországon. Hidrológiai Közlöny, 5. szám pp. 25-26. Pálfai I. 2007: Szélsőségesen nedves vízháztartási helyzet a Tiszántúl DK-i részén 2006-ban. Hidrológiai Közlöny, 2. szám pp. 62-65. Pálfai I. 2008: A 2006. évi belvíz kialakulásának okai és sajátosságai. Hidrológiai Közlöny, 5. szám pp. 1-4. Pálfai I. 2010: Aszályos évek az Alföldön 1931-2010 között. A Nagyalföld Alapítvány Kötetei 7. pp. 87-96. Rakonczai J. 2001: A környezeti változások hatása az alföldi táj átalakulására. A Magyar Földrajzi Konferencia 2001 CD kiadványa Rakonczai J. 2006: Klímaváltozás - Aridifikáció - Változó tájak. In: Kiss-Mezősi-Sümeghy (szerk.): Táj, környezet, társadalom. SZTE Szeged, pp. 593-601. Rónai A.: A magyar medencék talajvize, az országos talajvíz-térképező munka eredményei. A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve, XL VI. Budapest, 1956. Rónai A.: Az Alföld negyedidőszaki földtana. Magyar Állami Földtani Intézet - Műszaki Könyvkiadó, Budapest. 1985. Szalay M. 2000: Az Alföld felszíni vízkészlete. A Nagyalföld Alapitv. Kötetei 6.: A víz szerepe és jelentősége az Alföldön, pp. 96-104. Szálai S. - Lakatos M. 2007: Éghajlatváltozás, éghajlati érzékenység. Hidrológiai Közlöny, 5. szám pp. 29-32. Tóth J. 1995: A nagy kiterjedésű üledékes medencék felszín alatti vizeinek hidraulikai folytonossága. Hidrológiai Közlöny, 1995. 3. sz. Vágás I. 1995: A vízlökés szerepe a felszín alatti vizek mozgásában. Hidrológiai Közlöny, 3. sz. Várallyay Gy. 2007: A talaj, mint legnagyobb potenciális természetes víztározó. Hidrológiai Közlöny, 5. sz. pp. 33-36. Vázsonyi Á. 1973: A Tisza-völgy vizeinek szabályozása. A magyar vízszabályozás története. Budapest, pp. 281-370. Völgyesi I. 2005: Mennyit termelhetünk a felszín alatti vízkészletekből? Hidrológiai Közlöny, 5. szám pp. 20-24. Völgyesi I. 2009: Ökológiai vízigény, vagy megfelelő talajvízszintek. Hidrológiai Közlöny, 5. szám pp. 53-56. A kézirat beérkezett: 2011, április 14-én sz. pp. 73-83. BEZDÁN MÁRIA Okleveles mérnök, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszékének 1998-ig doktori ösztöndíjasa, 1998-tól a VIZITERV Consult Kft. tervező mérnöke. A dr. Zsuffa István professzor által írt Műszaki Hidrológia I. Műszaki Hidrológia II. és a Műszaki Hidrológia III.-IV. tankönyvek, valamint a Magyar Hidrológiai Társaság 1997. évi Kaposvárott rendezett vándorgyűlés tudományos kiadványának szerkesztője. A Hidrológiai Közlönyben több cikke jelent meg. Jelenleg doktorjelölt a SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékén. Három gyermek édesanyja. Connections between aridities, undrained runoffs, and ground waters in the lowland basin of River Tisza Bezdán, M.