Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

4. szám - Marton Lajos: Felszín alatti vizek hidraulikai vizsgálata az Alföldön – radiokarbon koruk ismeretében

33 tegvíz az alsópleisztocén fő vízadóban, amint azt a 2. ábra illusztrálja. Az izokron vonalakra írt szám a vizek korát jelenti, években. A kutak adatait a 3. táblázat tartalmazza + 776 A mintavétel helye és kódszáma Az izokron vonalakra irt szám a víz korát jelenti években 43 320000 290000 250000 240000 310000 300000 £ X 280000 > O UJ 270000 230000 EOVYm 2. ábra. A vizek kora (év) izokron vonalakkal 3. táblázat Kód Kat. sz. Helység Víz kora év EOVXm EOVYm 12 20 Nyíradony 7450 ± 200 264600 868400 650 47 Hosszúpályi 16800 ±500 230198 852773 665 2144 Debrecen 10400±160 246324 854149 700 33 \radvány-puszta 9400 ± 350 261182 859601 701 18 Hajdúsám-son 9800 ± 300 254120 854030 Hidraulikai számítások: Nyíradony (12) és Aradványpt. (700) között Ax = 9440 m; At = 9400-7450 =1950 év "Hp 9440 ,.=0,013 m/d =1,53 x 10"

7 m/s 1950 - = 4,84 m/év" Aradványpt.(700) és H-sámson (701) között: Ax = 8995 m; At = 9800-9400= 400 év v = —= 22 49 m/év

=

0>

062 m/d =

7>

13 x 1

0'

7m/s H

p 400 Hajdúsámson (701) és Debrecen (665) között: Ax = 7859 m; At = 10400-9800 = 600 év 7859 _n ... /J - ia-7. "Hp 600 = 13 1 m/év =0,036 m/í/ = 4,15 x l0"'m/s Debrecen (665) és Hosszúpályi (650) között: Ax= 16185 m; At = 16800-10400 = 6400 év 16185 = 6,9xlO"

3 m/d= 8,0 xl0"

! "Hp 6400 = 2,53 m/év" EOVYm 3. ábra. A hidraulikai vizsgálatok helyszínei Vizsgálatainkhoz négy olyan helyet választottunk, ahol rendelkezésre állnak a terület különböző mélységű rétegvizeinek környezeti izotóp adatai. Ezek Debrecen (leáramlási zóna), Sáránd, Nyírábrány és Berettyóújfalu (feláramlási zónák), melyek környezetében a 3. ábrán közölt, 1960-as évekre jellemző potenciometrikus szintek vannak feltüntetve. Ezekhez a vizsgálatokhoz segítségül hívjuk a vizek stabil -izotóp koncentrációinak adatait is, amelyek a 8D %o és a 5

1

80 %O kapcsolatát bemutató, a sorozat lezárását követő 8. ábrán láthatók, de tartalmára már az alább következő számításoknál hivatkozni fogunk. Debrecen leáramlási zóna A vizsgálatokat a 4. táblázatban szereplő kutakon és a 4. ábra segítségével végezzük. Debrecenben a kitermelt vízmennyiségnek átlagosan a fele (a középpont területeken ennél nagyobb mértéke) vertikális átszivárgásból származik, a másik fele laterális, azaz rétegirányú áramlásból (Marton 2009 p. 387). 4. táblázat Debrecen leáramlási zóna kútjainak adatai = 0,8x10"' m/s Fenti értékek az alsópleisztocén vízadó homok rétegben („vízműves rétegben") számított tényleges horizontális pórusbeli (lineáris) szivárgási sebességek, amelyek v

H

p = (0,8-^7,13)xl0"

7 m/s nagyságrendet képviselnek. A K

H horizontális szivárgási tényezőt az (1) egyenlet felhasználásával Kód Kat. szám Kút neve Víz kora év EOVXm EOVYm 674 2323 Biogal 9. 1400 ±200 250161 844364 667 2305 II. vízmű 24. 2900 ±250 250538 845133 668 2127 II. vízmű 8. 6800 ±300 249459 844977 260000 250000 E x > 240000 230000 220000 számíthatjuk. Ezek azonban csak tájékoztató értékek lehetnek, mivel az útvonal mentén a réteg a beszivárgási területen belül vertikális utánpótlást is kap. A számítások jelentősége abban van, hogy bizonyítja, a terület vízadóiban jelentős mértékű horizontális áramlás van és a vízkivételek előtti természetes állapotban is volt. 3.4. Vertikális átszivárgás a vízadó rétegek között Vizsgálataink helyszínét a 3. ábrán mutatjuk be. 280000 270000 210000 200000