Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

1. szám - Nagy László: Árvízvédelmi gátak történelmi tönkremeneteli mechanizmusa

22 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 1. SZ. - Lengyelországi árvízvédelmi gátaknál tapasztalt károsodások megoszlását mutatja az 1. táblázat (Krol 1983), amivel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet, hogy a táblázat csak károsodásokat tartalmaz, és a mechanizmusokat keveri az okokkal. - Összesen 115 ausztriai gátszakadás eredményét dolgozta fel Sametz (1981), vegyesen van benne a völgyzárógát, árvízvédelmi gát és csatorna töltés (7. táblázat). -Az első ,,nagy gátak" szakadását elemző tanulmány (Middlebrooks 1953) az Észak-amerikai gátkárosodások összefoglalását mutatja be (7. táblázat). Azóta csaknem minden ország készített ilyen statisztikát, ahol vannak nagy gátak. Ki kell emelni az ICOLD (Nemzetközi Nagy Gátak Bizottság) által publikált gátszakadásokat az adatok nagy száma miatt. -Megállapítható, hogy a tönkremeneteleknél legnagyobb valószínűséggel a gát szintmeghaladása (meghágása) szerepel. Mind a nagygátaknál, mind az árvízvédelmi gátaknál a nem megfelelő vízhozam és vízállás meghatározás volt a legtöbb gátszakadás oka, így az esetek 32-67 %-ában nem volt megfelelő magasságú a gát. 7-27 % kivételével az összes többi gátszakadásnál 24-60 %-ban a töltés talajával, vagy az altalajjal összefüggő geotechnikai problémák jelentették az okot. - Szerencsések a hollandok, mert az 1134-2003 időintervallumban egyetlen műtárgy miatti tönkremenetelük sem volt, és mind az 1735 összeírt gátszakadásnak tudják a tönkremeneteli mechanizmusát. Baars (2009) cikkét olvasva legalábbis ez a megállapítás tehető (vö. 2. táblázattal). 3.Történelmi áttekintés a Kárpát-medencében A XIX. század közepéig kevés leírás van a gátak tönkremeneteli mechanizmusával kapcsolatban. Többnyire, akik látták a gátszakadást, nem tudták a folyamat kialakulását leírni, valószínűleg nem is nagyon látták, hogy mi történt, mert nem voltak a gáton. Azért sem tudták volna leírni az eseményt, mert nem volt fogalom készlet rá, igaz (tudományos) igény sem jelentkezett erre. A XIX. század második felének vége felé kialakultak azok a fogalmak, melyek hitelesen bemutatták az eseményt, azonban többnyire egyszerűsített formában, sémában. Ekkorra datálható az alapfogalmak meghatározása a tönkremeneteli mechanizmusok területén is: meghágás, elhabolás, buzgár képződés, stb. Az egyszerű (a mechanizmus fő jellegét bemutató) megnevezések után talán az 1926 évi dunai árvízkor az egyik gátszakadás leírása volt az, amelyik már folyamatában is pontosan adta meg a gátszakadás kialakulásához vezető folyamatot (Benedek 1932

4). A gátszakadás hiteles leírásai közül az 1965 évi csicsói buzgár következtében kialakult folyamatot és gátszakadást, mint minimum követelményt lehet bemutatni a gátszakadás leírására (Gyalokay M. és Szolgai J. 1966). Megtartva a XIX. század végi megnevezéseket a Kárpát-medence gátszakadásainál a tönkremeneteli mechanizmusok megoszlását a 2. táblázat mutatja különböző ismeret anyag mellett. Hullámzás Elhabolás Meghágás Meghágás Csurgás (Járaton keresztül elmosás) Töltésromlás Buzgár Erőszakos átvágás Suvadás Mentett oldali suvadás Erőszakos átvágás Kölső behatás 1. ábra. A leggyakoribb tönkremeneteli mechanizmuso 2. táblázat Kárpát-medencei gátszakadások mechanizmusának megoszlása ' Olvasható még Nagy (2009, 2010). Publikálás éve 1993 2000 2000 2010 Vizsgált 1945194518001564időtartam 1993 1993 2000 2010 Meghágás 61 % 57% 19,5% 32,3 % Elhabolás 3% 2% 0,6% 1,1 % Altalajtörés 14% 16% 2,2 % 1,9% Töltésromlás 10% 6% 1,8% 1,9% Műtárgy tönkremenetel 3% 1 % 1,3% 1,1 % Erőszakos átvágás 3% 2% 2,2 % 2,4 % Egyéb ismert 6% 3% 1,0% 1,4% Nem ismert 13% 71,4% 57,9 % Adatok száma (db) 84 140 1816 2847 Ajtalajtörés Erőszakos átvágás koMztt nélküli atmwieti réteg