Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

4. szám - Boromisza Zsombor: Tájhasználati, tájökológiai szempontok a Velencei-tó parti sávjának értékelésére

^SOROMISZA^S^^ijhasz^^ 23 tás során figyelmet kell fordítani a part-típusok kialakulásának okaira is. A kutatás folytatásaként további értékelési szempontok meghatározása szükséges, többek között mélység/ mélyülés, hullámzásnak kitettség, tulajdonviszonyok, tájhasználat formái, tájképi jelleg. A partértékelési módszer segítségével lehatárolhatóak a természetközeliség/ átalakítottság, a tájterhelhetőség, a puffer-képesség szempontjából eltérő jellegű partszakaszok, illetve az eredmények felhasználhatóak táj-rehabilitáció szempontjából jelentős egységek meghatározásához. További kutatási feladatot jelent az értékelés kiterjesztése a Velencei-tó teljes partvonalára, illetve a módszer alkalmazhatóságának vizsgálata más, elsődlegesen üdülési hasznosítású, természetes állóvizek esetében Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom Csima Péternek (BCE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, tanszékvezető), és Pomogyi Piroskának (Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) a cikk megírásához nyújtott segítségükért. Készült a TÁMOP-4-2.1 .B-09/1 /KMR-2010-0005 támogatásával. Irodalom Andorkó Sándor (1978): A Velencei-tó szabályozásának fejlődése és helyzete, pp. 521-529. In. Kovács Dezső (szerk.): Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, viziutak Magyarországon. Országos Vízügyi Hivatal. Budapest. Boromisza Zsombor (2009): Állóvizek parti sávjának jelentősége és veszélyeztető tényezői, pp. 129-134. In. Szabó Valéria - Fazekas István (szerk.): Települési Környezet. DE Tájvédelmi és Kömyezetfbldrajzi Tanszék. Debrecen. Boromisza Zsombor, Csima Péter (2008): A Velencei-tó parti sávjának értékelése a partalakítás és a táj-terhelhetőség összefüggése szempontjából. pp. 125-132. In. Csima Péter, Dublinszki-Boda Brigitta: Tájökológiai kutatások. BCE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék. Budapest. Boyd, Lynn (2001): Buffer zones and beyond. Wildlife uses of wetland buffer zones and their protection under the Massachusetts Wetland Protection Act. Department of Natural Resources Conservation. University of Massachusetts. Amherst. 148 p. Csima Péter, Bugyi Ildikó, Csihar László, Kabai Róbert, Kincses Krisztina, Kosztolányi István, Sólyom Rudolf (1996): A Velencei-tavi térség üdülési alkalmasságának és terhelhetőségének vizsgálata. Megbízó: KTM Területi Tervezési Főosztály. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem. Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék. Budapest. 36 p. Engel, Sandy - Pederson Jr., Jerry L. (1998): The construction, aesthetic and effects of lakeshore development: a literature review. Research report 177. Wisconsin Department of Natural Resources. Madison. 48 p. Felfoldy Lajos (1981): A vizek környezettana. Altalános hidrobiológia. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest, pp. 73-80. Gárdony tópart hasznosítási tanulmányterve (2001). VÁTI Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. Budapest. 20 p. A Kiskörei-tározó (Tisza-tó) víztereinek és partjainak környezethasználati terve és szabályzata. I. ütem (1998). Kultúrmérnöki Szolgáltató Iroda Bt. Budapest. 117 p. Lakatos Gyula, Varga Éva, Tóth Albert, Mészáros Ilona (2009): A változatos balatoni parti öv (litorális) ökológiai állapota. In.: Csorba P. - Fazekas I. (szerk.): Tájkutatás - Tájökológia. Meredián Alapítvány. Debrecen, pp. 193-197. Lakeshore capacity assessment handbook (2007). Ministry of the Environment, Ministry of Natural Resources (MNR), Ministry of Municipal Affairs and Housing. Ontario. 52 p. Minnesota's Sensitive Lakeshore Identification Manual: a conservation strategy for Minnesota lakeshores (2009). State of Minnesota, Department of Natural Resources (MDNR), Division of Ecological Resources. St.Paul. MN. 62. p. Ostendorp, Wolfgang (2004): New approaches to integrated quality assessment of lakeshores. Limnologica 34. pp. 160-166. Ostendorp, Wolfgang, Schmieder, Klaus, Jöhnk, Klaus (2004): Assessment of human pressures and their hydromorphological impacts on lakeshores in Europe. International Journal of Ecohydrology & Hidrobiology 4. pp. 379-395. Pomogyi Piroska (2005): Makrofitonok felmérése a Velencei-tavon az EU-VK1 szempontjainak megfelelően. Zárójelentés, (kézirat). Keszthely. 49 p. Sebestyén Olga (1963): Bevezetés a limnológiába. A belvizek életéről. Akadémiai Kiadó. Budapest, pp. 123-125. Sédi Károly (1936): A Velencei-tó vízrajza. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. Budapest. 12 p. Survey of the nations lakes. Field operations manual (2007). United States Environmental Protection Agency (USEPA), Office of Water, Office of Environm. Information. Washington. WA. pp. 48-66. Szilágyi József, Bárányi Sándor (szerk., 1972): A Velencei-tó és vízgyűjtője. Vízrjazi Atlasz sorozat 12. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet. Budapest. 26 p. Szilágyi Ferenc, Szabó Szabolcs, Mándoki M. (1989): Restoration of Lake Velence, pp. 529-545. In. Salánki János-Heródek Sándor (szerk.): Conservation and Management of lakes. Symposia Biologica Hungarica Vol. 38. Akadémiai Kiadó. Budapest. Tombácz Endre (témafelelős, 1993): Velencei-tavi fejlesztés értékelése, program javaslat. Öko Rt. Budapest. 101 p. Tóth László (témafelelős, 1970): A Velencei-tó átfogó kutatási terve. Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet. Budapest. 60 p. Velencei-tavi partvédőművek felülvizsgálata (1995). Víz-Inter Mérnökiroda Kft. Székesfehérvár. 75 p. A Velencei-tó part és mederrendezés munkáinak általános terve (1974). Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Székesfehérvár. 36 p. White, Jay S. (2010): Riparian setback matrix model. Draft setback reccomendations for Leduc County's Pigeon Lake and Wizzard Lake Area structure plans. Aquality Environmental Consulting Ltd. Edmonton. AB. 33 p. 21/2006. (1.31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról. 283/2002. (XII.21.) Korm. rendelet a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről A kézirat beérkezett: 2010.. december 3-án Land-use and landscape-ecological viewpoints to evaluate the shore-zone of Lake Velence Boromisza, Zs. Abstract: To have an optimal land-utilisation and prevent further land-use conflicts of lakeshores, it is essential to elaborate a survey-evaluation method that considers shore-zones' special features and characterizes the shore's condition unambiguously. As standing waters' shore-zones perform many functions, being of high importance as to ecology and society, alike, you need a complex approach to define proper evaluation method for them. In my research on Lake Velence I looked over the changing tendencies of its shorezone, as well as the Hungarian and international practice concerning survey, evaluation and planning of shore-zones. On basis of these results the evaluation's aspects focus mainly on defining shore-zones' burden, their carrying-capacity, buffer-function, "sensitivity and value", as well as the suitability for rehabilitation. In addition, these results serve for confining shore-types which vary as to landscaping-, regulating- and managing tasks. Keywords: standing water, shore zone, landscape-evaluation, landscaping, Lake Velence.