Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

4. szám - Pék Éva: A magyar vidék vízgazdálkodásra alapozott fejlesztésének konfliktusai

^Ó^^^^iiag^a^idÉWízgazdálkodá^ 19 2. A II. fejezet a Szamos-Kraszna közi tározó esettanulmányát foglalja magában. A projekt indokoltságát két szempontból is megközelíthetjük. A terület természeti adottságai az alapját képezik a társadalmi és gazdasági jellemzőknek és folyamatoknak. A mezőgazdaság hangsúlyos jelenléte a legtöbb ott élő megélhetési forrása. A hibás táj gazdálkodás azonban az amúgy is elmaradó gazdasági fejlettséget tovább csökkentheti. Részben ezért fontos a vízgazdálkodásra épített vidékfejlesztés megfontolása. Másrészről a VTT alapkoncepciói közé tartozó gazdasági és társadalmi jólétnövelés pozitív hatású lehet. Jelentős fejlődés indulhatna az árvízvédelem, belvízvédelem, mezőgazdaság, halgazdálkodás, turizmus és környezetvédelem területén. A fejezetben részt kap a Bandura-féle Társadalmi-tanulás modell, amely a nyugati országokban bevált része a vízgazdálkodási tevékenységek népszerűsítésének és megvalósításának. Lényege a társadalom bevonásának, lehetséges eszközeinek, leghangsúlyosabban az együtt tanulás módszerének használata nagyszámú érintettel rendelkező projektek esetében. 3. A III. fejezetben bemutatom milyen kutatási módszerekkel jártam utána a projekt által érintettek közt, mire vezethető vissza a konfliktus a magyar vidék vízgazdálkodásra alapozott fejlesztésében. Az egyes tevékenységek nem mindenki számára jelentenek kedvező hatást, ez vezethet el a negatív társadalmi megítéléshez. A problémát körbejárva minden oldalról meghallgattam az álláspontokat. Kérdőívvel és mélyinterjúval kiegészítve saját kutatásaimat problémafát állítottam fel a magyar vidék vízgazdálkodásra alapozott fejlesztési konfliktusainak okait vizsgálva. így jutottam el addig a következtetésig, hogy fő okok körébe felsorolható: az állami szerepvállalás tisztázatlansága; a nem megfelelő kommunikáció az érintettek körével; és a vízgazdálkodás alapszintű tanításának hiánya az oktatási intézményekben. Köszönetnyilvánítás A Szerző köszönetét fejezi ki a nyíregyházi székhelyű Felső-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak és vezetőjének, Bodnár Gáspárnak a munkájában kapott sokoldalú szakmai segítségért. Irodalom AMBRUSZ et al (2008): szatmári települések vidékfejlesztési programját megalapozó vízgazdálkodási tanulmány", Szatmár Helyi Közösség megízásából, Nyíregyháza, 2008, p. 16-17., p. 26., p.37-39, p.44.-53. BISWAS A. K. (2004): „Integrated water resources management: A reasessment" Water International, Volume 29, Number 2, Mexico 2004, p. 249-251. BORHIDI A. (szerk.) (2003): „Magyarország növénytársulásai", Az Alföld flóravidéke, Akadémia Kiadó, Budapest, 2003, p.24. DEÁK A. (szerk.) (1996): háromszögeléstől a Tisza-szabályozási, Tanulmányok és válogatott dokumentumok a Tiszavölgyi Társulat megalakulásának és Vásárhelyi Pál halálának 150. évfordulójára" Budapest, 1996, p. 17. FÓNAI- KERÜLŐ- TAKÁCS (szerk.) (2002): „Bevezetés az alkalmazott kutatásmódszertanba" Pro Educatione Alapítvány, Nyíregyháza 2002, p. 95-107. GRIFFIN E. (2009): „A First Look at Communication Theory", published by McGraw Hill, Chapter 31, Social Learning Theory of Albert Bandura, Wheaton College, Chicago p. 367 HARTWIG LÁSZLÓNÉ-RÁKOSI (2009): „

Vízhasználatok gazdasági elemzése", Budapest, p.6., IJJAS I. (2007): „ Tanuljunk együtt, hogyan menedzseljünk együtt, A vízgazdálkodásban való részvétel fejlesztése" HarmoniCOP, kiadó: University of Osnabrück, Institute of Environmental Systems Research, Budapest, 2007, p. 9-28. JASPERS F.G.W. (2003): „Institutional arrangements for integrated river basin management

" Water Policy 5 number 1, the Netherlands, 2003, p. 77-90 LENTI I. (szerk.) (2006): természet kincsei Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében", Szabolcs-Szatmár-Bereg megye növényvilága, fejezetet írta: dr. Simon Tibor, kiadta: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés, Nyíregyháza, 2006, p. 15-38 MADARASY-HORVÁTH-SZATLÓCZKI-SZÉNÉGETÖ-VATTAMÁNY (2001): „Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vízgazdálkodási-fejlesztési keretprogramja " Nyírforrás Kft, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából, Nyíregyháza, 2001, p.40-51. MOSTERT E. et al (2007): „Social Learning in European River-Basin Management: Barriers and Fostering Mechanisms from 10 River Basins" Ecology and Society 12(1):19, 2007, p.13-14 PAHL-WOSTL C. et al (2007): „Social Learning and Water Resources Management", Ecology and Society 12(2): 5. PETRASOVICS I. (szerk.) (1982): Jíi

k vidéki vízrendezés és -gazdálkodás" Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982, 7.p. SOMLYÓDI L. (2002): ,A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései", Magyar Tudományos Akadémia, Simonffy Z.: Vízigények és vízkészletek, Budapest, 2002 p. 107-125., STEGER-AVRAMOSKI-GATTENLÖHNER (2004): „Public participation in Integrated water resource management at Lake Ohrid: Opportunities and challenges " Center for Environmental Policy and Law, Budapest, 2004, p. 5. SZINAY M. (2010): „Csapadékgazdálkodás elve és a VGt", Mezőhír, XIV. SZLÁVIK L. (2004): „A Vásárhelyi-terv: árvízvédelem, terület- és vidékfejlesztés " Mérnök újság, 2004/március SZŰCS I.-STÜNDL L. (2010): Termálvíz hasznosítása a halgazdálkodásban, Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki tud. Centruma, Partnertalálkozó a termálvíz hasznosítás területén, előadásanyag, 2010. 02.16 SZŰCS I. - TIKÁSZ I. E. (2008): „A Magyarországi fogyasztók halvásárlási és halfogyasztási szokásainak helyzete", XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás, Szarvas, előadásanyag, 2008 SZŰCS I.-GRASSELLI N. (2007): ,A projektmenedzsment elmélete és gyakorlata" Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2007, p. 58-70. VÁGÁS I.: Gondolatok Vásárhelyi Pál Tisza-szabályozási tervéből. Hidrológiai Közlöny, 1995. 6. sz, EU WATER FRAMEWORK DIRECTIVE (2001): „Elements of good practice in integrated river basin management". Water Seminar Series 2000/2001, p. 19-26 FETIKÖVIZIG, BODNÁR G. (2009): ,A Felső-Tisza-vidék vizet*', Nyíregyházi Főiskola, előadásanyag, 2009. március 19. FETIKÖVIZIG, BODNÁR G. (2008): Felső-Tisza-vidékének vízi ökoturisztikai kínálata ", Magyar Nemzeti Parkok Hete, előadásanyag, 2008. június 8. FETIKÖVIZIG, DAJKA I. (2008): ,A Tisza Janus arcúsága ", Géberjén, előadásanyag, 2008. május 23. FETIKÖVIZIG, KOVÁCS L. (2008): „A szatmári térségek vidékfejlesztési programját megalapozó vízgazdálkodási tanulmánv", Nyíregyh., 2008 FETIKÖVIZIG, GERE CS. (2007) : „A Vásárhelyi Tervben foglalt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei víztározók megépítésének következményei" M. Hidrológiai Társ,, XXV. Orsz. Vándorgy., elöadásanyag, Tata, 2007 FETIKÖVIZIG (2007): „Szamos-Kraszna közi árvízszint-csökkentő tározó projekt" Vízügyi és Kömyezetv. Közp. Igazgatóság, Balatonfüred, 2007 FETIKÖVIZIG (2009): „Jelentős vízgazdálkodási kérdések, 2.2. SzamosKraszna vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység", Nyíregyháza, 2009 FETIKÖVIZIG (2004): „Ecsedi-láp rehabilitációs program" Nagyecsed, 2004 FETIKÖVIZIG (2010): „Általános belvízvédelmi terv 2010" Nyíregyháza, 2010 HALÁSZATI ÉS ÖNTÖZÉSI KUTATÓINTÉZET, GYÖRE-JÓZSA (2005): „A Szamos-Kraszna közi árapasztó tározó halászati hasznosítás tervezési feladatai", Szarvas, 2005 HALÁSZATI ÉS ÖNTÖZÉSI KUTATÓINT.(2009): „Közcélú mezőgazdasági vízgazdálkodási feladatok lehatárolásának elvei" Szarvas, 2009 VÁTI (2007): térszerkezeti terv elhatározásainak kibontása 1:10.000 léptékben a Szamos-Kraszna közi árapasztó tározóra ", Budapest, 2007, p. 71-80 VÁTI (2007): „VTT II. ütem tájgazdálkodási mintaterületeinek földhasználat váltást előkészítő tervezési munkái", Budapest, 2007, p. 19-58 64/2004 (IV.15.) Kormányrendelet „a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről" p. 1 -8., 2004 2004. évi LXVII. Törvény a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról 1. szám p.27. 1.1 THE WATER FRAMEWORK DIRECTIVE -INTEGRATED RIVER BASIN MANAGEMENT FOR EUROPE http://eur-lex.europa.eu/ LexUriServ/LexUriServ.do?uri= CELEX:32000L0060:EN:NOT 2000 1.2 VÁSÁRHELYI TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSE http:

//www. vizugyhu /vtt/torteneti.html Országos Vízügyi Főigazgatóság, 2003