Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
4. szám - Pék Éva: A magyar vidék vízgazdálkodásra alapozott fejlesztésének konfliktusai
4 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 4. SZ. megfékezését, a másik a mezőgazdasági területek használhatóságának a biztonságát. Napjaink talán legnagyobb volumenű vízgazdálkodást befolyásoló programja, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése. Az 1998-2001 években levonuló árvizek hatalmas anyagi és fizikális károkat hagyva maguk után, felkeltették a figyelmet a védekezés fontosságára, és nem csak a védekezés, hanem egy értelmesebb vízhasználat kidolgozásra is. A mindeddigieknél pusztítóbb árvizek kialakulásának hátterében több tényező áll. Ezek között megemlíthető: az erdősültség csökkenése, klímaváltozás, emberi beavatkozások, hullámtér feliszapolódása, engedély nélküli nyári gátak építése, hullámtéri építkezések, hullámtéri növények bozótossá válása, és még sok egyéb is. Egy dolog bizonyossá vált, mégpedig a hatékony védekezés megalkotásának szükségessége. 2003. szeptember 30-ig szóló kidolgozási határidőre a szakemberek javaslatot tettek egy olyan árvízmentesítő, vízgyűjtő-gazdálkodási módra, ami megteremtheti a biztonságot, emellett pozitív hatással van a vidékfejlesztésre, tájgazdálkodásra, infrastruktúra-fejlesztésre. A 2004-2007 évekre szóló I. ütem a Cigánd-Tiszakarádi, Szamos-Kraszna közi, Nagykunsági, Beregi, Hanyi-Tiszasülyi, Tiszaroffi tározók megvalósítására szóló javaslattételt tűzte ki célul. 2.3.1. A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének alapelvei - A VTT alapkoncepciója az árvízi biztonság növelése, tehát a Tisza mentén az érvényes mértékadó árvízszinthez 1 képest 1,0 m-rel magasabban levonuló jégmentes árvíz szintje 1 m-rel csökkenthető legyen. - A tervet komplexszé teszi, hogy nem pusztán a védekezési feladatot látja el, hanem a társadalmat és gazdálkodást is érinti. Fenntartható környezet- és tájgazdálkodás jól meghatározott eszközei elősegítik a térségben erősen háttérbe szorult gazdasági- és társadalmi fejlődést a terület- és vidékfejlesztés keretein belül. így joggal remélhetjük a program sikeres megvalósulása következményeként a terület népesség-megtartó erejének növekedését. - A VTT alapját képezi a terület ökológiai rendszereinek megóvása, a fenntartható gazdálkodás és környezetvédelem elősegítése. Az árvízvédelmi funkció teljesítésének megtartása mellett hasznosítható a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi és a Tisza-völgy fejlesztésével kapcsolatos programok által előirányzott célok megvalósításában, valamint a természetes élőhelyek gyarapításában (SZLÁVIK, 2004). 2.4. A vízgazdálkodás szerepe a nemzeti célkitűzésekben A VKI, VGT, és VTT mind kormányzati szinten meghatározott célkitűzések, amelyek nyomvonalat adnak a magyar vízgazdálkodás fejlesztési irányának. Azonban ahhoz, hogy meghatározhassuk a célokat, az államnak kell meghatározni a tennivalókat és a hozzá szükséges eszközöket. 2.4.1. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) A célok elérése végett nyolc összehangolt operatív programot dolgoztak ki, amelyek a gazdaság-politika minden szegmensét áthatják. A Környezet és Energetika Operatív Program (KEOP) rendelkezik a legtöbb vízgazdálkodással kapcsolatos intézkedéssel. Számos VGT-hez és VKI-hez kapcsolódó olyan célkitűzést tartalmaz, mint: ivóvízminőség-javító program, vízbázis-védelem, környezeti kármentesítés, hulladékgazdálkodás, szennyvíz-kezelés, monitoring fejlesztés, vízvé1 Mértékadó árvízszint: deklarált az árvízszint és tartóssága alapján, amellyel szemben az adott területet biztosítani kívánjuk, amely alapján az árvízvédelmi mű épül (SOMLYÓDI, 2002,1.9) delmi fejlesztések, élőhely-védelem, vizes élőhelyek rehabilitációja, környezetvédelem stb.. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) közvetetten érinti a hazai vízgazdálkodási tevékenységet. A Regionális Operatív Programok (ROP) prioritása a régiók versenyképességének javítása, ezen belül a társadalmi különbségek mérséklése, integrált település-fejlesztés, a térségi infrastruktúra teljes körű kiépítése. A Közlekedés Operatív Program (KözOP) a közlekedés-, infrastruktúra-fejlesztést támogatja, illetve az ebből eredő környezeti - zaj és por szennyezések visszaszorítását. Az Államreform Operatív Program (ÁOP), Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TáOP), Társadalmi Megújulás Operatív Program (TáMOP) és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EOP) mind közvetett hatással bírnak a vízgazdálkodásra. 2.4.2. Új Magyarorsz. Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Az ÚMVP a vízrendezést, vízkészleteink védelmét, mint alapvető infrastrukturális hátteret jeleníti meg. A területi vízgazdálkodás elsődleges feladata, hogy a belvíz, árvíz és aszály gyors egymás utáni váltakozásából eredő károkat csökkenteni tudja. A vízmennyiség mellett a vízminőség kérdése is felmerül. 2.4.3. Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia (NFFS) Az NFFS külön fejezettel rendelkezik a fenntartható vízgazdálkodás megteremtése érdekében, ami az ország integrált vízgazdálkodásának megalapozását célozza. 2.4.4. Magyarország Nemzeti Halászati Stratégiai Terve (NHST) A 2007-2013. finanszírozási időszakra készített terv inkább a halfogyasztás marketingjére helyezi a hangsúlyt. Európai szinten az egyik legalacsonyabb 3,9 kg/fő/év (SZŰCS -TIKÁSZ, HALTERMOSZ 2007) a magyar halfogyasztás Az NHST célként tűzi ki a vízgazdálkodási, környezetvédelmi szakemberek és haltermelők közti olyan konszenzust, ami megalapozza a fenntartható halgazdálkodást. 2.4.5. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) és az Országos Ökoturizmus Fejlesztési Stratégia (ÖFS) A magyar turizmus-fejlesztési stratégiák lényege a kínálatbővítés, attrakciófejlesztés, a turisztikai termékskála kibővítése, azonban alap megállapításként említik az alapvető infrastrukturális ellátottság hiányát. Nemzetközi jelentőségű turisztikai úti célnak szinte csak Budapestet, a Balatont és bizonyos gyógyfürdőket tekinthetjük. Világhírű termálvíz kincseink jelentik a stratégia alappilléreit (ORSZÁGOS ÖKOTURIZMUS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA, 1.8). 3. A Szamos-Kraszna közi árvízcsökkentő tározó terve, az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás helyes gyakorlata Az előző fejezet a vízgazdálkodásra vonatkozó fő vágásvonalakat, a jövőbeli fejlesztési irányokat meghatározó dokumentumok bemutatására szolgált. Ez a fejezet a SzamosKraszna közi tározó tervezésének és a megvalósítás elősegítésének hátterét, műszaki bemutatását és társadalmi elfogadottságát hivatott bemutatni. Az elkészített megvalósíthatósági tanulmányok bemutatása során kívánom a projekt indokoltságát bizonyítani, majd a szakemberek és érintettek bevonásával véleményalkotásra alkalmas álláspontokat felsorakoztatni. 3.1. A projekt indokoltsága, az előző rendszer hiányosságai A VTT szükségességére az 1998-2002 közt levonult négy árvízhullám, a tiszai árvizek nyitották fel sokak szemét. Hamar feltűnt ugyanis, hogy a védelmi rendszer hiányosságokkal küzd. A mindeddig észlelt maximális vízszintet sorra meghaladó árhullámokat a 2006-ban bekövetkezett