Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
3. szám - Csáfordi Péter–Kalicz Péter–Gribovszki Zoltán: Erdősült kisvízgyűjtő éves hordalékhozamának becslése – és egy hordalékkúp hatásának vizsgálata
^AG^^TCrténelmi^uzgároj^ 59 Erre a dereglyét azonnal beállította a töltésre merőlegesen, és a farába földes zsákokat hordatott, hogy a nyílván már előállott lyukba belesüllyessze (14-38. ábra). Ez alatt az idő alatt a mentett oldali forrásnál ismét volt 2-3 vulkánszerü iszapkitörés, és ezek már erősebbek is voltak, mint az első. A dereglye eleintén szépen süllyedt, úgy, ahogy ő akarta, tudniillik a fara jobban, mint az orra. Eközben a víztölcsér folyamatosan közeledett a töltés felé. Mikor már 15-20 méterre megközelítette a töltéskoronát, a dereglye egyszer csak billenni kezdett, orra égnek meredt és körülbelül az 1-10. számokkal jelölt utat tette meg s e közben a víz alá merült (2. ábra). Egy-két perc múlva a főmérnök a dereglyét a mentett oldalon pillantotta meg, fenekével felfelé fordulva. Erre azonnal vészlövéseket adott le... A dereglyének a mentett oldalon való megjelenése után a töltés még pár percig állt, azután koronája kezdett megrepedezni. „Még ma is - a szakadás után egy évvel - a szemem előtt vannak a keletkező repedések" - mondta a főmérnök. Egyszerre azután a töltés 8-10 méter hosszúságban lesüllyedt, a viz elkezdett kitódulni a mentett területre és a gátszakadás nemsokára kiszélesedett 80-100 méterre. „A vízfalat még most is látom, amint a gátszakadás után előre halad" - fejezte be elbeszélését a főmérnök. A szakadás helyén támadt kimosás mélysége 24 méter volt az árvíz szintje alatt." 2. ábra. Buzgárelfogás és szorítógát helye a keresztszelvényben. rzxrrx oityix ji 3. ábra. A ladik e/merülésének pályája. Összefoglalás Jelen közleményben a buzgár elleni védekezés kapott nagyobb hangsúlyt, felhívva a figyelmet néhány, az árvízvédekezés szempontjából fontos kérdésre, a jelenség egyes részleteinek figyelembe vételére. Kétségtelen tény, hogy sokkal többet tudunk a buzgárokról, mint például akár 30 évvel ezelőtt, azonban tovább kell fejlődni. A kialakult buzgároknál a hidraulikus gradiens értéke rendszerint a megengedett érték tizedét sem éri el, mégis kialakul talajtörés. Ugyanígy kevés figyelmet kapott a buzgárból kimosott anyag vizsgálata (Nagy 1999). Kevés helyen lett megvizsgálva a buzgárból kimosott anyag (4. ábra) szemeloszlása, és az eredmény összevetve a talaj rétegződés szemeloszlásával. Egy réteg kerül kimosásra, vagy csak valamilyen frakció egy rétegből. A Tiszasasi buzgár is több kérdést felvetett, melyek új, korábban nem tapasztalt jelenség kialakulását is lehetségessé teszik. Ugyanakkor jelentős ütemben fejlődik a nemzetközi tapasztalat, a modellezés és „elmélet gyártás", amire szintén hasznos nagyobb figyelmet fordítani. Irodalom ABKSZ (1974): Útmutató gátszakadások elzárásához, OVH Műszaki Fejlesztési Kiadványok. Készítette a VIZITERV 5. Iroda, Benedek J.: Egy különös gátszakadás. Vízügyi Közlemények, pp. 254255, 1932. évi 14. évf. Body K. és tsai.: Az 1965. évi Dunai árvíz hidrológiai okai és lefolyása. Vízügyi Közlemények, pp 51-102., 1966. évi külön kötet. Durst Z. szerk.: Az árvízvédekezés gyakorlati ismeretei. Országos Vízügyi Főigazgatóság, Budapest, 1962. Fehér A., Nagy L.: Hozzászólás Gál D.: A Duna jobb parti töltésének szakadása c. cikkéhez. Vizü.Közl. LXXV.,No. 3., pp. 314 -318, 1993. Fehér A.: Holtág- és holtmeder-keresztezések árvízvédelmi problémái. In Árvízvédelem a gyakorlatban. (Nagy L., Szlávik L. szerk.), KTVM Vízügyi Hivatala, Budapest, 2004. Fejér L. szerk. (2001): Vizeink krónikája, Vízügyi Múzeum Levéltár és Könyvgyűjtemény. Galli L.: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata. Országos Vízügyi Hivatal kiadványa, Budapest, 1976. Gyalokay M. és Szolgai J.: Az 1965. évi árvíz Csehszlovákiában. In 1965 Dunai árvíz. Vízügyi Közi. külön szám, pp. 113-125., 1966. Horváth E.(2000): Gátszakadások a KDV Vizig területén, Kézirat. /vaskó L„ Nagy L.: Árvízvédekezés a volt vasúti töltésen Szolnokon. Vízügyi Közlemények külön szám, megjelenés alatt. 2007. Korompay A., Kránicz /., Nagy L.: Jelenségek a védműveken, a töltésfeltárások megállapításai és tapasztalatai az 1998 évi novemberi árvíznél. Vízügyi Közi. különszám, 1. kötet, pp. 181-193, 2003. Kvassay J.: A Duna- és Tisza-völgyi ármentesitő társulatokra vonatkozó statistikai adatok. Pátria irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaság, Budapest, 1900. Kvassay J.: A vízi társulatokra vonatkozó statistikai adatok. Pallas részvénytársaság nyomdája, Budapest, 1913. Kvassay J.: A vízi társulatokra vonatkozó statisztikai adatok. 1916. évi 5. szám. László F. szerk.: A Tisza-völgyi árvíz 1970. OVH, Budapest, 1971. László F. szerk.: A Tisza-völgyi árvíz. Vízgazdálkodás külön száma, OVH, Budapest, 1971. Nagy L. és tsai.: Engineering Geophysical Method for Risk Mapping of Flood Protection Sub-catchment Defended by Levees. 7th Int. IAEG Congress, Lisboa, pp. 617-641, 1994.
