Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
3. szám - Rónaki László: Az orfűi Vízfő-forrásbarlang vízgyűjtő területén történt vizsgálatok és azok eredményeinek áttekintése
40 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 3. SZ. Duó-zsomboly (4124.415.04. BO 4120-104) [5. ssz.] 74,9/30,8 m Zalán Béla által kibontott barlangot a DDNPI lezárta (publikálatlan objektum, további feltárásra ajánlott). Fejbeverős-zsomboly (4124.620.09. BO 4120-84) [6. ssz.] 60/34 m. A Pro Natura kutatóinak 1996. évi jelentésében megtalálható a térképe. Jószerencsét-aknabarlang (4124.405.02. BO 4120-97) [7. ssz.] 65/52 m. Térképe az ismertetővel megtalálható RÓNAKI (1972) munkájában. Nagy-faragó-barlang (4124.735.05. BO 4120-53) [12.ssz.] 53/26,3 m. Térképét a Pro Natura kutatói 3 évvel felfedezése után készítették el. (1992 ÉJ.) Orfűi-Vízfő-barlang (4124.000.00. BO 4120-3) 150/20, a feltárás folyamata során változott méretek jelenleg: 379/41 m-re módosultak. A barlang 1959-ben kezdett feltárását követően a természetes állapotokat megváltoztató vízművesítési munkák időszakában a Zuhatagos terem K-i részén magasba vezető újabb üregeket fedeztek fel. Ez a barlangrész a „Toronyág". A barlang jelenlegi állapotát rögzítő 1:100 méretarányú térképét Szabó Zoltán készítette el több kutatócsoport 2003-as felmérései nyomán. (A felmérés csak a zárógátig történt, így térképén a 3. szifon már nem szerepel.) így a barlang megismert járható hossza és magassági kiterjedése a vízzáró gát mögötti rész felmérésének és térképi ábrázolásának elhagyásával, valamint a Torony-ág megismerésével változott. A térképén rögzített adatok szerint „...hossza: 328,53 m , kiépített rész: 69,3 m, ...mélysége 27,04 (-0,94- +26,10) ...horizontális kiteijedése: 64 m" A gát mögött általunk (R. L. - V. B.) korábban mért szintes hossz a szifon fölötti tóval 18 m volt. A szifon tó eredetileg a Zuhatagos terem tavának szintje felett 3 m volt. Jelenleg a Zuhatagos teremben megemelkedett a vízszint az 1. szifon eltömődése miatt, míg a 3. szifon tavának szintje lesüllyedt a szifonkerülő járat kinyílásával. A szifontó északi határától a búvárok által elért végpontig mért lejtős hossz 33 m-nek adódott. így a Szabó által megadott hossz-adat a fenti korrekcióval: 379/41 m-re módosul. Egyébként a szifon ferde hossza eredetileg a tó előterétől 40 m volt, melyet a horizontális hossz korrekciónál figyelmen kívül hagytunk. A barlang cseppkő-képződményekben gazdag. Különösen a Cseppkő-erdőnél előforduló cm méretet elérő vastagságú mangán kérgek érdemelnek fokozott figyelmet. A Zuhatagos teremben a bejárat mellett jobbra egy víz alá nyúló nagy sztalaktit utal az erózióbázis közelmúltban történt változására (4. kép). A mangánkiválás a vízfelszín vonalában és az felett volt megfigyelhető. Remény-zsomboly (4124.515.09. BO 4120-118) [14. ssz.] 100/80 m. Az 1964 évi téli terepbejárással felfedezett párolgó nyílást az MKCs kutatói 1976-ban kibontották. Az É-D-i irányú mészkő-dolomit litoklázisban képződmények nélküli oldott falak között Ny-i irányba ereszkedve 75 m mélyre jutottak. Az elszűkülő végponton a ledobott kő még 3 másodpercig csapódva esik. Térképe, metszetei és bő leírása a'80-as kataszterünkben található. Spirál-víznyelő barlang (4124.420.04. BO 4120-130) [15. ssz.] 392/101 m. (2010-re az újabb feltárásokkal a poligon hossz adat változott 747 m-re!) A felfedezett szűk nyelőlyuk megbontását az MKCs kutatói 1977-ben kezdték. Több omlás és árvízi tömedék feldolgozását követően 1996ban elért 100 métert meghaladó mélységével a Mecsek legmélyebb patakos barlangját sikerült bejárni. Időközben újabb járatokat tárt fel a csoport, (GLÖCKLER 2008) közöttük kiemelkedik az Abaligeti-barlang emeleti termét meghaladó méretű üreg felfedezése. A barlang részletes térképe a szelvényekkel és bő leírással a kataszterünkben megtalálható. Ennek 100-as méretarányú térképe teijedelmes volta miatt itt nem közölhető, viszont a törés-zónáit bemutató térkép- és metszet vázlatát az 5 a-b ábrán bemutatjuk. Ezen a 2008-as jelentős feltárás képe is látható, valamint a barlang kiteijedése is megismerhető. További járatok feltárása és felmérése még folyamatban van. A legújabb feltárás - 2010, szept. 12. - reményt keltő huzatos hasadékhoz vezetett. (Itt igazolódott a szerző 1981-ben publikált módszertani anyagának gyakorlata.) I | feltárások 2007-19 új feltárás 2008 — Jelentős litokláas Alárendelt tárás ^•V.v'.vV j Kataklátosodott róna • —~ Jelentős litoklázis — Alárendelt törés Kataklázosodott zóna feltárások 2007 | I új feltárás 2008 5. a-b ábra. A Spirál-víznyelő barlang térkép vázlata és metszete. (Glöckler Gábor - Gál Benedek 2008.) Szárazkúti víznyelő (4124.520.01. BO 4120-112) [18. ssz.] 25/20 m. Jóllehet a mérete nem éri el az itt felsoroltak 50 m-es határértékét, azonban ez az egyik legnagyobb kapacitású mecseki nyelőnek van nyilvántartva. Kutatása az 50-es években kezdődött. Egy alkalommal mintegy 3 m 3/ perc befolyó vízhozam volt becsülhető. RÓNAKI (1962) A hossz/mélység adat tévesen egyes nyilvántartásban 56/25ként szerepel.
