Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

3. szám - Scheuer Gyula: A délnyugati Bükk karsztvizeinek és karsztos hévízeinek nyomelem vizsgálata és karsztvíz-földtani összefüggések a térség aktív lemeztektonikájával

22 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 3. SZ. andornaktályi és az egerszalóki karsztos hévizet szolgáltató kiemelt helyzetű mészkőtesteket bizonyítva azt, hogy a hegység déli-délnyugati előterében, olyan mélykarsztos hévizes hidrodinamikai rendszer alakult ki a térség lemeztektonikai folyamataival összefüggésben, amely értékes és jelentős hévíz készlettel rendelkezik. A Délnyugati-Bükk előterében Eger környezetében a mélykarszt hévizét jelenleg négy helyen termelik fürt kutakból, Egerszalóknál, Andornaktályánál két helyen, 4. táblázat. A Bükkaljai hévízkutak ma továbbá Bogács községnél. Miután a térségben a Mezőkövesdnél Zsóry-fürdőnél is a mélykarsztot megcsapoló és üzemelő kút van ezért a karsztos hévizek a nyomelem adottságaiknak teljesebb megismerése érdekében nemcsak az előzőekben felsorolt 4 helyen történt mintavétel, hanem a Zsóry-fürdőnél is. A hévíz-kutakból vett vízminták makro és nyomelem vizsgálati eredményeit az 5. táblázatban közlöm. o és nyomelem vizsgálatának táblázata Helyiség Egerszalók Andorn aktálya At 10 Andomaktálya At 8 Bogács Zsóry-fürdő Nyomelemek ng/1 °C 68 °C 53 °C 50,5 °C 69 °C 72 °C Térképi szám °C 68 °C 53 °C 50,5 °C 69 °C 72 °C 23 24 25 26 27 pH 7,03 6,7 7,0 6,55 6,91 Li 230 84,1 35,4 92,4 1835 pH 7,03 6,7 7,0 6,55 6,91 B 2225 737 270 661 18,369 össz só mg/l 984 678 540 640 2340 Al 0,78 0,49 1,19 1,24 118 össz só mg/l 984 678 540 640 2340 V 0,08 0,09 2,17 0,05 1,86 mg/l eé% mg/l eé% mg/l eé% mg/l eé% mg/l eé% Cr 0,12 0,36 0,1 0,98 0,95 Na+K 75,1 25,6 28,6 14,1 19,5 7,7 34,4 18,8 284,5 38,6 Mn 25,5 16,1 7,40 15,3 439 Ca 140 58,4 113 69,0 95,6 72,4 90,6 61,3 278 47,3 Ni 0,2 0,3 3,14 0,2 0,53 Mg 23,0 15,8 16,5 16,6 15,0 18,7 17,9 19,3 48,0 13,4 Cu 0,56 2,01 4,37 0,26 1,0 Cl 18,6 4,4 4,1 1,4 1,6 0,5 3,75 1,43 227 20,9 Zn 1,22 6,47 63,8 1,35 2,5 HCOj 616 84,6 464 92,5 368 91,7 440 96,9 1440 77,1 As 31,2 9,06 5,98 23,2 83,2 S0

4 58,6 10,2 18,9 4,78 20,5 6,59 1,73 0,42 24,6 1,68 Se 0,27 0,2 0,2 0,31 2,25 Vízadó kőzet felső eocén mészkő triász mészkő Rb 52,4 21,7 10,6 26,3 337 Vízadó kőzet felső eocén mészkő triász mészkő Sr 1806 862 484 1021 3090 Vízadó kőzet felső eocén mészkő triász mészkő Mo 0.05 0,05 1,66 0,05 0,1 Víztípus karsztos hévíz Sb 0,36 0,05 1,04 0,28 0,04 Víztípus karsztos hévíz Cs 38,4 14,9 7,01 16,0 366 Víztípus karsztos hévíz Ba 137 87,3 52,6 98,0 2000 Vizsgálta MÄFI

2010 U 0,05 0,07 1,24 0,05 0,01 Vizsgálta MÄFI

2010 F* 1580 860 665 720 4500 Vizsgálta MÄFI

2010 Br* 100 87 74 60 1430 Térképi szám 23 24 25 26 27 J* 30 10 10 30 190 Tanulmányozva a vizsgált öt (térképi számuk 23-27ig terjed) hévízkút makro és nyomelem összetételét, szembetűnő különbségek tapasztalhatók. A legnagyobb eltérés mind makro, mind pedig nyomelemek vonatkozásában a Zsóry-fürdőnél jelentkezik, mert sokkal gazdagabb összetételű mind az Eger környéki kutaknál kimutatottak. Ezért külön kiemelve tárgyalom e fürdő karsztos hévizének összetételét, és ilyen vonatkozású adottságait. A Zsóry-fürdő vízösszetételének különlegességére már a korábbi vizsgálatok is rámutattak (Papp Sz. 1957) ismertetve már egyes nyomelemek eredményeit is. Ezeket az adottságokat a jelen anyaghoz készült (2010) vizsgálatok is megerősítették, bizonyítva azt, hogy a Zsóryfiirdői kiemelt helyzetű mélykarsztos kőzettest felszín alatti vízkörforgalmában, olyan áramlási pályák játszanak alapvető szerepet, amelyek vízvezetői kapcsolatba vannak olyan nagymélységű karsztos kőzetekkel (VattaMaklári-árok 3500-6000 m) ahonnan a makro és nyomelemekben rendkívül gazdag forró víz származtatható. A vizsgálati eredmények szerint az itt feltörő hévíz össz-sótartalma meghaladja a 2300 mg/l mennyiséget, amely jelentősen több mind az Eger környékieké. Ez abból adódik, hogy a vízben jelentősen feldúsult a kationok közül a nátrium + kálium és a kalcium valamint az anionok közül pedig a klór és a hidrogén-karbonát. Ezt a tényt igazolja, hogy a nátrium + kálium eé%-a meghaladja a 38 %-t, továbbá a klór eé%-a több 20 %-nál. Ehhez kapcsolódva megjegyzem, hogy az Eger környéki hévizek nátrium + kálium és klór tartalma meglepően kicsi. Ezek az adottságok is egyértelműen jelzik, hogy a nagy hévízrendszeren belül a hegységi előtér hévizeihez más vízkörforgalmi pályák kapcsolódnak és ezt a tényt megerősítették még az alábbiakban ismertetett nyomelemek mennyiségi és minőségi eloszlása is. A Zsóry-fürdő karsztos hévize nyomelemekben rendkívül gazdag. Ezzel kapcsolatban az alábbi csoportosításban ismertetem a nyomelemeket. 10 000 fig/l-t meghaladó a bór (18,369 jig/1), 1000-5000 fig/1 között van a lítium, stroncium és a bárium 100-1000 ng/1 között van az alumínium, mangán, rubidium 1-100 (ig/l között van a vanádium, réz, cink, bárium, arzén, és a szelén A fenti csoportosítás alapján megállapítható, hogy a Zsóry-fürdő karsztos hévize a kiugróan nagy a bór mennyisége miatt a bór-típusú nyomelem tartományba sorolható, amelyhez fluor, stroncium, bárium, lítium és bróm tartalom járul még. Az Eger környéki hévízkutaknak makro és nyomelem vizsgálati adatait tanulmányozva megállapítható, hogy ezek között makro és nyomelemek vonatkozásában jelentős eltérő adottságokat mutat az egerszalóki hévíz-