Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)
3. szám - Scheuer Gyula: A délnyugati Bükk karsztvizeinek és karsztos hévízeinek nyomelem vizsgálata és karsztvíz-földtani összefüggések a térség aktív lemeztektonikájával
20 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 3. SZ. felső szakaszán lép a felszínre 206 mBf magasságban. A kapott adatok szerint a riolittufából fakadó forrás oldott össz-sótartalma lényegesen nagyobb, mint a táblázatban szereplő karsztvizeké, mert meghaladja a 600 mg/l mennyiséget. Bár a kationok közül ennél a víznél is uralkodó kation a kalcium, de e mellett a nátrium eléri a 12 eé%ot a magnézium pedig meghaladja a 20 eé%-ot. Az anionok közül a klór mennyisége nem jelentős, de a hidrogén -karbonát vezető szerepét a nagy szulfáttartalom 40,7 eé%-kal ellensúlyozza. A fent leírtak érvényesek a nyomelem tartalomra is, mert jelentősen gazdagabb a Lajos-forrás vize nyomelemekben, mint a 3. táblázatban szereplő karsztvizek. Az uralkodó nyomelem e vízben is a stroncium 471 pg/1 mennyiséggel, és ezt követi a bárium (47,9 pg/I). Ezen kívül a 10 ng/1 feletti értéket meghaladja, a lítium, bór alumínium, réz és az urán, továbbá 1-10 pg/1 között mutatták még ki a vanádiumot, mangánt, nikkelt, cinket, arzént, molibdént, szelént, és rubídiumot. A vizsgálati eredmények szerint a riolittufából fakadó résforrás típusú Lajos-forrás a makro elemek alapján a szulfátos kalcium hidrogén-karbonátos vizek közé sorolható. A nyomelemek mennyisége és minősége alapján pedig az uralkodó elemet figyelembe véve a stronciumos nyomelem tartományba tartozik gazdag és változatos nyomelem tartalommal. Azt valószínűsítem, hogy e résforrás felszín alatti vízkörforgalmában az áramlási pályák mentén mozgó víz a vulkáni tufáknak 4. táblázat Az egri gyógyforrások és kutak oldódó ásványaiból nyeri változatos és jelentős nyomelem tartalmát. Egerben a Petőfi tér környezetében az Eger-patak völgyében lépnek felszínre több önálló forráscsoportként a város gyógyforrásai és ezekre alapozódva fejlődött ki az a jelenlegi magas szintű vízgyógyászati tevékenység, amely már a középkorban megkezdődött. A gyógyforrások nyomelem-vizsgálatát Agyagási D. már a múlt század hetvenes évek első felében kezdeményezte. Ezért történtek ilyen irányú vizsgálatok a Bányászati Kutató Intézetben, Cornides I. irányításával. Az akkori nyomelem vizsgálati eredményeket több helyen publikálták (Agyagási D. 1982, Cornides I. 1983), és a kapott eredményeket nemcsak gyógyászati, hanem karsztvíz-földtani szempontból is értékelték. Az újabb nyomelem-vizsgálatok elvégzését az tette indokolttá, hogy 2008-2009-ben jelentős fejlesztések és felújítási munkálatok történtek a fürdőknél, ezért igényként merült fel a nyomelemek pontosítása, mert az első vizsgálatok óta eltelt kb. 40 év alatt a nyomelemek kimutathatóságának, mind mennyiségi, mind pedig elemeloszlási szempontú meghatározása jelentősen fejlődött. A fentiek alapján teljes körű mintavételezés történt a forrásterületen belül minden forrásból és a környező kutakból, amelyek a források vízkészletének egy részét hasznosítják a város részére. A mintavételi helyeket a 2. ábrán tüntettem fel, és a vizsgálati eredményeket a 4. táblázatban közlöm. akro és nyomelemek vizsgálati eredményei Hely Egri gyógyforrások és hévízkutak makro és nyomelem vizsgálatok táblázata Forrás+kút Török Tükör József Bárány Strand 1. kút 2. kút 3. kút Nyomelemek (ig/1 °C 31°C 31,1°C 27 °C 26 °C 26,5 °C 27 DC 28 °C 27 °C Térképi szám °C 31°C 31,1°C 27 °C 26 °C 26,5 °C 27 DC 28 °C 27 °C 15 16 17 18 19 20 21 22 pH 7,34 7,25 7,46 7,46 7,26 7,09 6,99 7,01 Li 21,7 21,0 16,7 17,7 18,3 14,6 24,7 13,9 pH 7,34 7,25 7,46 7,46 7,26 7,09 6,99 7,01 B 103 101 72,2 84,2 89,8 733 173 77,6 Oldott só mg/l 484 471 483 503 470 499 508 491 Al 1,66 2,43 0,64 1,15 2,87 3,49 0,78 0,5 Oldott só mg/l 484 471 483 503 470 499 508 491 V 0,14 0,13 0,05 0,27 0,16 0,29 0,07 0,13 mg/l eé% mg/l eé% mg/l eé% mg/l eé% mg/l eé% mg/l eé% mg/l eé% mg/l eé% Cr 0,21 0,38 0,11 0,26 0,36 0,27 0,24 0,1 Na+K 6,9 4,2 6,6 4,4 6,2 4,1 8,1 5,1 6,4 4,4 6,6 4,8 8,5 5,5 7,3 4,7 Mn 0,2 0,2 0,71 0,42 0,2 3,05 5,03 3,27 Ca 85,6 73,0 84,0 72,8 84,3 69,2 84,3 66,8 83,0 71,9 86,6 69,7 92,0 73,4 86,1 69,2 Ni 0,39 0,2 0,52 0,2 0,2 2,67 0,2 1,33 Mg 16,3 23,7 15,9 22,8 19,7 26,6 21,5 28,1 16,7 23,8 19,2 25,5 15,7 20,6 19,6 25,9 Cu 1,08 0,45 1,36 0,4 0,42 1,12 0,8 0,72 Cl 2,2 1,0 3,12 1,5 3,74 1,72 1,0 0,5 1,0 0,5 1,9 0,8 1,0 0,4 1,73 0,8 Zn 2,13 0,84 27,4 1,65 1,42 10,8 6,42 20,7 HCO 3 333 89,6 321 89,3 321 86,2 333 86,5 321 89,9 333 87,0 345 90,2 321 8,5 As 3,29 3,42 1,28 3,33 3,36 2,59 6,79 3,91 so 4 26,6 9,1 25,1 8,9 34,5 11,8 39,2 12,9 26,9 9,5 33,0 11,1 25,5 8,4 39,4 13,2 Se 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 Vizadó kőzet Felső eocén mészkő Triász mészkő Felső eoc. mészkű Triász mészkő Rb 5,01 4,90 4,15 4,32 4,71 4,32 6,22 4,48 Vizadó kőzet Felső eocén mészkő Triász mészkő Felső eoc. mészkű Triász mészkő Sr 273 271 272 294 266 278 337 282 Víztípus Karsztos hévíz Mo 4,37 4,31 4,96 5,24 4,57 5,10 3,89 5,08 Víztípus Karsztos hévíz Sb 0,72 0,75 0,54 0,48 0,76 0,92 0,15 0,77 Vizsgálta MÁFI 2010 I 4,39 4,34 4,09 4,95 5,15 7,69 10,6 11,7 Vizsgálta MÁFI 2010 Cs 3,28 3,24 2,75 2,95 3,12 3,01 3,75 2,96 Térképi szám 15 16 17 18 19 20 21 22 Ba 29,9 29,9 26,8 28,7 29,4 27,1 46,4 26,9 Térképi szám 15 16 17 18 19 20 21 22 U 1,26 1,27 2,08 2,52 1,40 2,12 0,52 2,1 Az elvégzett makro és nyomelemek meghatározása alapján a következőkben ismertetem a 8 helyről vett mintából kapott eredményeket: A makroelem vizsgálatok eredményei megegyeznek a korábbi vizsgálati eredményekkel. Megállapítható továbbá, hogy a vizsgált különböző helyekről vett minták makroelem tartalmuk megegyező. A források között tehát lényeges eltérések a makroelemekben nem tapasztalhatók. Az össz oldott sótartalomban is csak kisebb ingadozások vannak, mert 470-508 mg/l közötti ingadozás figyelhető meg, azaz kiugró eltéréseket a vizsgálatok nem mutattak ki. Ebből következik, hogy a kationok és az anionok vonatkozásában sem jelentkeznek alapvető eltérések. így az egyik uralkodó összetevőben a kalcium mennyiségében nem tapasztalható kiugró eltérés, mert ennek ingadozása 83,0-92,0 mg/l között van és a számolt átlag 85,7 mg/l-nek adódott. A vizekben további kationok közül a nátrium a vizekben alacsony értéket mutat és egyenérték százalékban kifejezve 4,1-5,5 eé% között helyezkedik el. A magnézium a második leggyakoribb elem, mert a vizekben 22,8-28,1 eé% közötti értékeket képvisel. Az anionok közül a klór mennyisége alárendelt, mert csak 0,5-3,74 eé%-ban fordul elő a vizekben. Természetesen legnagyobb kimutatott mennyiségében a hidrogén-karbonát van a gyógyvizekben 85-90,2 eé% közötti ingadozással. A második leggyakoribb anion a
