Hidrológiai Közlöny 2011 (91. évfolyam)

3. szám - Dobos Imre: A „Mohai Ágnes ásványvíz” kutatástörténete

6 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2011. 91. ÉVF. 3. SZ. Magyar királyi állami Uacteriologiai intézet. T. fuLskvly L. urnák, Budapesten. A f. évi január l.'i-An kelt megkeresése folytán február i-cu Mohán, az „Ágnes-forrás" vizéből személyesen veit próbák baetcriologiai vizsgálatának eredményét van szerencsém a kővetkezőkben t tu (ontására hozni. A helyszínén kcsxült gelatine-lemezeken kei hét alatt kifejlődött mikrobatclepck tanúsága szerint a víz egy köbcentimétere (egy grammja) mintegy ti« (10) élő és az egészségre közömbös csirát tartalmaz. Tekintve pedig azt, hogy a kifejlődött telepek egy része a gelatinen teljesen felületesen fekve növekedett, úgy, a mint a . gelatine kiöntése után ennek felületére úgyszólva elkerülhetetlenül reá hulló csírák fejlődni szoktak: igen valószínűnek kell tartani, hogy a forrás vize maga köb* ccntimeteronkint még 10 csiránál is kevesebbet tartalmaz. Vrlnnrny. As rlőrcboesáintl vizsgálati ftriitmity tauttMga sztriut <» mohai , Ágnes-forrás* vize tku trrioh;:itii stempott (biti nagyon Itszt» es kifogástalan. Budapesten, 1002 február 18-án. Dr. Preisa Hugó s. A. a m. kir. állami bactcrlologlai iutezet vezetője, njr. r. wn&r. 10. kép. Bakteriológiai vélemény 1909-ben A rendelkezésre álló kémiai összetétel arra ösztönzött több külföldi és belföldi orvost, hogy megvizsgálja az ásványvíz hatásmechanizmusát. A bécsi és a grázi orvosok egyöntetűen kitűnő minőségűnek és az ilyen típusú vizek között a legkedvezőbb hatásúnak nyilvánították. Az ásványvízről alkotott orvosi vélemény összefoglalását Kaposi Albert már 1883-ban leközli, amelyet azután újabb vizsgálatok is kiegészítettek (Kaposi 1883). A sok vizsgálatról az 1912. évi Orvosi Zsebnaptár ad kitűnő értékelést. Eszerint az ,^ignes-forrás "vizét mint gyógyvizet 1. ideges gyomorhurutnál, 2. légcső- s tüdőhurutnál, 3. krónikus gyomorhurutnál, 4. csontlágyulás, angolkór, 5. vese és hólyagbántalmaknál sikeresen alkalmazták. „Mint luxus- (ivó-)víz": 1. profilacticum járványos időben, mint baktérium-mentes víz, 2. borvíznek jó ízű, könnyű, s a bort nem festi. Az ásványvíz e jó tulajdonságait úgy összegezi a kiadvány, hogy „a legjobb magyar víz, a külföldiekkel teljesen egyenrangú; bármely szódavíznél és mesterségesen szénsavval töltött víznél olcsóbb" (Orvosi Zsebnaptár 1912). - í, Vi. iMMte §§L á r

4 I Í 1 áz»SAV».'Áfc 'äxßtrerr > i fyrfa&MEm ffiíSSAVAS óv aewig «mm " M* fem mm Kationok: Bt Kaiium • nltlrium iriütiiumftan klisäeive) 0.« Aítimontum O.e Kalcium 3S0.fi Magnéllum M-« •'VíiX S-S wjuiftt n O ;:-'•-.' !;: Ar.iotloK: Nitrát n«ttÍSut»íli*»5B • I Ulti« nem mutatható ki M ^ KJorta «•«, g < Sxulíát • s*i

f> m ' KMKiffttkarbmU.t 14»JLáe M, ». tvmAzsiiok Isme« í . ^«saats^-r.savas I fötráavU. '' ffléseníti HZ emésztést, fliüít, Mssít. fogyasztót ár: j ; 1.51 Rt« | J 1 Tt Uo.l 5. ..... ....... Ft 1.8» nsji i. rttM BpalilM fi I»!! KKM!««: nrnmt- n. s. a J!S.SKÍ!«J BI um m Cy«syíruén«kMlt5 V. BuCapest ÍTWtót»Wpi Moh» S-ejíT HM M. Mk M. M. t> 12. kép. A szitanyomott palackok Az „Agnes-forrás " vize tehát nem csak gyógyászati célt szolgált, hanem asztali és üdítő vízként is széles körűen használták már forgalmazása kezdetétől. Nem sokkal a második világháború előtt az addig gyógyvíznek tekintett ásványvizet, azután a répcelaki szén-dioxiddal kezdték dúsítani, s ennek alapján az Egészségügyi Minisztérium 1969-ben „elismert ásványvízzé" nyilvánította. A megváltozott körülmények is indokolták, hogy a korábbi díszes palackcímkét egy szolidabb kivitelűvel cseréljék fel (11. kép). Az 1980-as évek elején pedig az akkor általánosan használt szitanyomott palackokban forgalmazták az ásványvizet (12. kép). Tíz év múlva, a privatizáció kezdetén pedig ismét a címkés, de már műanyag flakonos palackozásra tértek át. Az ízléses, jól megszerkesztett címkén a „kiváló magyar élelmiszer" embléma is bizonyítja az ásványvíz minőségét (13. kép). llgifCS | % Természetes szén-dioxiddal dúsílolt - TERMÉSZETES ÁSVÁNYVÍZ I Ifffe NATURAL MINERAL WATER •j LITER Sparkling i ftnyW Védett. ítQrői btlytrt títiUr.aói tum Itnnésxies ísrítytó Í3 tirvti.mis KíTí-áseí I összetétel mgítiter I ö$«. tóvíró ! süy»a wtawn SUS,űso ii xswo >m>m tí.SBü Item, ifi 0S0 UjjiAW» t-sPÚ MshÉ KI mi k^mit Ti'jM-íímé^A ••iftw®«*«««» '.co.ax 11. kép. Egyszerű, jellegtelen címke az 1960-as évekből 13. kép. ízléses, jól megszerkesztett címke 1999 után Régóta tudott, hogy a szervezetben folyadékfelvétel után megváltozik a vér ásványi anyag tartalma. Ha nincs biztosítva a kellő mennyiségű és összetételű ásványi anyag-utánpótlás, akkor a szervezetben hiány lép fel, amely több betegség forrása lehet. A vizsgált ásványvíz számos biológiailag aktív ásványi alkotót tartalmaz. Ilyen többek közt a kalcium, a kálium, a magnézium, a bromid, a jodid és a foszfát. Amennyiben járványos időben csak ivóvízként használták betegség megelőzésére a baktériummentes savanyúvizet, akkor „luxus"-víznek nevezték, de használata közben kiderült, hogy borvíznek is kitűnő, mert jó ízű, könnyű és a bort nem festi. Az „Agnes-forrásvíz" tehát nem csak gyógyászati célt szolgált, hanem asztali és üdítővízként is szé-