Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
2. szám - Scheuer Gyula: Az Afar-mélyvöld Dzsibutihoz tartozó részének hidrotermái, hévforrásai és kiválásaik vizsgálata
5 Az Afar-mélyfÖld Dzsibutihoz tartozó részének hidrotermái, hévforrásai és kiválásaik vizsgálata Scheuer Gyula 1126. Budapest, Szendrő u. 6. Kivonat: A kelet-afrikai árokrendszer északkeleti etiópiai szétnyíló szakaszán keletkezett Afar mélyfold hidrotermáiról-hévforrásairól és ezekhez kapcsolódó lerakódásairól nevezetes többek között. Ezek közé tartoznak tájegységen belül a mélyföld délkeleti részén Dzsibutiban több olyan északnyugat-délkelet irányú helyi süllyedékekben keletkezett, hidrotermák hévforrások amelyeknél különleges lerakódások halmozódtak fel. Ezek közül a leghíresebbek az Abbe tó keleti partján található hatalmas méretű mészkőtornyok, amelyek egykor a tóban feltörő szublakusztris hidrotermákból keletkeztek. Nevezetesek még az Asszál tavi só gipsz és mész kiválások is. Ezt fokozzák még azok különleges helyi vulkanológiai mélyszerkezeti adottságok a tó környezetében, amelyek árokrendszerhez kapcsolódva itt alakultak ki. Ezek közé tartoznak az aktív és inaktív vulkánosság és a süllyedő fiatal (holocén) tektonikai mozgások, amelyek létrehozták Afrika legmélyebben fekvő depresszióját (-157 m). A jelen anyag keretében vizsgálom Dzsibuti hévforrásait - hidrotermáit és ezeknek lerakódásait valamint a kapcsolódó hidrotermás rendszerek felszín alatti vízközforgalmát figyelembe véve a térség aktív vulkánosságát és a száraz sivatagi éghajlati körülményeket, vulkánosság, arid éghajlat, hidrotermák, sókiválások, mészkőtornyok. Kulcsszavak: 1. Bevezetés Az afrikai kontinens keleti részén a földtörténeti eseménysorok hatására kialakult két olyan árokrendszer igen aktív vulkáni működéssel és szerkezeti mozgásokkal, amelyek nem csak földtanilag és földtörténetileg, hanem ehhez kapcsolódva hidrológiailag és vízföldtanilag is Földünk egyik különlegességét egyediségét képviselik. Az árokrendszerek mentén lezajlott mély és tágulásos szerkezeti mozgások nemcsak hatalmas és folyamatosan megújuló vulkáni tevékenységben játszottak alapvető szerepet, hanem a széthúzásos tektonikával magyarázható depressziók kialakulását is eredményezték, amelyek mint a térség helyi erózióbázisai meghatározóvá váltak a felszíni és felszín alatti vizek adottságaira is. így nemcsak a tavak kialakulását idézték elő, de alapvetően meghatározták még a felszín alatti hidrodinamikai rendszerek kialakulását is. így létrejöttek a vulkáni tevékenységgel összefüggő hévforrásos-hidrotermás rendszerek a mélyben meghatározott vízkörforgalommal folyamatosan megújuló vízkészletekkel magas ásványi sótartalommal, hőmérséklettel és felszíni kiválásokkal. Ezért pl. az árokrendszer nyugati ágában Ugandában három jelentős geotermális mezőt mutattak ki (Kibiro, Buranga, Katwe), ahol már 3-4 km mélységben a repedezett prekambriumi őskőzetekben (gneisz, gránit) 200-300 °C-os hőmérsékletet regisztráltak. De a keleti ágban is ismertek ilyen geotermális mezők, pl. Kenyában a Bogoria tónál, ahol olyan hidroterma alakult ki gőz, gejzír és hévforrás tevékenységgel, amely arra utal, hogy a felszín alatt már kisebb mélységben (23 km) magas hőmérsékletű geotermális medence helyezkedik el. Továbbá Nairobi közelében a Kedong völgyben olyan kedvező geotermális adottságokat tártak fel, ahol már megkezdődtek a hőenergia hasznosításának előkészületei. Az elmúlt években a Föld legnagyobb, a törökországi Iszkenderum öböltől a Zambézi-ig tartó két kontinensre kiterjedő hatalmas árokrendszer hidrotermáival hévforrásaival és ezekhez kapcsolódó különböző felszíni lerakódásokkal már több cikkben és kiadványban foglalkoztam, és egyes érdekes előfordulásokat felkerestem, így többek között a Holt-tengerhez közel az árokrendszeren belül az ún. Jordán ároki szakaszhoz kapcsolódó Hammamat Main-i hévforrásokat. Tárgyaltam még két kiadványban (Scheuer Gy. 2002, 2004.) az árokrendszer afrikai szakaszán belül a nyugati árokrendszerhez kapcsolódó különböző összetételű és típusú forráskiválásokat. így a kongói szakaszon a hatalmas hévforrás-mészkő előfordulásokat, továbbá az Ugandában a Katwe-i vulkáni kráterekben fakadó sós források lerakódásait (NaCl, Na 2C0 3) és a Buranga-i források mészkiválásait. Vizsgáltam még az árokrendszer keleti ágában a feltörő hévizekhez kapcsolódó sókiválásokat pl. Tanzániában a Nátron tónál és a kenyai szakaszon a Magadi-tó-nál, a Bogoria tónál pedig a feltörő gejzíreknél képződő kovakiválásokat. A jelen összeállításban ismertetem a szakirodalmi és helyszíni tapasztalatok alapján az Afar-mélyföldön belül Dzsibutinak a legjelentősebb depresszióiban feltörő hévforrásokat - hidrotermákat, vízkörforgalmukat és feláramlási rendszereiket kiválásaikkal együtt. Vizsgálom még a különböző típusú (forrásmészkő, konyhasó, gipsz) kiválások formáit, ezek adottságait és a kiválást előidéző folyamatokat összefüggéseikben kihangsúlyozva a felszín alatti vízkörforgalomból származó egyedi jellemvonásaikat. 2. A vizsgált hidrotermák - hévforrások környezeti adottságai A tanulmányozott felszínre törő forró vizek, gőzök és gázok valamint kiválásaik közel azonos éghajlati, morfológiai és földtani - tektonikai, vízföldtani környezetben helyezkednek el helyi és egyedi jellegzetességekkel, amelyek a hozzájuk kapcsolódó felszín alatti vízkörforgalomban megmutatkozó eltéréseket okoznak. A vizsgált hidrotemák és lerakódásaik a kelet afrikai árokrendszer keleti ágának északkeleti peremi részén fekvő Afar mélyföld délkeleti részén (/. ábra). Az Afar mélyföld háromszög alakú és nagysága kerekítve 300,000 km 2. A mélyföld területileg nagy részben Etiópiához kisebb részben pedig Dzsibutihoz tartozik. Nyugaton az észak-déli irányú, több ezer méterrel kiemelt etiop-felföld a természetes határa, míg délen a nyugat-keleti csapású Ahmara-hegység zárja le. Északkeletről pedig a Vörös-tengerrel párhuzamos irányú Danakil hegység határolja. Tehát az Afar-mélyföldet minden oldalról jellegzetes önálló morfológiai egységek határolják, és zárják le elterjedését. A mélyföld felszíne változatos. Északnyugati részén keletkezett a Danakil depreszszió jelentős nagyságú tenger alatt fekvő mély területekkel (-128 m) ahol sós tavak és kiterjedt sómezők találha-
