Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

1. szám - Könyvismertetés - Dr. Nagy László: Árvízvédekezés a településeken (Ism.: Konecsny Károly)

KONECSN^C^Mdsvizel^ellen^ 55 Päduraru A.-Popovici V.-Marfian F.-Diaconu Cir. (1974), Analiza factorilor meteorologici care au general scurgeri minime remarcabile pe riurile Romäniei in perioada 1950-1970. Studii de Hidrologie XLII. IMH Bu­curejti. Stanciu P. (2007), Caracteristicile secetelor hidrologice. Hidrotehnica Vol. 52. Nr. 3. Stegäroiu P. (2006), „Debitul salubru " in legislafia din Fran/a privind apa fi mediul acvatic. Hidrotehnica Anul 51. nr. 3-4. Topor N. (1964), Ani ploioji $i seceto$i in Republica Popularä Rominä. In­stitute Meteorologie, Bucurejti. Zelcnhasic E.-Salvai A.-Srdjevic B. (1987), A Tisza kisvízi eseményeinek sztochasztikus elemzése. Hidrológiai Közlöny, 67. évf. 1. sz. Újvári I. (1972), Geografia Apelor Romäniei. Editura $tiin(ifica. Bucure$ti. *** (1950-1974), Anuar Hidrologie. IMH. Bucure$ti. *** (1960-2003), Vízrajzi Évkönyv. VITUKI. Budapest. *** (1986), Egyezmény a MNK Kormánya és a RSzK Kormánya között a határt alkotó és a határ által átmetszett vizekkel kapcsolatos vízügyi kérdések szabályozásáról. *** (2006), LOl n° 2006-1772 du 30 décembre 2006 sur l eau el les mi­lieux aquatiques (1) JORF n°303 du 31 décembre 2006. *** (1996), Lege nr. 107 din 25 septembrie 1996. Legea apelor. Parlamen­tül Romäniei. *** (2004), Legea nr. 310/2004 M. Of. nr. 584 din 30 iume 2004. Parla­mentül Romäniei. Lege pentru modificarea §i completarea Légii apelor nr. 107/1996. *** (2008), 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, véde­lmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítmé­nyekre vonatkozó műszaki szabályokról. * * *(2009). www.direcliaapelormures.ro/pdf/PMBH 2Q0SMures Cap3 A kézirat beérkezett: 2009. július 27-én KONECSNY KÁROLY PhD (1997), Kutatási területe: a vízrajz, a vízgyűjtők vízháztartásának-, lefolyásának-, a folyók vízjárásának időbeni vál­tozásának vizsgálata, árvíz-hidrológia. Éveken át a marosvásárhelyi Maros Vízügyi Igazgatóság állomásvezető hidroló­gusa, később a nyíregyházi FETI-KÖVIZIG vízrajzi vezetője, majd a VITUKI Kht. tud. osztályvezetője. Jelenleg az Or­szágos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség vízügyi szakértői osztálya vezető főtanácsosa. The main hydrological-statistieal characteristics in the lower part of the River Maros (by Konecsny, K.) Könyvismertetés Dr. Nagy László: Árvízvédekezés a településeken A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatói klubjában 2009. június 18-án délelőtt mintegy 100 árvizes, illetve vizekkel foglalkozó szakember, érdeklődő gyűlt össze dr. Nagy László: Árvízvédekezés a települése­ken" c. új szakmai könyvének bemutatóján. A könyvbemu­tatóra másfél héttel az Ünnepi Könyvhét után került sor, me­lyen az idén a műszaki könyvek mintha egy kicsit háttérbe szorultak volna. Némileg ezt a hiányérzetet is pótolta ez az ünnepi alkalom, hiszen a szakmának égető szüksége van i­lyen eseményekre. Dr. Nagy László kiterjedt tudományos ismeretanyaggal rendelkező, tehetséges és szorgalmas szakember, aki szen­vedélyesen szereti a szakmáját. Lehetőleg minden árvízi e­seménynél megjelenik a helyszínen, tájékozódik, értékel és értékes műszaki tanácsokkal segíti a védvonalakon dolgo­zók munkáját. A szakmai gyakorlat mellett azonban a szel­lemnek is áldoz, hiszen folyamatosan termeli a színvonalas publikációkat, könyveket. Legutóbb 2008-ban jelent meg az 1876. évi tiszai árvízről szóló hiánypótló könyve. Az árvízvédekezés a településeken" című könyv a Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megrendelésére ké­szült 1500 példányban. Az előszót Kóthay László vízügyi szak-államtitkár írta. A 248 oldal terjedelmű kiadvány szin­te képeskönyv jellegű, mert rendkívül sok, a megértést és tájékozódást segítő 233 ábrát, színes fotókat, helyszínrajzo­kat, grafikonokat - tartalmaz. Az előszót és bevezetőt követő kilenc fejezet a követke­ző témakörök köré csoportosul: a Kárpát-medence rövid hidrológiai áttekintése, ármentesítés és árvízvédekezés Ma­gyarországon, védekezés töltéskoronát meghaladó árvíz el­len, védekezés hullámverés ellen, védekezés árvízi jelensé­gek ellen, árvízvédekezés egyedi helyeken, az árvízvédeke­zés logisztikája, szakszavak meghatározása. Terjedelmi o­kok miatt nincs szó a könyvben jeges árvízről, fagyott tala­jon való védekezésről, gátszakadások körüli eljárásról, ritka jelenségekről, tározónyitásról, vízről való védekezésről. A kötet végére került a szakterülethez kapcsolódó fontosabb jogszabályok-, műszaki előírások listája és a 127 címet tar­talmazó irodalomjegyzék. Az irodalomjegyzékben megta­lálható a szerző utóbbi tizenkét évben megjelent 41 közle­ményének címe is. A könyv a szakmai tartalma mellett azért is értékes, mert a tárgyalt kérdéseket, esettanulmányokat úgy mutatja be, hogy azok nem csak a szűk szakterületen dolgozók számára érdekesek, de laikusok számára is megemészthetők. Első­sorban az árvízvédekezésben a vízügy munkáját kiegészítő­segítő társszerveknek készült, ezért nincsenek benne bonyo­lult matematikai képletek. Egy bírálója szerint túlságosan szakmai jellegű, egy másik bíráló szerint nem elég szakmai. Az igazság valószínűleg a kettő között van, és olyan lett a kiadvány, amilyenek a szerző eredetileg elképzelte. A könyv átolvasását, akár átlapozását követően is kiderül az érdeklődő számára, hogy az árvízvédekezés a települé­seken" cím kicsit félrevezető, hiszen a tartalom jóval túlmu­tat a cimben foglaltnál, nem csak a településeken belüli, ha­nem az azon kívüli árvízvédekezéssel is foglalkozik. A szöveg a szakterület hazai hagyományos műszaki szemléletét tükrözi - és talán szándékosan(?) - nem foglal­kozik az EU által bevezetett Víz-Keretirányelvvel, és főleg az árvízkezelési Irányelvvel. Hasznos lett volna a hazai vi­zes és nem vizes szakemberek számára az európai irányel­vek hazai alkalmazásához kapcsolódó nagyon sok feladatot jelentő új eljárások bemutatása, mert ezek jelentősen befo­lyásolják a fejlesztéseket, az árvízvédekezés szervezését. Az „árvízkezelés", „árvízi menedzsment", „árvízi veszély-tér­kép", „árvízi kockázati térkép", „árvízi kockázatkezelési terv" kifejezések nem szerepelnek a szövegben, pedig ezek­kel a szerző több közleményében is részletesen foglalkozott. Az elmúlt több mint másfél évszázadban a vízügyi szolgálat rendkívül értékes tapasztalatokat, tudást halmozott fel, ami nem csak az ország kivételesen magas fokú árvízi veszélyeztetettségéből adódik, de a tehetséges, nagy tudású szakemberek munkájának a következménye is. Ennek elle­nére „a magyar árvízvédekezők nem képesek a szakmai tudásuk exportálására, és nem tudnak szakmai céljaik mögé széles társadalmi bázist építení\ Úgy vélem, hogy ez utób­bi építkezéshez jelentős hozzájárulás a dr. Nagy László által írt könyv megjelenése. Összefoglalva, igen értékes szakmai tartalom, olvasmá­nyos stílus, esztétikus külső megjelenés jellemzi ezt a legú­jabb árvíz-védekezési könyvet, ami a szakterülettel foglal­kozók számára nem csak a könyvespolc egyik dísze lehet, hanem egy olyan kötet, amit gyakran kell majd kézbe venni. Dr. Konecsny Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom