Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.

168 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 6.. SZ. abban van, hogy megfelelően választja-e ki a referencia vízteret. A fentebb említett példáknál maradva a Hordódi-HoltTisza lehető legjobb referenciája az Óhalászi-Holt-Tisza lehetett volna. A Tisza szabályzása a tiszai Alföld szerkezetét, az ökoszisztéma működését jelentősen átalakította. Ennek során egyes élőhely-típusok eltűntek, vagy erősen megritkultak, mások jelentősen átalakultak, és vannak, amelyek ennek hatására jelentek meg vagy terjedtek el (főleg a kultúr-típusok). A jelentősen megfogyatkozott élőhelyek között vannak azok az ártéri élőhelyek, amelyek jellemzően láposodó karakterűek. Ezek nem degradálódott illetve degradált élőhelyek, nagyon is természetesek, sőt értékesek. Az állóvizek szukcessziójának számos iránya ismert, s ezek egyik legérdekesebb formája az, amikor a meder feltöltődése egy láp kialakulásán keresztül megy végbe. Jóllehet a hazai klíma a lápok kialakulásának alapvetően nem kedvez, mégis több olyan állóvíz is akad, amelyek hidrológiai, ill. mikroklimatikus sajátságai - a botanikai környezettel együtt — lehetővé tették az ún. eutróf síklápok kialakulását. Természetesen ezek nem „klasszikus" lápok, hiszen tőzeg többnyire nem jelenik meg rajtuk, de az állóvízi szukcessziónak alapvetően a minerogén irányában fejlődtek tovább, olyan élőhelyeket hozva létre, melyeknek közös vonásaik, közös növény- és állatfajaik vannak a valódi lápokkal. Az ilyen típusú élőhelynek az egyik alapvető jellemzője a sekély víz és a sajátos bomlási viszonyokból eredeztethető oxigénszegénység. Habituálisan ezeket az élőhelyeket az összetorlódó növényi törmelékek, az úszó nád-, gyékény- és esetleg harmatkása szigetek jellemezik. Ezeken a szigeteken telepedtek meg az olyan lápi karakterűnek tekintet növényfajok, mint a Thelypteris palustris, Urtica kioviensis és Cicuta virosa. A szigetek között a vízben Potamogeton gramineus, P. trichoides, P. pusillus és a Nymphaea alba tekinthető karakterisztikusnak, de tömegesen találhatóak azok a kozmopolita hinarak is, amelyek eutróf vizekben is jelen vannak. Ilyen élőhelyeket találhatunk a Vajai-tározón, a Tisza-tavon, a Kis-Balatonon, a Malomházi-Holt-Tiszán, a Ráckevei-(Soroksári)-Dunán. Sok esetben tehát mesterségesen létrehozott, illetve - pontosabban fogalmazva - erősen átalakított élőhelyen. Kialakulásukhoz nem is kell sok idő, pár tíz év alatt akár tőzegmoha is megjelenhet rajtuk, mint látni lehet azt a Ráckevei-(Soroksári)-Duna mentén (Balogh 2000a, 2000b). Összegezve tehát azt mondhatjuk, hogy a címben feltüntetett két fogalom, a természetvédelmi értékesség és az ökológiai állapot igenis összeegyeztethető. Ennek feltétele azonban a két fogalom jelentésének tisztázása, s a megállapításukhoz felhasznált paraméterek jó megválasztása. A sorok közül kiolvasható azon véleményre, amely szerint jó lenne a két „tiltott" holtágba is beengedni a horgászokat és az ökoturistákat (ezt nevezik a szerzők „bölcs hasznosításnak"), úgy gondoljuk, hogy ez a két holtmeder elenyésző területarányt képvisel a Tisza-tó szabadon járható és horgászható területéhez képest. Szükségesnek tartjuk, hogy továbbra is maradjon két olyan víztér, mely mentes mindennemű antropogén zavarástól. Irodalom Standovár T., Primack, R.B. 2001. A természetvédelmi biológia alapjai. — Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Balogh, M. 2000a. Az úszóláp szukcesszió kérdései I. - Kitaibelia 5(1): 9-16. Balogh, M. 2000b. Az úszóláp szukcesszió kérdései II. - Kitaibelia 5(2): 291-297. A kézirat beérkezett: 2009. július 31-én A Hidrológiai Közlönynek a Hidrobiológus Napok tudományos anyagait tartalmazó eddigi különszámai 1997. évi 1-2. szám, 1-194. oldal 1998. évi 5-6. szám, 257-400. oldal 1999. évi 5. és 6. szám, 265-392. oldal 2000. évi 5-6. szám, 269-404. oldal 2001. évi 5-6. szám, 301-516. oldal 2002. évi I-XII. szám, 1-156. oldal 2003. évi I-XII. szám, 1-170. oldal 2004. évi 5-6. szám, 1-184. oldal 2005. évi 6. szám, 1-184. oldal 2006. évi 6. szám, 1-168. oldal 2007. évi 6. szám, 1-188. oldal 2008. évi 6. szám, 1-244, oldal 2009. évi 6. szám, 1-208. oldal 2010. évi 6. szám, 1-166. oldal A főszerkesztő néhány kérése a szerzőkhöz: A főszerkesztő elismeri, hogy a hátsó belső borítón látható "Közlési útmutató" pontos betartása nehéz. Ha a t. Szerzők nem tudják az útmutatást betartani, legalább a következőkre szíveskedjenek feltétlenül tekintettel lenni: 1.) Az oldalbeállítástól (felső. 1,9 cm, alsó: 2,7 cm, belső: 2,6 cm, külső: 1,7 cm, papírméret A4, 21 x 29,7 cm, fejléc távolság: 1,5 cm, lábléc: 0 cm) ne térjenek el. Ügyeljenek, hogy sem angol mérték szerinti oldal-beállítás, sem fekvő szöveg elhelyezés, sem negatív előjelű behúzás ne maradjon a szövegben. 2.) A későbbi években már nem szükséges az „rtf" (rich text formátum) kiterjesztés használata. A „microsoft word dokumentum" megfelelő és elegendő. 3.) Kerüljék el a fejléc-vonalak, a végigmenő vízszintes vonalak használatát, vagy a fejléc bármilyen megszerkesztését. Ez a szerkesztőség feladata. 4.) A táblázatokat a "táblázat" cím és a hozzá tartozó szerkesztésmódok alkalmazásával készítsék el. Kerüljék az excell használatát és a táblázat grafikai objektumkénti elkészítését. Ne erőszakolják külön keretbe vagy kép formájába a táblázatokat! 5.) Az ábrák, táblázatok eredeti helyükről az áttördelések során elkerülhetnek. Ne illesszék tehát be azokat feltétlenül a szövegbe, hanem adják a szöveg után, esetleg - elsősorban az ábrákat - akár külön fájlban is. 6.) Nyomdatechnikánkban elsősorban csak vonalas ábrák közölhetők. El kell kerülni az árnyalást, vagy színezést. Kivételesen is csak igen jó minőségű, kontrasztos, fekete-fehér, szkennelt fényképek közlését vállalhatjuk. 7.) Inkább kérdezzék meg a megadott telefonszámokon a főszerkesztőt, miként készítsék el a szövegszerkesztést, mintsem felesleges munkára késztessék a nyomdai előkészítést.