Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

1. szám - Konecsny Károly: A kisvizek főbb hidrológiai statisztikai jellemzői a Maros folyó alsó szakaszán

48 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 1. SZ. lyamatok modellezésekor nem lehet eltekinteni az olva- legesen bekövetkező csapadéktevékenység (meleg eső) dást befolyásoló léghőmérséklet alakulásától és az eset- hatásától. 1. táblázat. A hó-vízkészlet és jellemző időszakok minimális vízhozamai közötti korrelációs együtthatók a Maros Makó szelvénynél Hóvízkészlet adatok Q min év Félév Évszak Hónapok Hóvízkészlet adatok Q min év Qmin IV-IX Qmin X-I1I Qmin XII-II Qmin III-V Qmin VI-VIII Qmin IX-XI Qmin I Qmin II Qmin in Qmin rv Qmin V XII-V.havi max. 0,001 0,160 0,356 0,392 0,186 0,161 0,099 0,300 0,360 0,543 0,577 0,341 I-III.havi max. 0,001 0,160 0,356 0,392 0,560 0,161 0,099 0,300 0,360 0,543 0,577 0,341 II. havi max. 0,026 0,144 0,340 0,373 0,597 0,159 0,089 0,242 0,254 0,520 0,561 0,320 III. havi max. 0,167 0,100 0,114 0,169 0,471 0,110 0,252 0,078 0,059 0,348 0,616 0,188 1.31-i 0,035 0,144 0,210 0,259 0,365 0,105 0,047 0,202 0,362 0,351 0,391 0,190 II. 15-1 0,049 0,200 0,287 0,329 0,576 0,204 0,092 0,244 0,151 0,459 0,569 0,392 11.28/29-i 0,159 0,035 0,186 0,382 0,444 0,002 0,250 0,118 0,161 0,374 0,485 0,241 111.15-i 0,058 0,267 0,041 0,125 0,512 0,254 0,099 0,076 0,009 0,357 0,729 0,527 4 nap átlaga 0,042 0,151 0,192 0,256 0,509 0,148 0,145 0,170 0,177 0,405 0,588 0,363 ATLAG 0,060 0,151 0,231 0,297 0,469 0,145 0,130 0,192 0,210 0,433 0,566 0,322 MAX 0,167 0,267 0,356 0,392 0,597 0,254 0,252 0,300 0,362 0,543 0,729 0,527 MIN 0,001 0,035 0,041 0,125 0,186 0,002 0,047 0,076 0,009 0,348 0,391 0,188 A korrelációs együtthatók értéke (r = 0,001-0,167) alapján egyértelmű, hogy a téli-tavaszi hó-vízkészlet nagysága alig befolyásolja az évi kisvízhozam értékét, ami természetes, hiszen az évi minimum kivételesen sem fordul elő a hóolvadás időszakában. A hó-vízkészlet mértéke viszont már számottevően befolyásolja az áprilisi minimális vízhozam értékét (r = 0,391-0,729). Amenynyiben a vízgyűjtőterületen tavaszig nagy mennyiségű hó halmozódik fel, akkor az áprilisi kisvízhozam értéke nagyobb, ha kevés a hóvízkészlet a Maroson kisebb havi minimális vízhozam várható. 4. Felhasznált kisvízi adatok, szakirodalmi előzmények, vizsgálati módszerek A Maros Gyulafehérvár alatti szakaszán üzemelő vízrajzi törzsállomások közül 6 a folyó hosszabb, romániai szakaszán található, és csak egy állomás, Makó, van a jóval rövidebb magyarországi folyószakaszon (2. táblázat). A vízrajzi állomás szelvények tszf. magassága 214,13 mBf-ről (Gyulafehérvár) 79,50 mBf-re (Makó) csökkenésével párhuzamosan nő a vízgyűjtő terület 18.055 km

2-ről 30.149 km

2 -re. Nő a sokévi közepes vízhozam (1951-2007) is: Gyulafehérvár 105 m

3/s, Arad 185 m

3/s, Makó 186 m

3/s. A sokévi minimális vízhozam Aradnál 15,0 m

3/s (1953), Makónál 25,5 m

3/s (1950). 2. táblázat. A Maros folyó alsó szakaszának jellemző morfometriai adatai A kisvizek részletes hidrológiai feldolgozásához napi vízhozam adatokra van szükség. A rendelkezésre álló megszakítás nélküli vízhozam adatsorok hossza a Maros alsó szakaszán, a romániai és magyarországi szelvényeknél, több mint 40-50 év. A napi vízhozam adatsorokat a romániai folyószakaszon lévő vízrajzi állomásokra a román hidrológiai évkönyvekben-, romániai elektronikus adatbázisokban, a Maros Makó állomásra 1950-től a magyar vízrajzi évkönyvekben, illetve az elektronikus Magyar Hidrológiai Adatbázisban (MAHAB) találhatók meg. A vízhozam adatok összehasonlító értékelését a különböző időszakokra (a befolyásoltságot romániai vizsgálatok adatai alapján vettük figyelembe) külön-külön kell elvégezni. Az 1951-1980 időszakban, a kisvíz-hozamok természeteshez közelieknek tekinthetők, és csak kis mértékben voltak befolyásolva emberi beavatkozások által. Az 1981-2007 időszakban viszont, amikor a lefolyás éven belüli, sőt (a legnagyobb víztározók alatt) sokévi átrendeződéshez vezettek, a befolyásoltság mértéke jelentőssé vált. Romániában a 80'-as évektől kezdődően a vízhozam feldolgozások készítésekor, az egyes vízrajzi állomások szelvényeire - a mért adatok mellett - előállították a természetes lefolyást tükröző vízhozam értékeket is. A természetes vízhozam adatok rekonstruálásakor, a vízmérce szelvényre meghatározott vízhozam értékekhez hozzáadták a szelvény feletti vízgyűjtő teljes felszíni vízhálózatából mesterségesen kivett vízhozamokat, illetve kivonták a mederbe bevezetett vízhozamokat. Ez a módszer, amely elfogadható eredményt adhat a havi átlagok számításánál és az adatsorok homogenizálását próbálta megoldani, nem alkalmazható a napi „természetes" kisvízi vízhozam adatok rekonstruálására. A kisvizek idején ugyanis, igen jelentősek-, és - megfelelő menynyiségü, és minőségű adatok nélkül - nem modellezhetők elvárható pontossággal a helyi geológiai, hidrogeológiai, hidraulikai tényezők hatása, és a vízhasználatok időbeni változásában jelentkező pontatlanságok hatása. A kisvizes időszak az egyéves hidrológiai cikluson, vagy naptári éven belüli időszak, amelynek során a vízgyűjtő-területről történő lefolyásban jelentős csökkenés következik be, és kisvízi vízhozamok figyelhetők meg. A kisvízi időszakon belül legalább egy kisvízi esemény következik be, amit úgy lehet meghatározni, mint egy olyan időfüggvényt, amely nem halad meg egy előre rögzített vízhozam értéket (Kovács-Domokos 1996). Erre a vízhozam értékre, amely a felszín alatti táplálásból származó alap-vízhozamból és a felszíni-felszínközeli eredetű vízhozamból tevődik, össze a vonatkozó szakirodalomban különféle elnevezéseket használnak: kisvízi határérték, vízhozam küszöbérték, kritikus kisvízhozam érték, referencia vízhozam. Zelenhasic et al. (1987) szerint a Q

r referencia vízhozam a 90 %-os valószínűségű éves legkisebb vízhozamnak felel meg. A referencia vízhozam meghatározását célzó eljárás eTávols. Víz Víz Hydra torkolattól gyűjtő mérce "0" Vízmérce szelvény kód fkm ter. km

2 mBf Gyulafehérvár/Alba Iulia 744612 392,3 18055 214,13 Branyicska/Bräni§ca 744616 297,3 24501 173,33 Soborsin/Sävär§in 744618 237,3 25707 147,92 Máriaradna/Radna 744620 161,3 26760 122,24 Arad/Arad 744622 132,3 27280 101,58 Nagylak/Nädlac 744624 51,8 27850 85,61 Makó 444396 24,5 30149 79,50