Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.
113 Tabód (T) mintavételi hely a Völgység keleti, síksággá szélesedő peremén található. A vízfolyás szabályozott, de a völgytalpban kiterjedt, különböző mértékben használt (részben kiszárított, részben benövényesedett) halastó-rendszer található, ami a vizes élőhelyek széles spektrumát vonultatja fel. Ezért a vegetációs mutatók közül kettő (a természet-közeli élőhelyek száma, illetve természetessége) nagymértékben, a gyomosság kisebb mértékben javul. A zoológiai mutatók ettől függetlenül az előző szakaszhoz hasonlóan alakulnak. Az eredmények értékelése Az adott területen a táj és a vizes élőhelyek természetessége között az alábbi összefüggéseket találtuk: Természet-közeli tájban a növényzet és a patak (makrogerinctelenekkel jellemzett) ökológiai állapota egyaránt magas természetességü. A táj degradációja párhuzamos a vizes élőhelyek degradációjával. Ez a vízfolyás mentén az erősödő antropogén hatások következménye. A völgy kiszélesedésével megjelenő települések kommunális szennyvízzel terhelik a patakot, míg a vegetáció degradálódása a mezőgazdasági területek megjelenésének következménye, ami a diffúz szennyezés növekedésével is jár. Közvetlen vízminőség-romlást jelentenek a mellékágakon létesített halastavak, amennyiben vizüket továbbvezetik a patakba. A makrogerinctelen mutatók alapján a degradálódó tájban a vizes élőhelyek is degradálódnak - de többet őriznek természetességükből, mint a maga a táj összességében. Ez az eredmény aláhúzza a vizes élőhelyek kiemelkedő természetvédelmi jelentőségét, refugium-szerepét, kiemeli egyegy táj biológiai sokfélesége megőrzésében játszott értékét. A vízfolyás menti terület lokálisan jobb állapota nem feltétlenül hozza magával a vízi életközösség javulását, mert a patakvíz minőségét jobban befolyásolják a felvízi hatások (szennyezések), mint a környező élőhelyek állapota. Irodalom Birk, S., Hering, D. (2009): A new procedure for comparing class boundaries of biological assessment methods: A case study from the Danube basin. Ecological Indicators 9:528-539. Bölöni, J., Kun, A., Molnár, Zs. (2003): Elöhelyismereti Útmutató. MTAÖBKI, pp.213. Bölöni J., Molnár, Zs., Horváth F., Illyés E.(2008): Naturalness-based quality of (semi)-natural habitats. Acta Botanica Hungarica 50:149160. Bölöni J., Molnár, Zs., Illyés E., Kun, A.(2007): A new habitat classification and manual for standardized habitat mapping. Annali di Botanica (nuova serie) 7:55-76 Borhidi, A. (1995): Social behaviour types, their naturalness and relative ecological indicator values of of the higher plants of the Hungarian Flora. Acta Botanica Hungarica, 39:97-182 Csányi , B.(1997): Módszertani kézikönyv a vizi makroszkopikus gerinctelen (makrozoobenton) élőlényegyüttessel végzett biológiai vízminösités céljára. Vituki Rt., Bp., pp. 45. Csorba, P. (1997): Tájökológia, pp. 110. Debrecen. Csorba, P. (2006): Indikátorok az ökológiai tájszerkezet és tájműködés jellemzésére. In: Táj, környezet és társadalom. Ünnepi tanulmányok Keveiné Dr.Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére, pp. 117122. SZTE, Szeged. Czirok, A., Horvai, V., Gyulavári, H.(2009): A makrogerinctelen fauna változása a Völgységi-patak hossz-szelvényében egyes biotikus indexek alapján. Acta Biol.Oecol.Hung. 20:27-39. Formán, R.T. (1995): Land mosaics. The ecology of landscapes and regions. Cambridge University Press, Cambridge. Goetz, S., Fiske, G. (2008): Linking the diversity of stream biota to landscapes in the mid-Atlantic USA. Remote Sensing of Environment 112: 4075-4085. Lóczy, D. (2002): Tájértékelés, földértékelés, pp. 306. Dialóg Campus, Pécs-Budapest. Molnár, Zs., Bartha, S., T.Seregélyes T., Illyés, E., Botta-Dukát Z, Tímár G., Horváth, F., Révész,A., Kun A., Bölöni J., Biró M., Bodonczi L., Deák Á.J., Fogarasi P., Horváth A.„ Isépy I., Karas, L. Kecskés F., Molnár, Cs., Ortmann-né Ajkai, A. Rév Sz (2007): A grid-based, satellite-image supported, multi-attributed vegetation mapping method (MÉTA). Folia Geobotanica 42, pp. 225-247. Nash, M.S., Heggen, D.T., Ebért, D., Wade, T.G., Hall, R.K. (2009): Multi-scale landscape factors influencing stream water quality in the state of Oregon. Environmental Monitoring and Assessment 156:343-360. Németh F., Seregélyes T. (1989): Természetvédelmi információs rendszer: adatlap kitöltési útmutató. KGI, Budapest. Szilágyi, F., Ács, E., Borics, G., Halasi-Kovács, B., Juhász, P., Kiss, B., Kovács., Cs., Kovács, T., Lakatos, Gy., Müller, Z., Padisák, J., Pomogyi, P., Szabó, K, Szalma, E., Tóthmérész, B. (2006): Az ökológiai minősítés kérdései. In: Somlyódi L., Simonffy Z.(szerk): A fenntartható vízgazdálkodás tudományos megalapozása az EU Víz Keretirányelv hazai végrehajtzásának elősegítésére. MTA Vízgazdálkodási Csoport, BME VKKT, pp. 114-115. Turner, M.G., Gardner, R.H., O'Neill, R.V.(2001): Landscape ecology in therory and practice, pp.402. Springer, New York-Berlin-Heidelberg. Correlation between stream health and landscape naturalness assessed by macroinvertebrate and vegetation indices along Völgységi stream (SW Hungary) Ortmann-né Ajkai Adrienne' — Czirok Attila 2 - Horvai Valér 2 I p-pg ttk Környezettudományi Intézet, Altalános és Alkalmazott Ökológia Tanszék, 7624. Pécs, Ifjúság útja 6. aadrienn@gamma.ttk.pte.hu 2 Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Mérőközpont, 7621. Pécs, Papnövelde u.13. Abstract:Naturalness and/or degradation of a landscape, as a complex entity, and its certain biotic communities are strongly interrelated, but quantification of this relation is difficult, because they are measured with different indices. We studied changes of naturalness of a landscape and macroinvertebrate fauna along and in a stream in SW Hungary, using different vegetation (vegetation types, naturalness indicator values (SBT), percentage of weed species) and macroinvertebrate indices (QBAP, BMWP aspt, BMWP score). Our results show that in a near-natural landscape macroinvertebrate communities also show high naturalness. Stream macroinvertebrate communities degrade as landscape degrades, but they preserves more naturalness then the whole landscape does. Areas with locally better vegetation adjoining the stream does not show any connection with water quality. Key words: landscape ecology, naturalness indices, vegetation, macrozoobenthon, ecolog ical indicator values.
