Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)
6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.
96 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2010. 90. ÉVF. 6.. SZ. Tisza-menti holtmedrek ökológiai állapotának elemzése helyszíni vízvizsgálatok alapján Lövei Gabriella Zsuzsanna, Antal László Debreceni Egyetem, TEK, TTK, Hidrobiológiái Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. Kivonat: A Debreceni Egyetem Hidrobiológiái Tanszékének munkatársai több évtizedes múltra visszatekintőén végeznek hidroökológiai kutatómunkát a Tisza-mentén található holtmedrekben. Munkánk során nyolc mintavételi helyen végeztünk felméréseket, ahol a víz fizikai és kémiai mutatóinak mérése évszakos és a térbeli mintázat által meghatározottak szerint történt. A háttérváltozók közül a vízhőmérsékletet, a pH-t, az oldott oxigén tartalmat, oxigéntelítettséget és a vezetőképességet határoztuk meg. A helyszíni méréseket elektrometriás terepműszerrel végeztük. Jelen munkánkban a 2009-es év során három mintavételi időpontban történt mérések eredményeinek segítségével értékeljük a vizsgált vízterek sajátosságait. A Rakamaz-Tiszanagyfalui Nagy-morotva esetén jól kirajzolódik a kotort és a nem kotort részek közötti különbség, valamint a Tiszából érkező vízutánpótlás hatása a morotva két végében. A Tisza-tó holtmedreiben mért O2 szintek kielégítő ökológiai állapotot jeleznek. Kulcsszavak: hidroökológia, vízmélység, háttérváltozók, kotrás. Bevezetés Az Európai Unió Víz Keretirányelv (EU VKI) a fenntartható vízgazdálkodás hosszú távú európai programját határozza meg, amelynek célja a felszíni vizek jó ökológiai és kémiai állapotának elérése, legkésőbb 2015-re és a vizek állapotromlásának megelőzése, ami megfelelő szintű állapotfeltárás nélkül nem lehet sikeres ( Wittner és mtsai., 2004, 2005). A Debreceni Egyetem Hidrobiológiái Tanszékével a 2009. évben néhány Tisza-menti holtmederben alapvető hidrobiológiái monitorozást végeztünk, hogy a e vízi rendszerek jelenlegi állapotát felmérjük és feltárjuk a hidroökológiai rendszer dinamikáját. Munkánkban az EU VKI szerinti vízminősítési és monitorozási feladatok keretében végzett felmérések eredményeit tesszük közzé. Munkánk során törekedtünk arra, hogy a helyszíni vizsgálatok a lehetőségeinkhez mérten a lehető legrészletesebbek legyenek. Felmérésünk fő célja az volt, hogy a különböző vízterekben mért fíziko-kémiai változók és a növényállomány tulajdonságainak összefüggései alapján értékeljük a vizsgált területeket. Nyolc mintavételi helyen, három mintavételi időpont mérési eredményei alapján értékeljük a vizsgált vízterek sajátosságait. Igyekeztünk szem előtt tartani, hogy a mintavételi helyek reprezentálják a nyíltvízi és a különböző növényállományok borította területek jellemzőit, illetve hogy az eredményeink összehasonlíthatóak legyenek a korábban (1990-es évek vége, 2000-es évek eleje) végzett felmérésekkel és megfelelő alapot jelentsenek a hosszabb távú elemzésekhez. A 2009. évben elvégzett mérési eredmények adathalmazából azokat emeljük ki, amelyek leginkább reprezentálják a felmérések időszakában jellemző állapotokat. Anyag és módszer A vizsgálatokat Tisza-menti holtmedrek karakterisztikus élőhelyein végeztük, elemeztük a Tisza-tó Tiszavalki-medencéjében található Hordódi-Holt-Tisza (051), Szartos (054), Három-ágú (057) és Nagy-morotva (060), valamint a Rakamaz-Tiszanagyfalui Nagy-morotva különböző nyíltvizes élőhelyeinek (027, 034, 036, 039) ökológiai állapotát a 2009-ben történt vegetáció felmérések és helyszini vízvizsgálatok alapján. A különböző kódjelű mintavételi helyeket (1. táblázat) az élőhelyi alakzatok eloszlása szerint jelöltük ki. A kiválasztásnál fontos szerepet játszott, hogy a meglehetősen mozaikos területen minden jellemző víztértípusnak legyen képviselője, illetve azok egyaránt reprezentálják a kotort és nem kotort, valamint a nyíltvízi és a különböző növényállományok borította területeket. Mintavételi helyek kódja Helymeghatározás 027 - kotort E 48° 07' 13,4" K 021° 27'32,6" 034 - nem kotort E 48° 07' 10,0" K 021° 28' 14,1" 036 - kotort E 48° 05' 56,6" K 021° 27' 54,0" 039 - nem kotort E 48° 06' 15,4" K 021° 27'59,9" 051 E 47° 39' 32,8" K 020° 44'39,7" 054 E 47° 39' 22,0" K 020° 43' 16,6" 057 E 47° 39' 00,9" K 020° 44' 43,0" 060 E 47° 39' 15,8" K 020° 43' 56,9" A háttérváltozók mérése késő tavasszal (2009.06.1112.), nyáron (2009.07.21., 2009.07.23.) és késő ősszel történt (2009.10.19., 2009.10.29.) a térbeli mintázat által meghatározottak szerint. A mért háttérváltozók közül a vízhőmérsékletet (°C), pH-t, oldott oxigén tartalmat (0 2 mg/l), oxigéntelítettséget (%) és a vezetőképességet (pS/ cm) határoztuk meg. A helyszíni méréseket WTW Multiline P4 terepmüszerrel, elektrometriás eljárásokkal végeztük. A háttérváltozók mérésénél figyelembe vettük, hogy a növényzettel borított víztestekben a víz oldott oxigén tartalma rendszerint a kora délutáni órákban éri el a maximumot, illetve az oxigénszint minimuma napfelkelte idejére esik (Bárdosi és mtsai., 2000). így minden egyes mérőhelyen 6.00 és 14.00 óra körül történtek mérések a vízfelszíntől a fenék felé haladva 25 cm-enként. Fontos feladat volt az ökológiai vízminősítési rendszerben szereplő legalapvetőbb vízminőségi jellemzők (Dévai és mtsai., 1992, 1999) közül az oldott oxigén térbeli és időbeli változásának meghatározása (Felföldy, 1987). Eredmények és értékelésük A 2009. évi vizsgálataink teljes eredménysorát a 2. táblázatban dokumentáltuk. Az egyes vizsgált vizterek állapotának összevetéséhez az adathalmazból a júniusi mintavétel során kapott eredményeinket emeljük ki, a hőmérséklet, a pH és az oldott oxigén tartalom vízmélység függvényében történő ábrázolásával (/. ábra). Az oldott oxigéntartalom különböző növényállományokban mérhető változásainak elemzéséhez a Rakamaz-Tiszanagyfalui Nagy-morotván júliusban mért eredménysort használtuk fel (2. ábra). Ugyanezen víztér speciális helyzetének érzékeltetéséhez a nyíltvizes víztestek vezetőképességében bekövetkező változások bemutatását választottuk, a vegetációperiódus különböző időpontjaiban (3. ábra).
