Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.

65 • Vizes élőhelyek jellemző fajai • Száraz és üde termőhelyek jellemző fajai 2. ábra A vizes élőhelyekre (Ww) és az üde és száraz termőhelyekre (Wd) jellemző fajok mennyisége a mintaterületeken 2. táblázat. A Boroszló-kerti Holt-Tisza makrovegetáció alapján történt EQR alapú minősítésnek eredményei Mintaterület 1 2 3 4 5 6 7 8 Atl. 9. típus IMMI EQR 4 4 3 4 4 4 3 4 3,75 Minősítés jó jó köze pes jó jó jó köze pes jó jó 13. típus IMMI EQR 3 4 5 4 5 5 5 4 4,37 Minősítés köze pes jó kivá ló jó kivá ló kivá ló kivá ló jó jó A 2. táblázatban összefoglaltuk a mintaterületekre végzett számítások eredményeit. A táblázat adataiból látszik, hogy a kétféle tipológiai besorolás, és ezzel együtt más-más referencia állapot meghatározása jelentős különbségeket eredményezett a mintaterületek állapot értékelésében. A Boroszló-kerti Holt-Tisza nyolc mintaterületét együttesen figyelembe véve, a vizsgált víztér a makrofita növényzet szempontjából jó ökológiai állapotúnak minősíthető. Következtetések A korábbi vizsgálatok tükrében azt vártuk, hogy a makrovegetáció alapján is igazolódik a víztér kiváló ökológiai állapota. A várttól eltérő minősítési eredmény okai több dologra is visszavezethetőek. A különböző felmérések, szakértői egyeztetések eredményei alapján az állóvíz tipológia már több alkalommal módosult. Elképzelhető, hogy a besorolásnál használt típusokra meghatározott referencia állapot nincs összhangban, azaz a hullámtéri holtmedrek tipizálását, referencia jellemzőit át kellene gondolni. A hullámtéri holtmedrek többsége a feltöltő szukcesszió állapotában van. Átlagos években, amikor a tavaszi elöntést követően csak a csapadékból van némi vízutánpótlás, a nyíltvizes zóna nem tekinthető jellemzőnek. A zonáció értelmezésével kapcsolatos másik probléma, a társulások mozaikos szerkezete. Ennek figyelembevételére alkalmassá kellene tenni a módszert. A hínárnövényzet gazdagsága és sokrétűsége miatt ilyen jellegű víztereknél a hínár mint zóna további felosztása is javasolható. A felmérési módszertan alapelvei közé tartozik a vizsgálandó víztérhez kapcsolódó teljes, úgynevezett vízzel járta zóna növényzetének felmérése. Jelen esetben feltételezhető, Testing of the Integrated Macrophyte Qualifiing Methodology at Boroszlókert Dead-arm of the River Tisza 'Kocsis, T.- 'Szabó, S.- 2Kocsis, G. 'Collage of Nyíregyháza, 4401. Nyíregyháza, Sóstói u. 31/b 2 Upper Tisza Regional Inspectorate for Environment, Nature and Water, 4400. Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14. Abstract: The main goal of the botanical survey was carried out in the year 2008. at the Boroszlókert dead-arm of the River Tisza was to calculate and test the new method for the evaluation of the ecological status. Integrated Macrophyte Qualifiing Index (IMMI). During the calculation we took into account the following reference specifications: Naturalness index, Zone index, Plant covering index, Humidity demand index. We calculated indexes by different tipology. The Environmental Quality Ratio values variable between wide range at the different section of the water body. According to the average of 8 plots the ecological status of the dead-arm was good.The dead-arm said to be in high ecological status by phytoplankton and benthic diatoms. Our assumption wasn't confirmed by macrophytes. May be the effects some degradation processes (fishing, agricultural use of surrounding lands) caused the lower quality at some areas. We suppose, the other reason is some problem with the tipology, the reference condition, and the calculation method. We suggest a special overview for the dead-arms on flooded areas. Keywords: WFD, typology, macrophyta, IMMI- EQR, ecological status hogy a hullámtéren végzett emberi tevékenységek degradáló hatása a szárazföldi mintanégyzetek növényzetében jelentkezve magas A-D érték esetén a természetesség indexet csökkenti. Ugyanakkor a mintaterületek/transzektek kijelölésének objektivitását nehezíti a víztér és a hozzákapcsolódó területek rendkívüli változatossága. A kiválasztott mintaterületek „milyensége" jelentősen befolyásolhatja a minősítés eredményét. A munka folytatásaként a számítási módszer további tesztelése fontos, az egyes referencia jellemzőkhöz tartozó tényezőket módosítva. Az egyes aszpektusok külön-külön történő értékelése, kizárólag a hínár és mocsári növényzet alapján történő értékelés is felmerül lehetőségként. Irodalom Arcadis, 2005: Ecosurv Biológiai minősítési elemek: makrofiták - KvVM kézirat Borhidi, A., 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és ökológiai értékei, JPTE Pécs p. 1-93. Borhidi, A., 2003: Magyarország növénytársulásai -Akadémiai Kiadó BME VKKT 2005: A fenntartható vízgazdálkodás tudományos megalapozása az EU Víz Keretirányelv hazai végrehajtásának elősegítésére 1. Téma: az ökológiai minősítés kérdései, kézirat EU VKI 2000: Az Európai Parlament és Tanács 2000. október 23-ai 2000/ 60/EK Irányelve az Európai Közöségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a vízpolitika terén Dévai, Gy., Végvári, P., Nagy, S., Bancsi, I., Müller, Z., Csabai, Z., Bárdosi, E., Gőri, Sz., Grigorszky, 1., Győriné-Molnár, B., Juhász, P., KaszánéKiss, M., Kelemenné-Szilágyi, E., Kiss, B., Kovács, P., Macalik, K, Móra, A., Olajos, P., Miskolczi, M., Teszárné-Nagy, M., Tóth, A., Turcsányi, I., Zsuga, K., 1999: A Boroszló-kerti- Holt-Tisza ökológiai vízminősége - Acta Biol. Debr. Suppl. Oecol. Hung. 10/1: p.13-216 Falusi, E., Sipos-Virág, K, Penksza, K., Kohler, A. 2004: A Friedberger Ach vízrendszerének és a Sós-ér vízi vegetációjának kvantitatív felmérése Tájökológia folyóirat 2004. 2. évf. 1. szám p. 159-172. Felföldy, L., 1990: Hínárhatározó, Vízügyi Hidrobiológia 18. Aqua K. Bp. Macalik, K, Tóth, A., Kiss, B., 1999: A Boroszló-kerti-Holt-Tisza ökológiai vízminősége a makrovegetáció előfordulási sajátosságai alapján Acta Biol. Debr. Suppl. Oecol. Hung. 10/2 Macalik, K, Tóth, A., Kiss, B.. 1999a: A Boroszló-kerti- Holt-Tisza ökológiai vízminősége a hínárállományok biomasszája alapján - Acta Biol. Debr. Suppl. Oecol. Hung. 10/2 MSZ EN 14184: 2004 Vízminőség. Útmutató a folyóvizek vízi makrofitáinak felméréséhez(Magyar Szabvány) Pálfai, I., (szerk.) 2001: Magyarország holtágai - KvVM Budapest p. 143. Pomogyi, P., Szalma E. 2006: A makrofita ökológiai minősítés kérdései 2005. Témabeszámoló az MTA-KvVM „A fenntartható vízgazdálkodás tudományos megalapozása az EU Víz Keretirányelv hazai végrehajtásának elősegítésére" című kutatási projekthez. Keszthely-Szeged, pp. 33. Pomogyi, P. - Szalma E. 2006a: A VK] szerinti makrofita minősítés módszertani kérdései. MHT XXIV. Orsz.Vándorgy. Pécs, július 5-6. I. kötet. p. 95-104. Pomogyi, P. - Szalma E. 2006b: Makrofita vizsgálati és minősítési módszerek az EU VKI hazai bevezetéséhez. Módszertani útmutató. Verziószám 1.1- Kézirat Keszthely-Szeged Simon, T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok — Virágos növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 846 p. Szilágyi F., Ács É„ Padisák J„ Pomogyi P., Simonffy Z. 2008: A VKKI új tótipológiájával kapcsolatos megjegyzések Szilágyi, F. 2009: A felszíni vizek biológiai minősítésének továbbfejlesztése, Összefoglaló jelentés (kézirat)