Hidrológiai Közlöny 2010 (90. évfolyam)

6. szám - LI: Hidrobiológus Napok: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” Tihany, 2009. szeptember 30–október 2.

43 lemzésben sem szerepel.) A leginkább eltérőnek a 2009. au­gusztusi minták mutatkoztak. Ezekben a Chydorus sphaeri­cus kivételével egyetlen korábban gyűjtött ágascsápú rák fajt sem sikerült megtalálnunk, sőt, az öt mintában összesen csak 3 Cladocera egyedet találtunk (a C. sphaericus mellett két Ilyocryptus sordidusí). Emellett hiányoztak a mintákból a tavasszal jellemző Cyclops strenuus strenuus és - egyet­len egyed kivételével - a korábbi mintákban gyakori Eudia­ptomus zachariasi faj képviselői is. Ennek hátterében talán a díszhalak megjelenése állhat, amelyek ezt megelőzően eb­ből a tórészból még hiányoztak, azonban a 2009. augusztusi gyűjtés alkalmával már feltűnően elszaporodtak, és szem­mel láthatóan csökkentették a kisrákok denzitását is. Emel­lett szembeötlő volt a hidrák nagy egyedszáma is az 1-3. he­lyen gyűjtött Zooplankton mintákban, amely szintén össze­függésben lehet a kisrákok egyedsürüség-csökkenésével. Az egyes fajok esetleges korrelációit a mért vízkémiai változókkal vizsgálva RDA segítségével nem kaptunk egy­értelmű eredményeket. A vízkémiai változók közül a hő­mérséklet és pH látszott a leginkább meghatározónak, azon­ban ez a befolyótól számítva nem tükrözött gradienst. A pH -val leginkább az Acanthocyclops robostus mutatott össze­függést. Értékelés Vizsgálatainkkal új faunisztikai adatokat szolgáltattunk a budapesti Városligeti-tó rákfaunájáról. Az általunk kimuta­tott 18 faj közül 9 a tó faunájára nézve újnak bizonyult, e­zen belül fontos eredménynek tekinthető a Leptestheria da­halacensis (Spinicaudata) előkerülése. A Cladocera fauná­val ellentétben a Copepoda fauna sokat változott az elmúlt száz év során, mivel a korábban leírt fajok közül csak a Cy­clops strenuus strenuus fajt sikerült megtalálnunk. A fajvál­tozások a legtöbb esetben erőteljes eutrofizációt jeleztek, il­letve valószínűsíthetően a makrovegetáció hiányával ma­gyarázhatóak. Az állandó vizű 6. és 7. mintavételi ponton gyűjtött min­ták sok esetben üresnek bizonyultak, amely valószínűleg a betelepített díszhalak hatásának tulajdonítható, csakúgy, mint a 2009. augusztusi minták alacsony denzitása és faj­száma is, ugyanis ekkorra a díszhalak már a Vajdahunyad vára körüli másik tórészben is megjelentek. Vizsgálataink szerint a kisrák együttesekben a szezonális változások jelentősebbek a térbeli skálán mérhetőeknél, a­mely egy kis kiterjedésű, összefüggő vízrendszer esetében a vártnak megfelelő eredmény. Emellett elmondható, hogy az egyes helyek kisrák együtteseinek relatív abundancia-viszo­nyai valószínűsíthetően inkább a biotikus, mint az abiotikus változók befolyására utalhatnak. Köszönetnyilvánítás Szakmai segítségéért köszönet illeti Forró Lászlót és Boros Emilt. A vízkémiai mérésekhez a terepi mérőműszert az MTM Allattára, a vizsgálatokhoz szükséges helyet és egyéb eszközöket pedig az ELTE TTK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszéke biztosította. Irodalom Brtek, J. (2005): Fauna Slovenska. Anostraca - ziabronőzky. Notostra­ca - ätitovky. Spinicaudata - skl'abovky. Laevicaudata - hrachovky. (Crustacea: Branchiopoda). Veda (Bratislava), 143 pp. Corigliano. M. D. C. (1978): Vital statistics and food availability in Daphnia obtusa Kurz and Simocephalus vetulus ( O. F. Müller). Memorie dell'Istituto Italiano di Idrobiologia 36: pp. 287-296. Corigliano, M. D. C. - de Bernardi (1978): Experimental population dynamics and competition in Daphnia obtusa Kurz and Simocepha­lus vetulus (O. F. Müller). Memorie dell'Istituto Italiano di Idrobio­logia 36: pp. 65-83. Daday, J. (1885): Új állatfajok Budapest édesvízi faunájából. Termé­szetrajzi Füzetek, Vol. EX., Budapest, pp. 127-135. Dévai, I. (1977): Az evezőlábú rákok (Calanoida és Cyclopoida) al­rendjeinek kishatározója. Vízü. Hidrobiológia V. Vízdok, Bp. 220 p Eder, E. - Hödl, W. (1996): Bestimmungshilfen zur Erkennung heimi­scher Anostraca, Notostraca und Conchostraca. Stapfia 42, pp. 111­Einsle, U. (1993): Crustacea: Copepoda: Calanoida und Cyclopoida. Süsswasserfauna von Mitteleuropa, 8/4-1, Gustav Fischer Verlag, 209 pp. Einste, U. (1996): Copepoda: Cyclopoida, Genera Cyclops, Megacyc­lops, Acanthocyclops. SPB Academic Publishing, 83 pp. Flössner, D. (2000): Die Haplopoda und Cladocera (ohne Bosminidae) Mitteleuropas. Backhuys Publishers, Leiden, 428 pp. Gulyás, P. - Forró, L. (1999): Az ágascsápú rákok (Cladocera) kisha­tározója. Vízi természet- és környezetvédelem 9. Környezetgazdál­kodási Intézet, Budapest, 237 pp. Gulyás, P. - Forró, L. (2001): Az evezőlábú rákok (Calanoida és Cyc­lopoida) alrendjeinek kishatározója. Vízi természet- és környezet­védelem 14. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, 199 pp. Jungmayer, M. (1914): Budapest és környékének szabadon élő evező­lábú rákjai. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 156 pp. Kottász, J. (1913): Budapest környékének Cladocerái. Különlenyomat, Állattani Közlemények, Stephaneum Nyomda, Budapest, 104 pp. Lorberer, A. (1979): A százéves Városliget-I. hévízkút hidrodinamikai vizsgálata Zsigmondy Vilmos adatai alapján. Hidrológiai Közlöny, 59. évf. 7. sz.: pp. 302-307. Móczár, L. (1950): Allathatározó I—II. Közoktatásügyi Kiadóvállalat, Budapest, 798 és 344 pp. Podani, J. (1997): Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeltárás rej­telmeibe. Scientia Kiadó, Budapest, 412 pp. Investigations on the crustacean fauna and microcrustacean assemblages (Copepoda, Cladocera) of the Városliget Lake (City Park, Budapest, Hungary) Horváth, Zs., Vad, Cs. F. Department of Systematic Zoology and Ecology, Eötvös Loránd University, Pázmány Péter sétány 1/C, H-t 117 Budapest, HUNGAR Y Abstract: In 2008 and 2009, Zooplankton samples were collected from 7 locations of the Városliget Lake in Budapest. Our aim was to provide new faunistic data from the lake and to compare it with the hundred-year-old former studies. We used a plankton net with a mesh size of 85 pm. All the crustacean specimen were investigated, among them, Copepoda, Cladocera, Isopoda and Spinicaudata were identified to species level. 4 Copepoda, 12 Cladocera, 1 Spinicaudata and 1 Isopoda species were found altogether, of which Acanthocyclops robos­tus, Eudiaptomus zachariasi, Thermocyclops oithonoides (Copepoda), Alona rectangulata, Daphnia curvirostris, Ilyocryptus sordidus , Pleuroxus aduncus (Cladocera) and Leptestheria dahalacensis (Spinicaudata) were new data to the fauna of the lake. The cladoceran fauna showed similarities to the former data but we succeeded in finding only one copepod species that had been recorded from the area before (Cyclops strenuus strenuus). Since that, the lake has faced many modifications (e.g. an artifical lakebed was constructed), which may be resulted in such changes. According to the relative abundance values, the temporal changes of the microcrustacean assemblages were more important than the spatial ones and also the biotic variables (e.g. the competition of the Daphnia spp. and the effect of the in­vaded exotic fishes) seemed to have stronger effects than the abiotic variables. Keywords: Leptestheria dahalacensis, Spinicaudata, thermal water, Széchenyi Bath

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom